Történelem, tragédia

Egy halálra készülő ember üzent – Ablonczy Balázs Teleki Pál újabb búcsúleveléről

2019. április 4. 11:59
Teleki Pált saját depressziója, saját és közeli hozzátartozóinak rossz egészségi állapota, külpolitikájának kudarca és a kormányzó cserbenhagyása egyszerre vezette oda, hogy maga ellen fordította a fegyvert – és hogy ez történt, azt a most előkerült újabb búcsúlevél is erősíti. Ablonczy Balázs Teleki-kutató történészt kérdeztük.

Ablonczy Balázs (1974) történész, a két világháború közötti magyar történelem kutatója, az MTA Trianon 100 Munkacsoportjának vezetője Teleki Pál-szakértőnek számít, monográfiát is írt a kétszeres miniszterelnökről. Ősszel az 1918-1920 közötti időszak magyar sorsfordító eseményeiről kérdeztük nagyinterjúnkban.

Most a minap nyilvánosságra hozott, történelmi szenzációnak számító újabb Teleki-búcsúlevélről kérdeztük őt.

Teleki a levelet Incze Péternek, titkárának és bizalmas barátjának címezte, az ő hagyatékából származik, az iratokat az Incze család a napokban adta át a Budapesti Fővárosi Levéltárnak.

***

Ismeretlen búcsúlevél került elő Teleki Páltól. Az őt kutató történész mit él át, amikor meghall egy ilyen szintű szenzációt?

Inkább utána eszmél rá, hogy ez mekkora dolog. Amikor az ember benne van, ellenőrzi, házhoz megy, összevet, akkor inkább az akció adrenalinja dolgozik, nem a felfedezés izgalmáé. Jó érzés, hogy jó helyen van. Hála az Incze család áldozatkészségének és a Fővárosi Levéltár gyors reakciójának.  

Mi a lényeges üzenete a most előkerült búcsúlevélnek?

Nagyjából megerősíti azt, amit eddig is tudtunk. Egy mélyen depressziós, halálra készülő ember üzent így a hozzá legközelebb állóknak. És már nemcsak a nemzetre – „Hullarablók leszünk, a legpocsékabb nemzet” –, hanem a társadalomra vagy akár az emberiségre vetíti ki az elkeseredését: „megutáltam az embereket”.

Változtat valamit a Teleki haláláról megfogalmazott hipotéziseden az új levél?

Azt hangsúlyoztuk a levéltáros kollégákkal is: nem biztos, hogy a  most előkerült iratokból a búcsúlevélnek tartott irat az utolsó éjszakán született. Elég egyértelműen utal benne Teleki a saját halálára mint konkrét eseményre, de más utalások időben távolítják ezt. Ez további filológiai szöszölést igényel. Viszont a boríték, amibe betette (Inczének, Sürgősen!!! felirattal), arra utal, hogy ezt halálakor is érvényesnek tekintette. Azt azért öntudatosan vállalom, hogy az állításaim nem hipotézisek, annál azért több matéria van bennük.

Azt a korábbi állításomat, hogy Teleki öngyilkos lett, a most kikerült levél határozottan erősíti. 

Nyilván ma is vannak, akik nem hiszik el Teleki Pál öngyilkosságát: mik az alapvető érveid amellett, hogy minden bizonnyal mégis ez történt?

Talán valóban nem árt elismételni: Teleki saját depressziója és rossz egészségi állapota, a saját közeli hozzátartozóinak – édesanyjának és feleségének – súlyos betegsége, saját külpolitikájának kudarca és a kormányzó cserbenhagyása egyszerre vezettek oda, hogy maga ellen fordította a fegyvert. De tisztában vagyok azzal, hogy aki nem akar hinni az öngyilkosságban, ez nem győzi meg. De ezt megtámogató bizonyíték a mai napig nem került elő. Az öngyilkosság mellett pedig bizonyítékok garmadája szól.

Ezekben a hónapokban az 1918-1920 közötti időszak magyar sorsfordító eseményeinek évfordulóira emlékezünk. Mit csinált Teleki Pál ebben az időszakban? Hol érte őt az őszirózsás forradalom és a Károlyi-hatalomátvétel híre, és mivel foglalkozott az ezt követő hónapokban és a Tanácsköztársaság idején?

Teleki Pál 1917 óta a hadirokkantak reintegrációjával foglalkozó Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt, erre a posztra ifjúkori barátja, Esterházy Móric miniszterelnök nevezte ki. Posztján megmaradhatott Károlyi Mihály kormányzása elején is, majd 1919 elején az akkor már erősen kommunista befolyás alatt álló Hadirokkantak Szövetségének nyomására Kunfi Zsigmond leváltotta hivatalából. Károlyi azonban még ekkor is számított rá, kinevezte a magyar békeelőkészületeket koordináló Külügyi Tanács tagjának. A testület elnöke Jászi Oszkár lett, és a kisszámú jobboldali tagok között ott van Teleki is. 1919 március elején pedig Svájcba utazott, részben a Berinkey-kormány támogatásával, úgyhogy a tanácsköztársaság kikiáltását már Bernben élte meg, ahol nagyon hamar kapcsolatot talált brit diplomatákkal. Innen 1919 áprilisában Bécsbe ment, a Bethlen István körül szerveződő Magyar Nemzeti Bizottság mellé állt, ennek képviselőjeként küldték Szegedre, ahol 1919. június elején az ellenkormány külügyminisztere lett. Az idők kaotikusságára jellemző, hogy később Teleki maga úgy emlékezett, időnként kultusz- sőt földművelési miniszter is volt. 

Hogyan került ebben az időszakban Horthy Miklós környezetébe, hogyan vette ki a munkáját a formálódó "ellenforradalmi" szerveződésből? 

Valószínűleg Szegedről származik szorosabb ismeretsége Horthy Miklóssal, a kormány hadügyminiszterével. Belgrádba utaztukban egy pancsovai fogadóban

Horthy és Teleki egy billiárdasztalon volt kénytelen aludni, annyira nem volt hely.

Innen indult két világháború közötti pályája. A szegedi külügyminisztériium nagyon kis intézmény volt, a helyi telekkönyvi irattárban volt elhelyezve, és visszaemlékezők feljegyezték, hogy a miniszter szobájában egy szék karfájával támasztották be az ajtót, mert a kilincseket korábban ellopták. Talán három tucat tisztviselője volt ennek a kis minisztériumnak, de intenzív működést fejtett ki. Teleki a délszláv királyság felé tapogatózott kapcsolatépítéssel, de küldött emisszáriusokat Nagyszebenbe, a román kormányzótanácshoz, sőt egyik kiküldöttje, a kalandos életű Pázmándy Dénes, volt függetlenségi politikus a párizsi békekonferenciáig jutott el - igaz sok eredménye nem volt az üzeneteinek.

Teleki Pál 1920 nyarától 1921 tavaszáig volt először miniszterelnök, gyakorlatilag ezekben a hónapokban ébredt rá Magyarország Trianon valóságára: mi az első miniszterelnöki ciklusának a mérlege - pozitívumokkal és negatívumokkal, illetve mulasztásokkal?

Mindenképpen pozitívumnak számít a konszolidáció elindítása: az első tiszti különítmények feloszlatása, az ún. rendtörvény, a Nagyatádi-féle földreform, amely gazdaságilag problematikus volta ellenére, tulajdonjuttatásával nagy mértékben hozzájárult a magyar vidék lecsendesítéséhez. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter elindított egy pénzügyi stabilizációt is, amely azonban kudarcba fulladt: azonban ez már Teleki lemondása után történt.

Neki kellett ratifikáltatnia a trianoni békeszerződést a nemzetgyűlésben

– ami fájdalmas aktus, de az ország nemzetközi kapcsolatainak helyreállításában elengedhetetlen feltétel volt. Az árnyoldalakhoz tartozik a magyar zsidók egyetemi beiratkozását korlátozó numerus clausus törvény megszavaztatása – amihez egész későbbi pályáján ragaszkodott, valamint a magyar büntetőjogból már csaknem fél évszázada kivezetett botbüntetés visszavezetése – igaz, ez utóbbi csak időlegesen.   

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerintem egyik levél sem bizonyítja minden kétséget kizárva, hogy öngyilkos lett. Csupán annyit bizonyít, hogy foglalkozott ezzel a gondolattal és ezt többször is leírta.
Kérdés;
Ilyen irányú depressziójáról ki/kik tudhattak?
Történt e olyan esemény 1941. április 3-án reggelt megelőzően, ami azonnali öngyilkosságra inspirálhatta?
Miért nem kerül elő a mostani levél korábban?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. április 4. 17:15

Az ő képességei egy katasztrófa utáni ország rendbehozására volta elegendőek, de nem a katasztrófa elhárítására.

Számomra az alábbi inkább elgondolkodtató (nem az esetleges öngyilkosság miatt), mint a posztban emlegetett levelek

"Öngyilkosságával az volt a célja, hogy magát és népét felmentse a Jugoszlávia elleni német támadásért viselt felelősség alól. Áldozata tisztára mosta nevét a történelem előtt . De a német seregeket nem tudta megállítani, és a történtek következményeit sem volt képes elhárítani.”
– Winston Leonard Spencer Churchill: A második világháború. 1–2. kötet. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1995. 483. o.

Kiemelve: "a német seregeket nem tudta megállítani, és a történtek következményeit sem volt képes elhárítani"

Vajon hogyan akarta megállítani? Kinek volt ez útjába? Csak nem a német vezetésnek és a magyarországi képviselőiknek?

Ezt is érdemes hozzáolvasni,, mert ez is kerekebbé teszi a képet
https://honvedelem.hu/cikk/hor..

Válaszok:
Berecskereki | 2019. április 4. 15:01

Talán így
Horthy kiugrási kísérlete, a nyilas puccs - 1944. október 15.
https://tinyurl.hu/bUaH/

Az ausztráliai közszolgálati rádióban foglalkoztunk egy alkalommal Teleki Pállal. Az adás után felhívott egy hallgatónk, a Perth-ben élő Pál Jenő villanyszerelő, aki 1941-ben inas volt, és elmondta a következőket (betühíven):

„Kaptunk egy alkalommal ordrét (rendelést) tőle, mert mi voltunk a házi villanyszerelője, és többször jártam már nála. Kérte, hogy szereljünk be az irodájába és a hálószobájába vészcsengőt, annak ellenére, hogy már volt csengője a hálószobában és az irodában le a portáshoz. De ez egy vészcsengő, ami azt jelenti, hogy erősebb csengő.
A vezetékeléssel már megvoltunk, én szereltem Teleki Pál íróasztala alá a gombot, hogy a térdével is meg tudja nyomni. Kifejezetten azt kérte, hogy oda tegyem. A munkát nem tudtuk teljesen befejezni, mert nem volt nálunk a battery (akkumulátor) és a csengő.
Ez volt előtte való nap. Másnap reggel körülbelül 7 óra után megjelentünk hármasban (egy segéd és két inas), hogy befejezzük a munkát. Amikor csengettünk a portáshoz, kétségbeesetten kinyitja és mondja ijedten, hogy mi történt az éjszaka folyamán.
Úgy este 8 óra tájban jött két német, de nem emlékszem rá hogy mit mondott: civilben vagy egyenruhában. Azt is mondta, hogy Gestaposok voltak, tárgyalni akartak Teleki Pál gróffal, ezért beengedte őket. Éjfél után, amikor kiengedte őket, fölment az irodába, és ott találta Teleki Pál grófot holtan.
Ez az egész, amit én abban az időben tudtam, mert nem olvastam újságot, nem is érdekelt nagyon a politika, de akkoriban ez nagyon megütött engem és nem tudtam soha elfelejteni.”

Miután így megismertem hallgatónk történetét egy telefon-interjút is felvettem vele a témában. Leadtuk természetesen Ausztráliában, de leadtuk Magyarországon is a Kossuth-rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. április 4. 15:39

A másolt szöveghez kapcsolódik

76 éve ölték meg széki Teleki Pál grófot
http://polgarportal.hu/76-eve-..

Kiemelve

"Telki Pál jobb szemének külső sarka fölött érintőlegesen hatolt a lövedék a koponyába, a tarkórész teljesen szétroncsolódott, de a lövedék nem hagyta el a koponyát, belül körülfutott és a 9 mm-es lövedéket (Teleki kezében a gyilkosság reggelén egy 6,35 mm-es kis kézifegyver volt! — a szerk.) a bal fül mögötti sziklacsont belső oldalánál találták meg. A koponya nagyon erősen roncsolt volt, lehet, hogy másik lövés is érte. Az agyvelő a mögötte levő falat erősen szennyezte, és mintha a falon lövedéknyom is lett volna, de ebben nem volt biztos.
Mindezt azért írtam meg, mert évekkel ezelőtt egy történész idézte Teleki Pál inasának vallomását, aki elmondta, hogy őt a halálának estéjén kb. 10 óra tájban azzal küldte el pihenni a miniszterelnök, hogy ugyan még egy német látogatót vár, de azt majd ő személyesen fogja beengedni."

Ki lehetett ez a német látogató és miért volt fontos, hogy éjszaka felkeresse?

Magyarország nem a németekkel együtt vonult be a Délvidékre, hanem azután, hogy Jugoszlávia szétesett.
Az eredeti Szerb-Horvát-Szlovén királyságból (mert ezt tákolták össze a fő gyarmattartó hatalmak) az utóbbi kétharmad eltávozott.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. április 4. 15:59

Ez nem indok az öngyilkosságra, legfeljebb a miniszterelnöki lemondásra.
Másképpen kellett történnie. Lásd az előbb adott linken olvasható írást!

Ügyeskedik a fiú, csak összekeveri a történeteket.

Válaszok:
Box Hill | 2019. április 4. 17:50

Az általad írtaknál sokkal lényegesebb és bizonyos értelemben akár még hozzá is járulhat a történtekhez.
http://epa.oszk.hu/03100/03122..

„Teleki Pál kísérlete egy emigránskormány létrehozására

Amikor Teleki Pál 1939 februárjában másodjára foglalhatta el a kormányfői pozíciót, már biztos volt benne, hogy ki fog törni a világháború, és azt is pontosan tudta, hogy Hitler el fogja veszíteni. Ezért külpolitikájának legfőbb célkitűzése a független és önállóan cselekvő magyar politika megőrzése és megerősítése volt. Kormányzása alatt Teleki mindvégig számolt azzal a lehetőséggel,hogy a – korlátozott – magyar függetlenség megtartására egy, a nyugati szövetségesek által elismert emigráns kormány létrehozása lenne a megfelelő lépés.”
http://epa.oszk.hu/03100/03122..

Érdemes a linken található teljes írást elolvasni és elgondolkodni a kérdésen.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. április 4. 16:40

Elnézést. A kérdést lemaradt.

Ilyen lenne egy depressziós, öngyilkosságra készülő személy?

A kérdés megválaszolását Rajcsányi Gellérttől és Ablonczy Balázs Teleki-kutató történésztől is várnám, figyelembe véve a témában általam írtakat, hivatkozott írásokat is.

Ne keverd a témát. Itt most Telekiről van szó és nem Horthyról, vagy másról.
Ezen túl egy kérdés megválaszolásáról, amelynek ahhoz nincs köze, hogy a másik félnek (nyugati hatalmak) mi a véleménye, hozzáállása. Ez csak akkor lehetne érdekes, ha a gyilkossághoz kötődne.
A kérdés pedig a következő, ami sajnos lemaradt, de később pótoltam

Ilyen lenne egy depressziós, öngyilkosságra készülő személy?

Máskülönben, ha annyira inspirált válaszadásra a bejegyzésem, akkor miért nem vetted figyelembe a kérdésem?
A kérdése 16:40 órakor került regisztrálásra, a válaszod pedig 16:42 órakor, vagyis a kérdésem után.

99,99 százalék, hogy öngyilkos lett.
Miért?
Sok egyéb mellett világosan látta, hiszen nagy formátumú, tudású ember volt, mit hoz a jövő Magyarországnak.
Szerintem 100%-ig tisztában volt vele, a magyar sorsot a zsidó vonal alapján döntik el.
Ez pedig soha, egyetlen országnak jót nem hozott, így a végeredmény előtte nem lehetett kétséges.
Mivel Magyarország - az itt élő zsidóság okán - a zsidó hatást nem kerülhette el, így be volt kódolva, bármit tesz, mindenképp veszít.
És ő ebben már, Trianon után, még egyszer nem akart részt venni.
Gondoljunk pl. Magyary Zoltán professzorra, az ő halálára estébé, 45 után a nemzetközi aljasság akkora szennye zúdult a magyarságra, amit egészséges magyar ember nehezen bírt ki két lábon.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. április 4. 17:30

"99,99 százalék, hogy öngyilkos lett."

Számomra nem ilyen egyértelmű.

Melyik fiú?

Válaszok:
Berecskereki | 2019. április 4. 18:09
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés