Kim Lane Scheppele köre támadja Magyarországot a jogállamiság kapcsán

2019. november 28. 20:01
Varga Judit miniszter jogállamisággal kapcsolatban megjelent írására nem késett a válasz. A Magyarországgal szemben lassan egy évtizede kritikus, a CEU-hoz és a Horn-kormányhoz köthető Kim Lane Scheppele köre azonnal aktivizálta magát.

„A magyar kormány csak azért tiltakozik az elképzelés ellen, miszerint a jogállamiság az EU jogrendjében érvényesíthető norma legyen, mert attól tart, hogy az EU felfüggeszti az uniós támogatások folyósítását azon a tagországok részére, amelyek szisztematikusan megsértik ezt a normát” – olvasható három európai politikával és nemzetközi joggal foglalkozó professzor a euronews-on megjelent közös véleménycikkében, amelyről az index is beszámolt.

A magyar portál, és az eredeti cikk írói is több helyen hangsúlyozzák az egyetemi tanárok státuszát és szakterületeit, ezzel próbálva alátámasztani a vélemény hitelességét, mintegy szakvéleményként, elemzésként feltüntetve az írást.

A cikk egyébként Varga Judit a napokban megjelent, „Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” című publicisztikájára reagál, amelyben az igazságügyminiszter annak apropóján írt, hogy Belgium és Németország javasolta, hogy az EU rendszeres szakértői felülvizsgálati mechanizmust hozzon létre a jogállamiságot illető ügyekben és az Európai Bizottság valamint néhány tagállam jogállamisági feltételekhez kötné az uniós támogatásokra vonatkozó döntéseket. Az EB bejelentette, hogy jogállamiság felülvizsgálati ciklust vezet be a tagországi fejlemények ellenőrzése érdekében és Magyarország valamint Lengyelország ellen megindították a 7. cikkely szerinti eljárást.

Varga hangsúlyozta, hogy az Európában egyre divatosabbá váló „jogállamiság” kifejezést már nem egy alkotmányos elvként, hanem egyre inkább, politikai fegyverként használják, ez pedig végül teljesen hiteltelenné teszi azt általános, közös értékként.
Varga Judit úgy véli, a jogállamiság nem egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer és az ezzel kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor általános keretek kialakítása helyett sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira.

A miniszter cikkére reagáló, „A tények és a propaganda szétválasztása a jogállamisággal kapcsolatban” című írásban R. Daniel Kelemen, Laurent Pech és Alberto Alemanno professzorok azt írják, Varga Judit „szándékosan félretájékoztatja” az európai közvéleményt. 

Úgy vélik, a jogállamiság igenis közmegegyezésen alapuló, általánosan alkalmazható kritériumrendszer, és az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság által egyértelműen meghatározott fogalom. Szerintük a jogállamiság feltételrendszere szükséges az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez, hogy „a kleptokratikus kormányokat megakadályozzák abban, hogy jogellenesen használják fel az uniós adófizetők pénzét”.

„A valódi probléma, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mondana az uniós támogatásokra” – fogalmaznak.

A professzorok mondandójának értelmezéséhez nem árt megnézni kik is a szerzők valójában.

R. Daniel Kelemen New Jersey-i a Rutgers University európai politikával foglalkozó Jean Monnet tanszéke vezetője. Elsősorban politikatudománnyal és jogi elemzésekkel foglalkozik, leginkább az Európai Uniós ügyeket illetően. 2018-ban a Jogtudományi Intézetben tartott előadást „Europe's Authoritarian Equilibrium” címmel. 

Korábban Kim Lane Scheppele-vel közös cikke jelent meg „Hogyan állíthatjuk meg az autokrácia finanszírozását az EU-ben” címmel a Verfassungsblogon, de írt a lengyel jogállamiságról is „A lengyel bíráskodás elleni támadások. Engedi-e az EU Lengyelországnak, hogy a demokráciából a választási autokratizmussá váljon, ahogyan ezt tette Magyarország esetében?”

Laurent Pech a londoni Middlesex University professzora, a közelmúltban foglalkozott a Bizottság jogállamisági mechanizmusával foglalkozott egy Verfassungsblogon megjelent cikkben: „The Commission's Rule of Law Blueprint for Action: A Missed Opportunity to Fully Confront Legal Hooliganism”

Pech is részt vett a holland parlament európai ügyek bizottságának vitáján, amely a magyar és a lengyel jogállamiságról szólt. Kim Scheppele-vel közös publikációt közölt az illiberalizmusról, „Az Illiberalizmuson belül: a jogállamiság visszaesése az EU-ben” címmel.

Alberto Alemanno a HEC Paris európai uniós tanszékének vezetője, akinek több CEU-s oktatóval közös cikke jelent meg a dezinformáció és a jogállamiság kapcsolatáról „A dezinformáció és propaganda hatása a jogállamiság funkcionalitására az EU-ban és tagállamaiban” címmel. Ezzel kapcsolatban tanulmányt is készített az unió LIBE bizottsága megrendelésére, amely az EP honlapján is megtalálható.

 A véleménycikket jegyző professzorok évek óta különböző platformokon támadják Magyarországot és a magyar kormányt. Közösen írtak nyílt levelet 2018-ban a CEU és az európai értékek védelmében. Mindhármuknak szoros kapcsolata van Kim Scheppelevel, a Princeton University szociológiaprofesszorával, aki a Horn Gyula által vezetett MSZP-SZDSZ kormány idején az Alkotmánybíróság kutatója és a parlament Alkotmány-előkészítő bizottságának szaktanácsadója volt. Scheppele a CEU gender studies MA szakirányának alapítója. Az Orbán-kormányok egyik legfőbb bírálója, aki szerint a magyar kormány az Alaptörvény megalkotásával „alkotmányellenes alkotmányt” hozott létre.

Összesen 295 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sorosista ügynöknők és puccsisták véleménye sem érdekel senkit.

Jogállamiság? Az mi?
"Jogállamisági kritériumok
Mandíner, 2019. október 3
DONÁTH ANNA EP-képviselőként én mindenképpen partner leszek abban, hogy egységes jogállamisági kritériumokat dolgozzunk ki."

Akkor ők már tudják mi a jogállamiság definíciója? Mert az EU manifeszt nem tudja.

Magyarisztán 1000 évvel elébb lett jogàllam, mint az államok.

Tunya, jó Ferkó cerkája Dobrev pennàja?

Horn engem is irritál

Majd pont "ő és köre" fogja megmondani nekünk, hogy hogy érezzük magunkat Magyarországon. Ezt szavazók eldöntötték és ezentúl is el fogják dönteni!

Venni kell egy pár lobbistát pár milliócskáért, mint Mack Marci volt. Sokba került, de legalább semmi haszna nem volt. Mármint Magyarországnak. Egyeseknek biztos volt haszna.

A kedvenc amerikai tudósom.

Logikát ne keress.
A szarkenés és sárdobálás egyetlen logikája a szarkenés és sárdobálás.

Nem illik rajta gúnyolódni.
Hiszen tökéletes és lelkiismeretes tanítónéni volt, mielőtt politikusfeleség lett.

Szabad választás? Ugyan már, 'választási autokratizmus'.

„A valódi probléma, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mondana az uniós támogatásokra”
Valóban? Az nem úgy volt, hogy Magyarországnak és a többi új, a régieknél sokkal tőkeszegényebb országnak teljesen meg kellett nyitnia a piacát a régi tagállamok előtt, szabadon hagynia, hogy felvásárolják a cégeit és a méretgazdaságosabb termelésükkel bekebelezzék a piacukat? Mert akkor oké, ne kapjunk egy fillér támogatást se, cserébe a vámok is itt maradnak, és szabadon lehet védeni a hazai piacot.
Másrészt ezekről a kompenzációkról a belépéskor voltak tárgyalások, erősen jogellenes az akkori megállapodások egyoldalú módosítása az erősebbik fél részéről - a leginkább ironikus, hogy egy jogellenes módosítást a jogállamra való hivatkozással akarnak áttolni.

„A lengyel bíráskodás elleni támadások. Engedi-e az EU Lengyelországnak, hogy a demokráciából a választási autokratizmussá váljon, ahogyan ezt tette Magyarország esetében?”

Ez is mennyivel másképp csengett a lengyel oldalt meghallgatva - ott tényszerűen elmagyarázták, hogy ott a változtatások konkrétan az EU-s rendszerhez közelített.

https://mandiner.hu/cikk/20191..
"a lengyelek 80 százaléka szerint a bírósági rendszer nem működik megfelelően. Szinte mindenki panaszkodott erre, még a mostani ellenzéki pártok is, és mindenki reform után kiáltott. Aztán jött a PiS, és elkezdte a rendszer átalakítását. A reformot sokan ellentmondásosnak látják, de ha az ember összehasonlítja az új rendszer elemeit, azok valamilyen formában a nyugat-európai bírósági rendszerek valamelyikében megvannak. Nincs számottevő különbség."

Valahogy az "elítélő" oldalon nem jellemző az érvelés, a tényszerű leírás, sokkal inkább a hisztériázás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés