Egy Habsburggal a Nagy Háború nyomában Szarajevóban

2019. június 30. 21:08

Egy öt évvel ezelőtti gondolat nyomán sok-sok ezer kilométer Európától Afrikáig: Szalay-Berzeviczy Attila I. világháborús emlékkönyve kapcsán kiállítás nyílt Szarajevóban, többek között Habsburg György részvételével. Helyszíni tudósításunk Boszniából, a Nagy Háború emlékezetéről!

Akárcsak 105 éve, idén június 28-án is felbolydult a szarajevói városháza környéke (ami igazából múzeum, de a közgyűlések helyszíne továbbra is). Szerencsére jó értelemben:

régi magyar egyenruháktól tarkállott az előcsarnok, magyar szótól volt hangos a szarajevói városháza.

Ez a helyiek és az arra járó turisták között már nem kis meglepetést okozott, de ez hamar örömbe ment át, amikor kiderült, hogy bárki odamehetett hozzájuk egy vagy több közös fotóra.

Azonban a megjelent biztonsági személyzet létszáma is jelezte, hogy a jelen biztonsági helyzete is figyelemmel van kísérve, nem csak a múlté: az esemény ugyanis nem volt más, mint a neves magyar közgazdász, pénzügyi szakember, Szalay-Berzeviczy Attila készülő, A Nagy Háború százéves nyomában című könyvéhez kapcsolódó fotókiállítása, ahol a könyv képanyagát állították ki.

A szarajevói rendezvényen tiszteletét tette a város polgármestere, Abdulah Skaka, a boszniai magyar nagykövetség delegációja, az EUFOR kötelekében szolgáló magyar honvéd elöljárók színe-java, valamint Habsburg György személyében a várossal és az első világháborúval eggyé forrt uralkodócsalád prominens képviselője, az utolsó Habsburg-trónörökös, Habsburg Ottó fia.

A hagyományőrzők

A bosnyák-magyar jövőnek szól a kiállítás

Lapunkon kívül képviseltette magát több helyi médium is, ami jelezte, hogy a téma iránt egy évvel a Nagy Háború utolsó évének centenáriuma után is nagy volt az érdeklődés. A helyszínen több volt a magyar szó, mint akármikor is a szarajevói városházán, ami nem csoda: sok vendég egyenesen Magyarországról érkezett, a szerző családtagjai, barátok, ismerősök, munkatársak, és az előbb említett katonai hagyományőrzők is természetesen magyarok voltak.

A megnyitón elsőként Abdulah Skaka szarajevói polgármester szólalt fel (vele készült interjúnk hamarosan érkezik!), beszédében azt mondta: „A mai nap a szenvedés, valamint a szarajevói felemelkedés és elpusztíthatatlanság jelképe, ezért jobb alkalmat nem is választhattunk volna ahhoz, hogy magyarországi barátainkkal bemutassuk a »Szarajevó 20. századi háborúi: Szarajevóról Versailles-ig« nevű kiállítást, amit a magyar szerzőnek, Szalay-Berzeviczy Attilának köszönhetünk. És nem véletlen, hogy ez az egyedülálló kiállítás történelmi jelentőségű pillanatban jött létre, ebben a történelmi szempontból fontos helyen, Szarajevóban, ahol a 20. század kezdődött és ahol is véget is ért, mind tanúi vagyunk.”

Abdulah Skakáról egyébiránt érdemes tudni, hogy

az egyik legrégebbi szarajevói család tagja, az őseit egészen 500 évre visszamenőleg tudja visszakövetni.

Skaka a mérsékelt nacionalista irányultságú SDA nevű párt tagja, vallásos muszlim. Életrajza szerint polgármesterként egy borbélyüzletben is érdekelt.

Abdulah Skaka beszél

Skaka után a magyar nagykövet, Pósa Krisztián szólalt fel, aki beszédében bosnyákul és magyarul is köszöntötte a résztvevőket, külön kiemelve a szerzőt, Habsburg Györgyöt és a hagyományőrző huszárezredet is. Elmondta háromnyelvű felszólalásában, hogy

Magyarországnak rendkívül fontos Bosznia-Hercegovina és a balkáni régió,

hiszen ezer szállal kötődnek ehhez a régióhoz, ami Magyarország szomszédja, és rendkívül szeretnék, ha a régió nemcsak földrajzi, hanem politikai értelemben is Európa része lenne.

Mint elmondta, a magyar-bosnyák kapcsolatok igen gazdagok, és ezt a jövőben tovább szeretnék bővíteni, megmutatni Magyarországot Boszniában – erről eddig húsz rendezvényt szerveztek. Méltatta a szerzőt, a fotográfust, Szalay-Berzeviczy Attilát, aki szerinte a világháborúra való emlékezés új színfoltját jelenítette meg a kiállítással, amelyért a nagykövetség hálás neki.

A magyar nagykövet beszéde

Habsburg György elmondta: történelmi család tagjaként természetesen azonnal igent mondott a felkérésre. Úgy fogalmazott: számára nem jelentett problémát, hogy ide kell jönnie, abba a városba, ahol egy oldalági rokonával 1914-ben végzett egy szerb merénylő pisztolya. Számára már csak azért is megtiszteltetés volt a meghívás, mert

egy olyan családból jött, amelynek a története Európa történelme.

Számára azért is tanulságos a kiállítás, mert így nagyapjára, IV. Károly osztrák császárra és magyar királyra visszaemlékezhetett, aki ugyan csak 1916-tól volt a Monarchia vezetője, de már a világháború kirobbanása után részt vett a harcokban. Alapvetően katonaember volt, aki a hadszíntéren szerette bizonyítani rátermettségét. (Habsburg Györggyel készült villáminterjúnk is hamarosan érkezik!)

Szalay-Berzeviczy Attila örömét fejezte ki, hogy Európa egyik legszebb épületében rendezik a kiállítást. Elmondta: több ok miatt kezdte el a könyvet öt évvel ezelőtt: be akarta mutatni a maga módján, hogy mennyire törékeny a béke. (Vele is készült interjúnk, hamarosan olvasható lesz.) Mint elmondta, szerinte semmi sem tudja jobban megragadni az emberek figyelmét, mint a fotók, ezért is érezte úgy, hogy főképpen fotográfiákkal kell elmesélnie a Nagy Háború történetét.

A kiállítás és a könyv fotói

Tudja, hogy már előtte sok könyv jelent meg a témáról, ez pedig igen különleges kihívássá tette azt, hogyan jelenítse meg a több mint száz évvel ezelőtti véres események jelenkori mementóit. Ezért úgy gondolta, hogy ha már nem is történész és nem is profi fotós, akkor másképp fogja az akkori helyszínek jelenlegi állapotát megmutatni.

Elment a helyszínekre,

de nem csak lefotózta őket, hanem ott is tartózkodott egy ideig.

Ilyenkor néha rá is csodálkozott, hogy tényleg mennyire világméretű volt az a háború, ugyanis 59 országba utazott el a munka során.

Magával a kiállítással kapcsolatban elmondta: kronológiai sorrendben állították össze, a könyv pedig angol nyelvű lesz. Megköszönte a városnak, a magyar nagykövetségnek és a hagyományőrzőknek, akik részt vettek a történtek megidézésében.

A panelbeszélgetés és résztvevői (balról jobbra: Nick Thorpe, Habsburg György, Szalay-Berzeviczy Attila, Ziyad Sehic)

A megnyitó után panelbeszélgetés következett a szerzővel és Habsburg Györggyel, valamint a meghívott szakmai előadóval, a neves bosnyák történésszel, Ziyad Sehiccsel. A beszélgetés – amit felkért moderátorként a BBC magyarországi tudósítója, Nick Thorpe vezetett – magáról a könyvről szólt volna elsősorban, azonban Ziyad Sehicsnek köszönhetően az első világháború kirobbanásához vezető merénylettel kapcsolatban is újdonságokról esett szó.

Újraírandó történelem?

Szomorú apropó miatt volt egy üres szék a panelbeszélgetés színpadán: a Budapesten élő Norman Stone, a világhírű brit történész szintén meghívott vendég volt, de a megnyitó előtt egy héttel hunyt el, és temetése éppen a kiállítás megnyitásával egy időben zajlott Budapesten.

Mint azt a bosnyák szakember kijelentette, a Mlada Bosna nevű szervezet nem volt a Ferenc Ferdinánd-merénylet értelmi szerzője, magát a Mladát csak a két világháború között illesztették be a merénylet hátteréről szóló tudásanyagba. Mint mondta, neki ez a határozott véleménye, amit egyébként hajlandó felülvizsgálni, ha megcáfolják a tézisét, alátámasztva bizonyítékokkal.

A kiállítás fentről

A beszélgetés egy másik érdekes momentumát is hozzá tudunk kapcsolni: ismertetése szerint akár 100 ezer, fezet viselő bosnyák katona is harcolhatott a központi hatalmak oldalán az első világégésben, azonban azt is elmondta, hogy a vezénylőtisztek adminisztrációs nemtörödőmsége miatt

a mindennapi életükről még több mint száz év távlatban sem tudunk többet, mint korábban.

Amit tudunk, az az, hogy a Monarchia seregében nem voltak elkülönülve a különböző boszniai nemzetiségek, hanem mindennapjaikban is együtt szolgáltak.

***

A könyvet Magyarországon ősszel fogják bemutatni, arról az eseményről is tudósítunk majd

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/150861

Ajánljuk még a témában