Andrew Yang

Ázsiai származású, demokrata techguru az alt-right új sztárja

2019. március 28. 15:16
A Donald Trumpból kiábrándult radikális jobboldal új hőst talált magának. Robotapokalipszisről, megszűnő munkahelyekről, a fehér Amerika válságáról és az alapjövedelem szükségességéről beszél a demokrata elnökjelöltségért kampányoló Andrew Yang, tajvani származású start-up-vállakozó. Az alt-right szabadcsapatok felkarolták őt – talán a havonta érkező ezerdolláros csekk ígérete miatt. Portrénk.

Arról, hogy a populista amerikai jobboldal jelentős része, és ezen belül is az alt-right egyre kritikusabban viszonyul Donald Trump elnökségéhez, már több cikkben beszámoltunk. A falépítés körüli hercehurcában az elnök rettenetesen gyengekezűnek bizonyult, és – a dolgot tetézendő – a legális bevándorlás felpumpálásáról beszélt. Eközben nagyon úgy tűnik, hogy a tavaly decemberben belengetett közel-keleti csapatkivonásból sem lesz semmi.

Az elsikkadó ígéreteket tekintve nem meglepő tehát, hogy a radikáljobbos Twitter-felhasználók tömegével pártoltak el Trumptól. Emlékezzünk: az elnökválasztási kampány idején ugyanők még „istencsászárként”, a nyugati civilizáció megmentőjeként hivatkoztak az ingatlanmágnásra.

A jobbos mémgyár élesen Trump ellen fordult,

az egyre inkább elszaporodó #YangGang hashtagek azonban jelzik, hogy az alt-right új líblinget talált magának, méghozzá – első pillantásra különös módon – Andrew Yang demokrata elnökjelölt-jelölt személyében. De ki ő, és mivel tudta megragadni a Pepe-képekkel teleaggatott, oroszlánszagú szuterének lakóit?

Alapjövedelemmel a kapitalizmusért

A negyvennégy éves Yang tajvani bevándorlók gyermeke, New Yorkban cseperedett fel. Politikatudományt és közgazdaságot tanult, majd jogi egyetemet végzett. Elindított egy internetes start-upot, a dotkomlufi kipukkanása azonban bedöntötte a céget.

Yang ezután több cégnél is megfordult, 2011-ben pedig megalapította a Venture for America nevű non-profit szervezetet azzal a céllal, hogy a tehetséges fiatalokat a Baltimore-hoz és Detroithoz hasonló halódó városokban székelő start-upok felé terelje. A közép-nyugati területeken tett utazásai nyomán érlelődtek meg benne establishment-ellenes nézetei.

Yang 2017 novemberében jelentette be, hogy megméretteti magát a demokrata előválasztási versenyben. A nagyközönség számára ismeretlen, politikai tapasztalattal nem bíró, furcsábbnál furcsább ötletekkel előálló Yanget minden politikai bukméker a futottak még-mezőnybe utalta, idén februárban azonban egyértelműen forrósodni kezdett körülötte a levegő, amit a gyarapodó mikroadományok is bizonyítanak. Az elnökjelölt elment a népszerű podcastet vezető, PC-ellenes Joe Roganhez (az adást több millióan látták a YouTube-on), ahogy a Fox News-os Tucker Carlsonhoz is, nagyjából ekkor figyelt fel rá az alt-right. A 4chan /pol/ nevű, szélsőjobbos fiatalok által előszeretettel látogatott fórumát elöntötték a Yang-mémek, a narratíva világos:

a Trump „árulása” miatt fogukat csikorgató, kisírt szemű MAGA-sapkás választók Yang kebelén találnak megnyugvást.

Hogy mi a hirtelen megnőtt érdeklődés oka? Yang eklektikus programja egyszerre tudja megszólítani a progresszív demokratákat és a Trumpból kiábrándult populistákat. Legfőbb ígérete az ún. „szabadságosztalék”, ami tulajdonképpen az általános alapjövedelmet jelenti.

Yang elképzelése szerint minden 18 és 64 év közötti amerikai állampolgár havonta kézhez kapna egy 1000 dolláros csekket (aki pedig amúgy is részesül állami támogatásokból, választhatna ezek és a szabadságosztalék között). Tavaly bejelentette, hogy egy New Hampshire-i és egy iowai lakosnak (ezekben az államokban tartják az első előválasztásokat) 2019-ben saját vagyonából fog havi ezer dollárt átutalni, hogy bizonyítsa, működik a koncepció.

Yang szerint a szabadságosztalék szükséges „a kapitalizmus fennmaradásához”. A Szilícium-völgyi guruk – így például Elon Musk és Mark Zuckerberg – által is felkarolt alapjövedelem egyébként nem új gondolat az amerikai politikában: Martin Luther King mellett a libertariánus, szabadpiacpárti Milton Friedman is támogatta, utóbbi úgy vélte, az alapjövedelem igazságosabb a különféle jóléti kiadásokál. Richard Nixon az elnöksége idején alapjövedelemmel akarta megsegíteni a szegény családokat, de a terv elbukott a Szenátus ellenállásán.

Yang az alapjövedelmet a jóléti kiadások csökkentésével és a vállalatokra kivetett 10%-os forgalmi adóból finanszírozná. És persze nem felejt el rámutatni, hogy például az Amazon immár második éve nem fizet szövetségi adót, hála a Trumpék által elfogadott adótörvénynek.

Jönnek a robotok!

Ezek az ígéretek a Demokrata Pártot egyre inkább eluraló „szocialisták” programjába is beillenének, ám a szabadságosztalékot az elnökjelölt olyan érvekkel alapozza meg, amelyek a fehér munkásosztály hanyatlása miatt aggódó populisták körében is jól rezonálnak.

A techbuborék belsejéből írok nektek, hogy tudassam veletek: az állásaitokra vadászunk” – írta egy tavalyi cikkében.

Yang szerint a robotizáció és a mesterséges intelligencia munkahelyek millióinak felszámolásához vezet majd.

Azt állítja, 2000 óta már négymillió állás szűnt meg Amerika-szerte a technológiai fejlődés nyomán, az áldozatok fele pedig nem tért vissza a munkaerőpiacra. Az elkövetkező 12 évben pedig minden harmadik amerikainak szembe kell majd néznie munkahelye elvesztésének rémével. Mindehhez azt is vegyük hozzá, hogy az amerikai foglalkoztatottsági ráta már jelenleg is több évtizedes mélyponton van, El Salvador és Ukrajna szintjén.

Az Iowa 80, a világ legnagyobb teherautós pihenője. Mi lesz velük?

Egyedül az önvezető autók képesek lesznek destabilizálni a társadalmat” – hangsúlyozza Yang. Huszonkilenc államban a teherautóvezetés a legnépszerűbb szakma, de az elnökjelölt úgy jósolja,

néhány év leforgása alatt sofőrök milliói fognak utcára kerülni.

94%-uk férfi, túlnyomó részük csupán középiskolai végzettséggel rendelkezik. És akkor még nem beszéltünk a bolti eladókról, a call-centerek, a gyorséttermek, a biztosítási és könyvelőcégek alkalmazottjairól. Az átképzés önmagában nem segít a helyzeten, az alapjövedelem hiányában véres lázongások fognak kirobbanni, ahogy azt már az első ipari forradalom során is láttuk – érvel Yang.

Egyes elbocsátott kamionvezetők kétségbeesésükben halálra isszák vagy túladagolják magukat, de akadnak majd, akik „keresztben állnak a járgányukkal az autópályán, előkapják a fegyverüket, sokan közülük ugyanis megjárták a hadsereget, és azt mondják: addig nem állok el innen, amíg vissza nem kapom az állásomat” – jelentette ki Joe Rogannél.

A társadalmi összeomlást vetíti előre az is szerinte, hogy az amerikaiak várható élettartalma a spanyolnátha-járvány, vagyis száz év óta először csökkent az opioidkrízis, a drogfüggőség, a rekordszinteket döntögető öngyilkosságok miatt. Yang külön hangsúlyozza, hogy

a válság a fehér lakosságot sújtja a legélesebben, 

az államok felében több fehér hal meg, mint amennyi születik. A „visszaszoruló, bizonytalan” fehér többség identitásválságát sem hagyja figyelmen kívül: a Kínával kibontakozó hidegháború miatt a tömegek bűnbakként kezelhetik majd az ázsiaiakat, az sem zárható ki, hogy őrültek tömeggyilkosságokat követnek majd el ellenük.

Facebook-szabályozás igen, körülmetélés nem

Yang elképzelései persze élesen megosztják a szakértőket. Az alapjövedelmet lehetetlen lenne átverni a törvényhozáson, a szövetségi költségvetés harmadát felemésztené, ráadásul lazsálásra buzdítaná az amerikaiakat – szólnak a kritikák. Az elnökjelölt viszont

hisz abban, hogy ez a kulcsa annak, hogy életet leheljenek a vidéki Amerikába,

így a témában pártokon átívelő együttműködést lehet kialakítani, és az alaszkai példára hivatkozva erősködik amellett, hogy sikeres lenne az elképzelés.

Ami az alt-rightot illeti, nehéz eldönteni, hogy a virtuális #YangGanget gyarapító radikáljobbos fiatalok lelkesedése a tajvani-amerikai jelölt iránt valamiféle többszörösen áttett irónia vagy éppen a végső kiábrándulás megnyilvánulása-e, esetleg tényleg őszintén támogatják őt.

A Magyarországról kitiltott Richard Spencer szerint „a trumpizmus az a fantázia volt, hogy Amerikát meg lehet menteni, míg a yangizmus annak a felismerése, hogy ez lehetetlen”. A 4chanes shitposterek úgy érvelnek, hogy ha úgyis veszve minden, legalább havi ezer dollárt bezsebelhetnek. A neonáci Daily Stormer fennen hirdeti, hogy „Yang kiáll a fehérek mellett”. Yang viszont nem tart igényt a támogatásukra: a maga részéről

élesen elhatárolódik „a bigottságtól, a rasszizmustól, a fehér nacionalizmustól, az antiszemitizmustól és alt-right összes formájától”.

Van még azonban valami Yang tarsolyában, ami igencsak ínyére van az alt-rightnak. Igaz, nem csak nekik, hanem mindazoknak, akik megelégelték, hogy a közösségi oldalak egyre-másra cenzúrázzák ki a jobboldali véleményeket. Yang támogatja, hogy állami szabályozás alá vessék a hatalmas társadalmi befolyással bíró Facebookot és a Twittert. Persze kérdéses, hogyan nézne ki a gyakorlatban ez a szabályozás, ám mégiscsak erősebb kiállás, mint Trumpé, aki ugyan gyakorta dohog a közösségi oldalak miatt, ám szerinte úgy lehet küzdeni a cenzúra ellen, ha a jobboldal jobban kommunikálja az üzeneteit.

Yang ötletelése persze nem áll meg itt:

megteremtené az általános társadalombiztosítást, legalizálná a marihuánát, újraélesztené az elhagyatott kisvárosi plázákat.

Létrehozná az Építők és Rombolók Légiója nevű különítményt, amely az infrastruktúra fejlesztésével lenne megbízva, és aminek a vezetője önhatalmúlag felülírhatná az építkezéseket akadályozó helyi szabályozásokat. Pszichológust nevezne ki a Fehér Házba, április 15-ét „adónap” néven nemzeti ünnepnappá nyilvánítaná. Betiltaná a robothívásokat, fizetést adna az egyetemi sportolóknak, ingyenes házassági tanácsadást biztosítana mindenkinek. Végül, de nem utolsósorban: Yang ellenzi a körülmetélést.

Vannak azonban intő jelek, hogy Yang programját jó adag szkepticizmussal érdemes fogadni. Az elnökjelölt a társadalmi pontrendszer bevezetésének gondolatával is eljátszott – a Black Mirror és a kínai tapasztalatok után meglehetősen riasztónak tűnik a terv.

Emellett a hagyományos emberi létezés kereteit feszegető transzhumanisták is lelkesen fogadták Yang jelöltségét – igaz, a start-upos (eddig) nem nyilvánított véleményt az olyan transzhumanista álmokkal kapcsolatban, mint például a halhatatlanság. De elmondása szerint társadalmi ügyekben – abortusz, melegjogok és így tovább – sem „alakított ki még álláspontot”.

Noha Yang iránt érzékelhetően megnőtt az érdeklődés, és neki van a legerősebb mémgyártó rajongótábora, valószínűtlen, hogy végül megnyerné a demokrata előválasztásokat. Közvélemény-kutatások szerint jelenleg a párt támogatóinak mintegy egy százaléka támogatja őt. Ha azonban nem is jut el a jelöltségig,

Yang kampánya a közgondolkodás fókuszába emelheti a robotizáció kérdéseit,

és persze az általános alapjövedelem gondolatát.

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kíváncsian várom, Ámerikában mikor lép fel a Nagy Integrátor, jelszava: Make szarj-hugyozz fel a fejed fölé, / Állj alá, is fogyaszd!
De tényleg!
Ahelyett, hogy megadóztatnák az automata gépsorokat, az elektromos alapú mindenféle ön- és átvezetőket estébé, ilyen baromságokkal jönnek.
Én a magam részéről CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A TECHNIKA KEMÉNY MEGADÓZTATÁSÁBAN LÁTOK KIUTAT.
Minden kiszorított humán munkakörre 2-szeres munkaköri adót, ez a kezdet.

Ki fogja megtermelni a termékeket, ki fogja nyújtani a szolgáltatásokat, ha lesz ingyen pénz az államtól? Mindent robotok fognak csinálni?

Ki fogja megsütni a kenyeret, amit az alapjövedelemesek fogyasztanának el? És miért tenné, ha nem kereshet vele sokkal többet annál, mint aki otthon rohad egész nap, és a seggét se kell felemelni, mert a robot majd házhoz hozza?

És mit fog csinálni ez a rengeteg, unatkozó ember? Tolják majd a xanaxot, hogy ne legyenek öngyilkosok, mint most a munkanélküliek?

Disztópia ez a javából. Minden porcikám tiltakozik ettől a jövőtől. Még akkor is, ha tényleg ez lesz.

"el tudja végezni a munkát 1 kombájnos helyett 50 kaszás is, "
Aha, arról hallottál-e, hogy
a Föld TERMŐRÉTEGE 60 ÉVEN BELÜL MEGSEMMISÜL?
És nem az 50 kaszás miatt...

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. március 29. 7:25

Mit mondanál 60 év múltán az ükunokádnak az 50 kaszásról, meg a kombájnról?

Sajnos, ez teljesen hiteles.
És az a 60, az a legjobb forgatókönyv, de inkább 30-40.

Ez az írás úgy hülyeség ahogy van. Napi szinten olvasom az USA sajtót, szó nincs róla hogy jobboldali, bevándorlásellenes tömegek pártoltak volna el Trump-tól hogy egy demokratapárti kínait támogassanak. Most olvasom először ennek a faszinak a nevét. Gondolom valakik nagyon dolgoznak rajta hogy az USA jobboldal szétessen. Egyenlőre erről szó sincs.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés