Történelmi sokk: globális energiaválság veszélye fenyeget, új korszak körvonalazódik

A világ legnagyobb földgázmezőjének iráni szakasza, a Dél-Parsz elleni nagyszabású izraeli csapás – amelyről Donald Trump amerikai elnök állítása szerint nem kapott előzetes tájékoztatást – valamint az erre adott válaszként végrehajtott támadás a katari Ras Laffan gázlétesítmény ellen ismét rámutatott arra, milyen sérülékeny az energiaellátási infrastruktúra világszerte. Az események hatására a földgáz ára 35 százalékkal emelkedett, ami már több mint kétszerese a konfliktus előtti szintnek – írja az Infostart. 

Mindezt megelőzően Irán lezárta a Hormuzi-szorost, válaszul az Izrael és az Egyesült Államok által február végén indított katonai műveletekre. Ez az útvonal kulcsfontosságú a globális energiaszállítás szempontjából, így a lezárás következtében a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-forgalmának körülbelül egyötöde akadozik vagy teljesen leállt, súlyos és példátlan ellátási zavarokat okozva.

Csütörtökön az olaj ára hordónként 113 dollár körül alakult, ami világszerte fokozza az inflációs nyomást. Az elemzés rámutat: az aktuális energiaválság már a harmadik jelentős megrázkódtatás ebben az évtizedben: a koronavírus-járvány idején a kereslet hirtelen visszaesése, majd gyors helyreállása okozott zavarokat, 2022-ben pedig az ukrajnai háború nyomán az Európai Unió úgy döntött, csökkenti függőségét az orosz olajtól és földgáztól.

Az EU stratégiai hibát követett el

Most még átfogóbbnak tűnő válasz kezd körvonalazódni. Az EU új pénzügyi garanciákat jelentett be az atomenergia támogatására, miközben több tagállam alternatív beszállítókat keres. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy az atomenergia háttérbe szorítása az elmúlt évtizedek egyik stratégiai hibája volt, ami közvetve kritikát jelent Németország döntésével szemben, amely saját atomerőműveinek leállítása mellett határozott.

Ázsia újratervez

Szingapúrban és Malajziában több finomító visszafogta a működését, miközben Japánban és Tajvanon – amely a világ egyik vezető chipgyártó központja – az ipari ellátásban is fennakadások jelentkeznek.

Tajvan már mérlegeli utolsó atomerőművének újraindítását, Japánban pedig ismét napirendre került a 2011-es fukusimai baleset után leállított reaktorok visszakapcsolása. Eközben Kína helyzete viszonylag stabil: jelentős stratégiai tartalékokkal rendelkezik, és energiarendszerét gyors ütemben villamosítja. Az új autók több mint fele már elektromos, az áramtermelésnek pedig több mint 50 százaléka megújuló forrásból származik. Ugyanakkor Peking továbbra is jelentős mértékben támaszkodik az Iránból érkező olajimportra, ezért is törekszik az energiaszerkezet átalakításának felgyorsítására és új beszerzési csatornák kiépítésére.

Rövid távon a legnagyobb energiafogyasztó országok stratégiai tartalékaik felszabadításával próbálják tompítani a sokkhatást, miközben a lakosságot és az ipart takarékosságra ösztönzik. 

Az Egyesült Államok helyzete más

A világ egyik legnagyobb olaj- és gáztermelője, a Trump-kormányzat számára kiemelt fontosságú az energiaárak alacsonyan tartása, különösen a közelgő félidős választások miatt, ennek érdekében Washington enyhített az Oroszországgal szembeni szankciókon, lehetővé téve más országok számára az orosz olaj vásárlásának növelését.

Fotó: AFP