Európa tengerpartjait járja, partra sodródott tárgyakat és ritka bélyegeket gyűjt, s most magyarul is megjelent a történelem elfeledett országairól szóló könyve. Bjørn Berge norvég építész-író különleges szellemi és utazási kalandokra hív és inspirál könyvével.
Hallott már Alvarról, Bhopálról, vagy épp Tripolitániáról? Bevallom, nekem pár nappal ezelőtt még fogalmam sem volt, hogy ezek országok. Vagyis országok voltak egyszer, a nem is olyan távoli múltban. Igaz, történetük nem tartott sokáig.
Azt, hogy ma már tudok róluk, sőt még sok hozzájuk hasonlót fogok megismerni, Bjørn Bergének köszönhetem, aki a hétvégén mutatta be Eltűnt országok nyomában című könyvét a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A hatvanöt éves szerző pont úgy nézett ki, ahogy egy idős norvég építészt elképzeltem volna, ha ilyesmin gondolkodnék. Magas, szikár alakján egyszerű fekete nadrág, fekete póló és fekete zakó, amivel erős kontrasztot alkotott ápolt fehér szakálla és lófarokba fogott haja, miközben két jégkék szemmel nézett közönségére.
Bjørn Berge a Gaia Lista építésziroda építészmérnöke és kutatója, számos építészeti és ökológiai szakkönyv szerzője. Elmondása szerint nagyon szeret kirándulni és utazni.
Tizenöt év alatt a dániai Jütland-félsziget északi csücskétől eljutott az Atlanti-óceán észak-franciaországi partvidékiéig.
Némi szomorúsággal ráébredt azonban, hogy ha hátralévő élete minden napján sétálna, akkor sem valószínű, hogy be tudná járni azt a rengeteg utat, amit szeretne, így aztán két másik projektbe is belekezdett, amelyek közelebb viszik hozzá a világot.
Az egyik a tengerparti hordalékok gyűjtése, a fadaraboktól a különféle műanyagokig, amelyekből egy múzeumot is berendezett.
így az rekonstruálható legyen. Egyik kincse egy bontatlan üdítős doboz, amely Mongóliából vagy Tuvából származik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg folyókon keresztül jutott a sarki óceánba. Bár nem tudja, mit tartalmaz, a halálos ágyán tervezi kinyitni.
Berge emellett bélyegeket is gyűjt, és ez a szenvedélye késztette végül az Eltűnt országok nyomában megírására is. A terve, hogy az Angliában 1840-ben kiadott első Penny Black bélyeg megjelenése óta létezett minden országból szerezzen legalább egy bélyeget. Természetesen használtat, hiszen egy új bélyeg nem izgalmas. Minél inkább nyomot hagyott rajta a használat, számára annál értékesebb.
E három hobbija – a tengerparti túrázás, a hordalékok közt talált kincsek és a világ 19. század óta létezett összes országa bélyegeinek gyűjtése – révén
Bár ezt az élményt elsősorban „belső használatra” tartja fenn, ez esetben kivételt tett, és könyvet írt róla.
A bélyegek gyűjtése közben felfedezte, hogy sokat közülük olyan országokból küldött levelekre ragasztottak, amelyek mára nyom nélkül eltűntek.
A Földnek ma 206 országa van. Amennyiben a bélyeghasználat alapján határozzuk meg, mit nevezünk országnak, az derül ki, hogy közel 1200 ország adott már ki bélyegeket. Mindezt az 1840 óta eltelt időszakban, nem több mint 179 év alatt!
Bjørn Berge könyvében ötven olyan eltűnt országot mutat be, amelyeket ritkán említenek a történelemkönyvek lapjain.
Az író szerint ezek a bélyegek egyenként tanúskodnak az adott ország kultúrájáról és történetéről, ezért fel is használja őket azok bemutatásukhoz.
De idéz olyan forrásokat, amelyeknek szerzői, köztük neves írók, költők – mint Rimbaud vagy Saint-Exupéry – szemtanúi is voltak ezen államok életének.
Az Eltűnt országok nyomában nem (csak) egy bélyeggyűjtő geek rétegkönyve. Az egyes országokhoz kapcsolódó könyveket, filmeket, műalkotásokat is megjelöl és érdekes, néhol
vagy a Gulliver utazásaiban és a U2 életművében is szereplő Van Diemen földjén (Tasmánián) raboskodó fegyencig, aki kengurunak öltözve próbált megszökni. Sőt még a Kalakand nevű indiai desszert receptjét is leírja.
Ezek a sokszor csak néhány hónapig, évig vagy pár évtizedig fennálló országok nem a harmonikus, békés életről voltak híresek, de történetük semmiképp sem nevezhető unalmasnak.
Berge nem elfeledett királyságok romjait bemutató útikönyvnek szánta művét, hanem a történelem bemutatásának alternatív eszközéül, amelyet olvasva a rövid életű országok perspektívájából szemlélhetjük a világot. Igazi kalandozás ez a térben, az időben és a történelemben.
Bjørn Berge: Eltűnt országok nyomában 1840-1970
Cser Könyvkiadó, 2018
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
Nagyon úgy tűnik, az év egyik legfontosabb eseményének ad otthont Budapest várhatóan október végén, vagy november elején. Miközben Orbán Viktor miniszterelnök épp asztalhoz ülteti a világ két leghatalmasabb vezetőjét, addig Magyar Péter kénytelen más szórakozás után nézni, amibe ő feltehetően belepukkad. Ajánlunk hát neki most néhány eseményt.
Halász Bence a tokiói atlétikai világbajnokságon pályafutása harmadik bronzérmét szerezte meg, ezzel minden idők legeredményesebb magyar atlétája lett. Az esélyesség terhéről, életmódváltásról és a számmisztikáról is mesélt a Mandinernek
Világszám, amit személyesen Orbán Viktor hozott össze.
A Fidesz a garancia, és mi garantáljuk azt, hogy Magyarország biztonságos ország marad.
És nem mellesleg önmagunkért. Másodszor: mert ezzel kiegészítjük és megerősítjük a családot összetartó szálakat.
Már vizsgálják a jogi, alkotmányos, büntetőjogi feltételeket. Sőt, ismét felmerült a halálbüntetés témája.
Emmanuel Macron frakciójából érkezett a javaslat.
