Bjørn Berge

Eltűnt országok nyomában hív kalandra a norvég építész-író

2019. április 28. 9:35
Európa tengerpartjait járja, partra sodródott tárgyakat és ritka bélyegeket gyűjt, s most magyarul is megjelent a történelem elfeledett országairól szóló könyve. Bjørn Berge norvég építész-író különleges szellemi és utazási kalandokra hív és inspirál könyvével.

Hallott már Alvarról, Bhopálról, vagy épp Tripolitániáról? Bevallom, nekem pár nappal ezelőtt még fogalmam sem volt, hogy ezek országok. Vagyis országok voltak egyszer, a nem is olyan távoli múltban. Igaz, történetük nem tartott sokáig.

Azt, hogy ma már tudok róluk, sőt még sok hozzájuk hasonlót fogok megismerni, Bjørn Bergének köszönhetem, aki a hétvégén mutatta be Eltűnt országok nyomában című könyvét a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

A hatvanöt éves szerző pont úgy nézett ki, ahogy egy idős norvég építészt elképzeltem volna, ha ilyesmin gondolkodnék. Magas, szikár alakján egyszerű fekete nadrág, fekete póló és fekete zakó, amivel erős kontrasztot alkotott ápolt fehér szakálla és lófarokba fogott haja, miközben két jégkék szemmel nézett közönségére.

Bjørn Berge a Gaia Lista építésziroda építészmérnöke és kutatója, számos építészeti és ökológiai szakkönyv szerzője. Elmondása szerint nagyon szeret kirándulni és utazni.

Minden évben egy hetet tölt azzal, hogy folytassa útját végig Európa tengerpartjain.

Tizenöt év alatt a dániai Jütland-félsziget északi csücskétől eljutott az Atlanti-óceán észak-franciaországi partvidékiéig.

Némi szomorúsággal ráébredt azonban, hogy ha hátralévő élete minden napján sétálna, akkor sem valószínű, hogy be tudná járni azt a rengeteg utat, amit szeretne, így aztán két másik projektbe is belekezdett, amelyek közelebb viszik hozzá a világot.

Az egyik a tengerparti hordalékok gyűjtése, a fadaraboktól a különféle műanyagokig, amelyekből egy múzeumot is berendezett. 

A tárgyak szépségénél és ép állapotánál fontosabb szempont számára, hogy magukon viseljék utazásuk nyomát,

így az rekonstruálható legyen. Egyik kincse egy bontatlan üdítős doboz, amely Mongóliából vagy Tuvából származik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg folyókon keresztül jutott a sarki óceánba. Bár nem tudja, mit tartalmaz, a halálos ágyán tervezi kinyitni.

Berge emellett bélyegeket is gyűjt, és ez a szenvedélye késztette végül az Eltűnt országok nyomában megírására is. A terve, hogy az Angliában 1840-ben kiadott első Penny Black bélyeg megjelenése óta létezett minden országból szerezzen legalább egy bélyeget. Természetesen használtat, hiszen egy új bélyeg nem izgalmas. Minél inkább nyomot hagyott rajta a használat, számára annál értékesebb.

E három hobbija  – a tengerparti túrázás, a hordalékok közt talált kincsek és a világ 19. század óta létezett összes országa bélyegeinek gyűjtése – révén

úgy érzi, valamiképp meghódítja a világot.

Bár ezt az élményt elsősorban „belső használatra” tartja fenn, ez esetben kivételt tett, és könyvet írt róla.

A bélyegek gyűjtése közben felfedezte, hogy sokat közülük olyan országokból küldött levelekre ragasztottak, amelyek mára nyom nélkül eltűntek.

A Földnek ma 206 országa van. Amennyiben a bélyeghasználat alapján határozzuk meg, mit nevezünk országnak, az derül ki, hogy közel 1200 ország adott már ki bélyegeket. Mindezt az 1840 óta eltelt időszakban, nem több mint 179 év alatt! 

Bjørn Berge könyvében ötven olyan eltűnt országot mutat be, amelyeket ritkán említenek a történelemkönyvek lapjain.

Nyilván, hiszen a történelmet a győztesek írják...

Az író szerint ezek a bélyegek egyenként tanúskodnak az adott ország kultúrájáról és történetéről, ezért fel is használja őket azok bemutatásukhoz.

De idéz olyan forrásokat, amelyeknek szerzői, köztük neves írók, költők – mint Rimbaud vagy Saint-Exupéry – szemtanúi is voltak ezen államok életének.

Az Eltűnt országok nyomában nem (csak) egy bélyeggyűjtő geek rétegkönyve. Az egyes országokhoz kapcsolódó könyveket, filmeket, műalkotásokat is megjelöl és érdekes, néhol

személyes történeteket mesél a belga király kardjának ellopásától a kukásautóvá alakított Rolls-Royce-okig,

vagy a Gulliver utazásaiban és a U2 életművében is szereplő Van Diemen földjén (Tasmánián) raboskodó fegyencig, aki kengurunak öltözve próbált megszökni. Sőt még a Kalakand nevű indiai desszert receptjét is leírja. 

Ezek a sokszor csak néhány hónapig, évig vagy pár évtizedig fennálló országok nem a harmonikus, békés életről voltak híresek, de történetük semmiképp sem nevezhető unalmasnak.

Berge nem elfeledett királyságok romjait bemutató útikönyvnek szánta művét, hanem a történelem bemutatásának alternatív eszközéül, amelyet olvasva a rövid életű országok perspektívájából szemlélhetjük a világot. Igazi kalandozás ez a térben, az időben és a történelemben.

 

Bjørn Berge: Eltűnt országok nyomában 1840-1970

Cser Könyvkiadó, 2018

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azt, hogy "Ez a holokauszt nagyobb, mint ami 300 év múlva lesz"

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés