Elmondjuk, mire figyeljen

Öt fontos tényező, amin eldőlhet a választás

2019. május 26. 7:50

Írta: Kereki Gergő
Mire érdemes figyelni napközben? Milyen adatokból lehet a végleges eredményekre következtetni? Hogyan alakul a mandátumszámítás a D’Hondt módszerrel? Mi kell a Fidesz totális győzelméhez, mire van szüksége a DK-nak a harmadik mandátumhoz, hogyan juthat be a Momentum? Választási kisokosunkat olvashatják.

Bár végleges eredményeket csak vasárnap éjszaka közöl a választási iroda, valójában egész nap ömleni fognak majd a sokatmondó adatok. A továbbiakban az adattenger értelmezéséhez nyújtunk segítséget. 

1.    Napközbeni részvétel

Azok a számok, amelyeket egész nap érdemes lesz figyelni a politika iránt érdeklődőknek, a választási aktivitást mutatják. A napközbeni jelentések előrevetítik majd, hogy a negyedik magyarországi európai parlamenti választás részvétele a 2004-es 38,5 százalékos és a 2009-es 36,3 százalékos, – a műfajban relatíve magasabb –, vagy a 2014-es, alacsonyabb mutatóhoz (29,5%) lesz-e közelebb. A nap során előrehaladva egyre pontosabban becsülhető lesz a végleges részvételi adat.

2.    A részvétel területi megoszlása

Arról is időről-időre részletes adatokat közöl majd a választási iroda, hogy melyik településen, illetve melyik megyében hányan mentek el az adott időpontig szavazni. Ebből már le lehet vonni néhány következtetést arra vonatkozóan, hogy végül kiknek lehet meg jó eséllyel az a mandátum, amely a felmérésekben még billegett.


Forrás: valasztas.hu

Az 1990 utáni magyar választástörténet elég bizonyítékkal szolgált arra, hogy a választások földrajzi mintázata többé-kevésbé állandó jellemzőket mutat. Nyugat-Magyarországon, az Alföld legtöbb megyéjében és Észak-Magyarország aprófalvas térségeiben a rendszerváltás óta erősek a jobboldali pártok, viszont a nagyobb városokban,

Budapesten és annak agglomerációjában mindig az országos átlaguknál jobban szerepeltek a baloldali és a liberális pártok.

Budapesten az eddigi három EP-választáson a részvétel 8-10 százalékkal meghaladta az országos átlagot. Ez mindig megjelent mandátumokban is, elég az SZDSZ 2004-es, az MDF 2009-es, illetve az LMP és az Együtt 2014-es eredményeire gondolni. 2019-ben a Jobbik kivételével az összes ellenzéki pártnak reménykednie kell a magasabb közép-magyarországi részvételben, ha meg akarják közelíteni kitűzött céljaikat. 

A Fidesz szerepléséhez

jó indikátor lesz, hogy délután 15 óráig mennyire mozdulnak meg a hagyományosan erősen jobboldali megyékben,

különösen a Dunántúlon, ahol csak Komárom-Esztergom megyében gyengébb a Fidesz önmagához képest, illetve például Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kulcsfontosságú lehet a pártszövetség számára, hogy a kistelepüléseken a fővároshoz képest hányan vesznek részt a voksolásban. Tavaly például Budapesten 75, de a községekben is 66 százalék volt a részvétel. Így hiába szavaztak a fővárosban „csak” 38 százalékos arányban a Fidesz-KDNP listájára, a községekben félmillióval többen mentek el szavazni, és körükben közel 56 százalékot értek el a kormánypártok.

Bónusz tipp:

a tavalyi választáson Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében erősödött óriásit a Fidesz-KDNP listája.

Ha az ottani részvétel ezúttal napközben – a korábbi európai parlamenti választásoktól eltérően – nem marad el nagyon az országos átlagtól, az a kormánypártok számára jelent pozitív meglepetésfaktort.

3.    Szavazóköri eredmények

Mivel a választási iroda megvárja az olaszországi szavazóhelyek zárását, 23 óráig nem lesznek hivatalos eredmények. A korábbi választásokon ugyanakkor szinte mindig szivárogtak szavazóköri adatok, ezekkel viszont érdemes nagyon óvatosan bánni. Például akár három ferencvárosi szavazókör adata is nagyban eltérhet a IX. kerületi összesített eredményektől, a fővárosi vagy az országos összesített számoktól már nem is beszélve. Persze érdekes megnézni, hogy 2014-hez képest az adott szavazókör számai mennyit változtak, de ezekből sem lehet biztos következtetést levonni arra nézve, hogy melyik párt hány képviselőt küldhet majd végül Brüsszelbe. Egy fokkal jobban meg lehet bízni a kutatóintézetek választás napi méréseiben, de mivel ezer szavazaton is múlhat egy-egy mandátum, ezek hibahatára miatt gyakorlatilag lehetetlen megjósolni a mandátumok pontos megoszlását.

4.    Határon túli szavazatok

Az előző EP-választásokhoz képest újdonság, hogy ezúttal már a nem uniós tagállamban élő külhoni magyarok is szavazhatnak, ha van magyar állampolgárságuk. Ez több tízezer szavazatot jelenthet, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján szinte egyöntetűen a kormánypártokat támogathatják. A levélszavazatok alacsonyabb száma miatt ezek eredményét most jóval gyorsabban kiszámíthatja az NVI, mint 2018-ban. Ugyanakkor természetesen ezek a szavazatok is emelik a részvételt, és egyéb mandátumok sorsát is befolyásolhatják.

Szombat estig egyébként közel 40 ezer érvényes levélszavazat érkezett,

ez a szám pedig még emelkedhet. Kiélezett helyzetben akár a levélszavazatokon is múlhat egy mandátum.

5.    A mandátumok elosztása

A mandátumok elosztására az úgynevezett D’Hondt módszerrel kerül majd sor. Ez egy osztósorozatra épül, amelynek során rögzítik a pártra leadott voksokat, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, stb. Ezt követően mindig ki kell keresni az oszlopokból a legnagyobb számot, egészen addig, amíg marad kiosztható mandátum. Fontos, hogy csak az 5 százalékos küszöböt meghaladó listákat kell a mandátumkiosztásnál figyelembe venni. A táblázatban szereplő 21 legnagyobb szám eredményez képviselői helyet. 2014-ben az LMP 930 szavazattal lépte át a választási küszöböt.


 Forrás: valasztas.hu

Előzetes várakozások

Szombaton jelent meg a Nézőpont Intézet EP-választással kapcsolatos utolsó felmérése. A kutatás szerint a szavazatok 54 százalékát szerezheti meg a Fidesz-KDNP, ezzel az eredménnyel pedig 13 mandátumhoz juthat a kormánypárti lista. A 2014-es választáson 12 képviselői helyet szerzett pártszövetség, így az idei évben 1 mandátummal felülmúlná korábbi eredményét.

A második helyre három lista is esélyes május 26-án, hiszen a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd szövetség is 10-10-10 százalékon áll. A pártok helyezési sorrendjét az fogja eldönteni, melyikük tud eredményesebben mozgósítani a választás napján.

A három középpárt mellett a két, kisebb ellenzéki párt is átlépheti az 5 százalékos küszöböt. A Momentum 6 százalékot szerezhet, az LMP pedig 5 százalékos eredményben reménykedhet, amely 1-1 mandátumhoz lenne elegendő. A szavazatok 3 százalékára esélyes a Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk pedig 2 százalékos eredményt érhet el, s így nem kerül ki az EP-be. 

A mozgósítás minden párt számára nagy jelentőséggel bír,

a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció számára a három képviselői hely sem elképzelhetetlen,

ha a Fidesz-KDNP pártszövetség sikertelenül mozgósít a vasárnapi választásokkor. 


Forrás: Nézőpont Intézet

Összesen 130 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyon jó összeállítás. Köszönjük, Kereki!

Válaszok:
pollip | 2019. május 26. 8:32

Két megye mai 7 órás részvételi adatai felülmúlják az eddigi ép választásokét:-)

Ők később kelnek

No, megcselekedtem, amit megkövetelt a haza!:)

Afgán fül-orr-gégészek, és marokkói idegsebészek, akik a fej-nyak régió keresztmetszeti anatómiáját tanulmányozzák különös tekintettel a gerincvelő-nyúltvelő átmenetre.
Mellettük meg a fekete afrikai elméleti fizikusok tömegei, akik a kvantumgravitáció háttérfüggetlen elméletét a Koránból kívánják értelmezni és levezetni.

2019 9 óra 7,78
2014 9 óra 5,25
2009 9 óra 6,03

Egyenlőre az eddigi részvételi adatok magasabbak az eddigi ép választásokénál

Szerintem 40-45% között lesz a részvétel, az meg jó

2019 11 óra 17,16
2014 11 óra 11,53
2009 11 óra 13,77

"'Másra nem is lehetett szavazni."

Nagy a verseny, de ez eddig a nap legostobább mondata. :))

Azta... ez legalább tíz nagyságrenddel van a Sasjózsi (!) szintje ALATT. Tudom, ez már-már fizikai képtelenség, de neked sikerült.

Válaszok:
Csigorin | 2019. május 26. 15:07

LOL, ezt hívják demokráciának. :))
Lehet, hogy neked fura még a koncepció.

Sőt, rosszabbat mondok: egyre inkább minden választást sorsdöntőként fognak felépíteni a mindkét oldali spin doctorok. Lásd Brexit-szavazás stb. Szóval, várhatsz, amíg valaki be nem vezeti a diktatúrát.

Minden választáson ez van, később kelnek, mint vidéken.
De ha a végére nem húznak el nagyon a vidéki megyék részvételi adataitól, az jó jel lenne.

Minden választáson ez van, mindig Budapest a legaktívabb. A különbség lehet érdekes. Ha viszonylag szorosan tud tapadni a vidék, az jó.

Durva...

Franciaknal azert nem igy ment, bar rendorok vannak kint, de boritek van. Egy kicsi A6os amibe gyomoszold bele a bohom listat (ja es nem egy szavazolap van hanem az egyes partlistak kinyomtatva, abbol veszed el amelyiket akarod meg meg legalabb egyet falbol - kornyezetszennyezes ugye) aztan megy az urnaba

Tolunk ment is Le Penre

Igy van, SJ szintjet akkor erne el ha legalabb rimelne

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés