Egyre élesebb a vita Európában az orosz–ukrán háború megítéléséről, miközben nő a politikai nyomás a békepárti országokon. Orbán Viktor szerint a véleménykülönbségek már szinte összefésülhetetlenek, és Magyarországot nyílt fenyegetések is érik. Az energiaellátás kérdése is napirenden van.
Orbán Viktor a Patriótának adott interjúban arról beszélt, hogy a háborút ellenző országok mozgástere Európában folyamatosan szűkül. Úgy látja, nem kedvezőek a fejlemények, a véleménykülönbségek egyre élesebbek, és az európaiak valamint az amerikaiak közötti álláspont mind nehezebben közelíthető egymáshoz.
A miniszterelnök szerint bár a transzatlanti egységet – vagyis Amerika és Európa együttműködését – alapvető értéknek tartják, az orosz–ukrán háború kérdésében az álláspontok szinte kibékíthetetlenül eltávolodtak egymástól. Úgy látja, az európai vezetők egy része abból indul ki, hogy 2026 és 2030 között elkerülhetetlen lesz egy Oroszországgal vívott konfliktus, amelyet Ukrajna területén vívnának meg, ezért támogatják Kijevet.
Az amerikai megközelítés ezzel szemben szerinte a háború mielőbbi lezárását, a béketeremtést és a gazdasági fejlődésre való visszatérést sürgeti.
Orbán Viktor szerint Európában jelenleg mindössze „két és fél ország” képviseli a békepárti álláspontot: Magyarország és Szlovákia egyértelműen ezen az oldalon áll, míg más államok a háborúpárti irányba mozdultak el.
A miniszterelnök szerint a fenyegetéseket komolyan kell venni.
Fenyegetést mindig komolyan kell venni. Nemzetközi politikában a szavaknak van súlya
– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a nyomás nemcsak Ukrajna felől, hanem Brüsszelből is érkezik:
a harapófogó mindkét pofáját szorítják, amivel a szlovákokat és bennünket bele akarnak szorítani egy háborúpárti álláspontba.
Orbán Viktor szerint a Magyarországra nehezedő nyomás folyamatosan erősödik, és annak hangneme sokszor kifogásolható, időnként kifejezetten durva, különösen Kijev irányából, de Brüsszel részéről sem sokkal visszafogottabb. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar álláspont változatlan:
Magyarország csak akkor tud kimaradni a háborúból, ha határozottan kiáll a saját álláspontja mellett.
Ennek feltétele szerinte az, hogy Magyarország nemet tudjon mondani Brüsszelnek, és világossá tegye, hogy kimarad a háborúból. Az interjúban az energiaellátás kérdése is szóba került. A Barátság kőolajvezeték körüli helyzetről a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a konfliktusok nem lezárult ügyek, hanem jelenleg is fennállnak:
Nem voltak, hanem vannak.
Elmondása szerint arról van szó, hogy az ukrán fél az uniós tagság és a pénzügyi támogatás ügyében gyakorol nyomást Magyarországra, és felvetődött az olajvezeték elzárásának lehetősége is.
Ezt is ajánljuk a témában
Kinek állt érdekében megtámadni a Barátság-kőolajvezetéket? Milyen hatással lehet ez Szlovákiára és Magyarországra? Mi az ukrán fél valós érdeke? Erről kérdeztük többek között Hortay Olivért, a Századvég szakértőjét.
Ez egy nyílt zsarolás
– jelentette ki. Orbán Viktor közölte, hogy a szlovákokkal egyeztetett, és a kormány a szükséges válaszlépésekről dönteni fog. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak több mint három hónapra elegendő olajtartaléka áll rendelkezésre, ezért az ország nem enged semmilyen zsarolásnak, mivel ezek a készletek a következő hónapokban is biztosítják a normális működést.
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP
Ha Brüsszel a jelenlegi irányba megy tovább, az életveszély. Egész Európára nézve – értékeltek az elemzők. És bizonyítékoknak sincsenek híján.
Hernádi Zsolt, a MOL Csoport elnök-vezérigazgatója már korábban rámutatott, a vezeték működésének ellehetetlenítése nemcsak Magyarországot és Szlovákiát érinti, hanem egész Közép-Európa energiabiztonságát is veszélyezteti.
Nem érnek véget a borzalmak akkor se, ha a háború igen.
A Barátság-vezeték leállításának célja is egyértelmű, különösen annak fényében, hogy az ukrán vezetők arról beszélnek, az Orbán-kormánynak buknia kell.
Küszöbön a választás.
Kinek állt érdekében megtámadni a Barátság-kőolajvezetéket? Milyen hatással lehet ez Szlovákiára és Magyarországra? Mi az ukrán fél valós érdeke? Erről kérdeztük többek között Hortay Olivért, a Századvég szakértőjét.
Volt itt minden, mint a búcsúban...
Quentin Deranque súlyos agysérülésbe halt bele, miután legalább hatan megtámadták.
Az ukrán elnök élesen bírálta Donald Trump nyilvános nyomásgyakorlását.
