Brüsszel Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével fenyegetőzik, de a szakértők szerint nem eszik olyan forrón a kását.
Ha Magyarországon nem ukránbarát kormány alakul a választások után és Orbán Viktor továbbra is blokkolja az ukrán hadikölcsönt, akkor akár a „nukleáris opció”, azaz Magyarország szavazati jogának megvonása is terítékre kerülhet – írta meg nemrég a Politico. A Mandiner Mesterterv című műsorának legutóbbi adásában erről is elmondták a véleményüket a meghívott elemzők.
Mráz Ágoston Sámuel szerint
a Magyarországgal szemben bevetett szankciók mind kínzási eszközök, amelyek eddig nem voltak túl sikeresek.
„Orbán Viktor újraválasztásának reális esélye van április 12-én, tehát nem működtek” – fogalmazott.
Hozzátette: „Én azt gondolom, hogy
a választások után Orbán Viktor újraválasztása esetén a felek el fognak azon gondolkodni, hogy nincs-e egy új helyzet:
elbukott a brüsszeli erőfeszítés Orbán Viktor megbuktatására, és nem kellene-e valami kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. Persze erről nem fognak beszélni a választások előtt, de utána látok erre esélyt.”
Rámutatott:
Négy éve ezt Orbán Viktor felajánlotta egyértelműen, a tusnádfürdői beszédében '22-ben mondta, hogy hajlandó kompromisszumot kötni, nem az a célja, hogy ne működjön az Európai Unió, az a célja, hogy az Európai Unión belül meg tudja védeni a magyar érdekeket.”
Mráz Ágoston Sámuel szerint
ha Brüsszelben ráeszmélnek arra, hogy a Tisza-projekt sem működött, akkor Brüsszel is nyitottabb lehet már egy újragondolására a helyzetnek.
G. Fodor Gábor kifejtette, hogy a brüsszeliek régebben ezeket a kínzási eszközöket becsomagolták magasztos eszmékbe, de ma már ezt nem teszik.
„Most már nem akarják bülbül nyelven igazolni azt, hogy ők tulajdonképpen az erő nyelvén akarnak velünk beszélni, vagy inkább az erőszak nyelvén, talán ez a pontosabb” – fogalmazott.
„Nem érdekli őket az elvszerűség, a jogszerűség, a törvények ereje. Ha Orbán alakít kormányt, akkor mindent bele, meg kell fojtani” – fejtette ki.
G. Fodor Gábor ugyanakkor hozzátette,
benne van a pakliban a kompromisszum, ha Brüsszelben arra jutnak, ha nem tudták orbánt megfojtani, akkor ki kell vele egyezni, „mert ha Orbán tovább folytatja, fel fogja borítani Brüsszelt.”
„De nem csak Orbánról van szó, hanem arról, hogy Orbán precedens, elindított olyan változásokat a patrióta politika révén Európában, ami a brüsszeli elitnek az előjogait veszélyezteti. Tehát lehet, hogy jobb lenne a »barbárral« megegyezni. De az is lehet, a másik opció, hogy a szélsőségig viszik ezt a konfliktust, és akkor másképp, más formában fog kinézni az Európai Unió a jövőben” – fogalmazott G. Fodor Gábor.
A Politico öt diplomata és egy tagállami kormányzati forrás alapján azt írta, hogy a valódi „elszámoltatás” a magyar választások után jöhet el. A jelenlegi visszafogottság oka ugyanis részben az, hogy Brüsszel nem akarja erősíteni Orbán Viktor kampányát. Ez a megfontolás azonban a választások után háttérbe szorulhat.
Ezt is ajánljuk a témában
Már készítik a jogi lépéseket: a sorsdöntő EU-csúcson dőlhet el, meddig mennek el Orbán Viktorral szemben.
Egy diplomata szerint ha Orbán Viktor újabb felhatalmazást kap, „komoly beszélgetés” kezdődhet arról, hogyan kezeljék a jövőben Magyarországot. Más források úgy fogalmaztak, hogy az EU célja az is, hogy elrettentse a többi tagállamot attól, hogy a magyar példát kövesse.
A cikk arra utal, hogy Brüsszel kivár a magyar választásokig, és egy esetleges kormányváltásban látna könnyebb együttműködési lehetőséget, hiszen a Tisza Párt személyében olyan kormány jöhetne, amely inkább Brüsszel szájíze szerint irányítaná az országot.
A nyomásgyakorlás már most is érezhető. A svéd Európa-miniszter, Jessica Rosencrantz például kijelentette: „Abszolút, nyitottak vagyunk.” – utalva arra, hogy akár az uniós alapszerződés 7-es cikkének alkalmazása, vagyis a szavazati jog megvonása is szóba kerülhet. Más diplomaták még egyértelműbben fogalmaztak. Egyikük szerint:
Orbán miniszterelnöknek meg kell értenie, hogy folyamatosan teszteli annak a határait, amit a többi tagállam hajlandó eltűrni.
Egy másik forrás pedig úgy nyilatkozott:
Ennek mindenképpen következményei lesznek a választások után.
Nyitókép: Wojtek Radwanski / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Megkérdeztük az elemzőket, mi lehet Brüsszel terve arra az esetre, ha a szerintük reális esélyes: Orbán Viktor nyeri a választást.
Az Ukrajnának szánt uniós hitelek körüli magyar vétó belső európai ügy, ezért Washington nem kíván beavatkozni. A választási kampány lezárulta után pedig Amerika szerint várhatóan enyhül a Budapest és Brüsszel közötti feszültség.
Megkérdeztük az elemzőket: tudatos stratégia vagy felesleges túlmozgás a tiszás politikus nyilatkozata. Mutatjuk a választ.
A Tisza Párton keresztül az ukrán érdekeket képviselő szereplők aktívan jelen vannak a magyar politikai térben.
Az uniós értékek védelmének zászlaja alatt Brüsszel kettős mércét alkalmazva és a jogalapokat felismerhetetlenségig kiterjesztve gyakorol nyomást a saját alkotmányos identitását védő tagállamokra.
Kiélezett, pattanásig feszült a nemzetközi környezet: egy velünk határos országban ötödik éve egy „második világháború méretű háború” dúl, a helikopterdandárnak, minden katonájának és minden eszközének kiemelt és igazán fontos szerepe, jelentősége van – mondta a honvédelmi miniszter.
Nemcsak a helyszín, hanem a vizsgálat értelme is kérdésessé vált: szakértők cáfolták meg a mintavétel hitelességét.
Irán a csapásmérő képességeinek felmutatásával azt akarta elérni, hogy gazdag arab szomszédai eltávolodjanak Washingtontól, és komolyan vegyék Teheránt. Nem jött össze.
