Inkább utána eszmél rá, hogy ez mekkora dolog. Amikor az ember benne van, ellenőrzi, házhoz megy, összevet, akkor inkább az akció adrenalinja dolgozik, nem a felfedezés izgalmáé. Jó érzés, hogy jó helyen van. Hála az Incze család áldozatkészségének és a Fővárosi Levéltár gyors reakciójának.
Mi a lényeges üzenete a most előkerült búcsúlevélnek?
Nagyjából megerősíti azt, amit eddig is tudtunk. Egy mélyen depressziós, halálra készülő ember üzent így a hozzá legközelebb állóknak. És már nemcsak a nemzetre – „Hullarablók leszünk, a legpocsékabb nemzet” –, hanem a társadalomra vagy akár az emberiségre vetíti ki az elkeseredését: „megutáltam az embereket”.
Változtat valamit a Teleki haláláról megfogalmazott hipotéziseden az új levél?
Azt hangsúlyoztuk a levéltáros kollégákkal is: nem biztos, hogy a most előkerült iratokból a búcsúlevélnek tartott irat az utolsó éjszakán született. Elég egyértelműen utal benne Teleki a saját halálára mint konkrét eseményre, de más utalások időben távolítják ezt. Ez további filológiai szöszölést igényel. Viszont a boríték, amibe betette (Inczének, Sürgősen!!! felirattal), arra utal, hogy ezt halálakor is érvényesnek tekintette. Azt azért öntudatosan vállalom, hogy az állításaim nem hipotézisek, annál azért több matéria van bennük.