Joseph Nicolosi amerikai klinikai pszichológus 2017-ben hunyt el. 1992-ben alapító tagja volt a National Association for Research & Therapy of Homosexuality-nak (NARTH), azért, mert az amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) már egyáltalán nem foglalkozott a nem kívánt, énidegen homoszexualitás problémájával.
Míg az APA és ettől kezdve a szakemberek többsége a megerősítő terápiát támogatta, amely a meglévő nemi irányultság elfogadását segíti elő, a NARTH továbbra is a reparatív vagy reintegratív helyreállító terápiákkal foglalkozott.
A pszichológus-pszichiáter szakma többsége ma többek közt az LMBTQ-mozgalom törekvéseinek hatására áltudományosnak tartja a reparatív terápiákat, bár a NARTH több konferenciáin támogatólag szólalt fel az APA több volt tagja vagy elnökei. Robert Perloff és Nicholas Cummings liberális, a melegjogokat támogató emberek, akik mégis a szakmában jártas emberekként maguk is megélték, hogy terápiás munkájuk során homoszexuális vonzalommal élő klienseik egyértelműen heteroszexuális vonzódás irányába mozdultak el.
Úgyszintén jelentős részben az LMBTQ-mozgalom hatására egyre több országban tiltják be a reintegratív terápiákat. (Ezeknek semmi köze a konverziós terápiákhoz.)
Engesztelhetetlen ellentét
A két álláspont képviselőinek álláspontja összeegyeztethetetlennek tűnik. A reparatív-reintegratív terápiák szakemberei legutóbb a brit kormány betiltásos terveire reagálva készítettek egy összefoglalót, amelyben az álláspontjukat alátámasztó kutatásokat idéztek.
A Terápiás választás tervezett betiltása című dokumentum, amely számos volt kliens tanúságtételét is idézi, leszögezi: az LMBTQ-mozgalom ezen terápiás módszerek karikatúraszerű rémképe ellen küzd. A reintegratív terápiákat a brit kormány például lényegében azok definiálása nélkül tiltotta be, annyi féle megközelítés van.
Az IFTCC jelentése leszögezi: miközben az LMBTQ-mozgalom azt állítja, hogy szakmai konszenzus és tudományos bizonyítékok támasztják alá a nem kívánt homoszexualitást a heteroszexualitás irányába elmozdító terápiás megközelítéseket, aközben a valóság az, hogy a területen rendelkezésre álló kutatások módszertanilag problémásak, és sok a tudományos bizonytalanság. Azaz minden bizonytalan, nincsen a kérdéskörről biztos tudásunk, túl kevés a rendelkezésre álló tudományos adat. Ilyen esetben pedig nem ildomos semmit betiltani, sem áltudományosnak kikiáltani.