Annyi bizonyos, hogy Mike Pompeo külügyi kérdésekben a legkevésbé sem a visszahúzódás politikáját képviseli.
Pompeo érvelt már a Guantánamo-öbölben található amerikai börtön fenntartása mellett, védelmébe vette a kínzást mint vallatási módszert, élesen támadta Hillary Clintont a 2012-es benghazi támadásokkal kapcsolatban tanúsított eljárásáért, és állítólag egyszer nyilvánosan azzal viccelődött, hogy meg kéne gyilkoltatni Kim Dzsongun észak-koreai diktátort.
Mike Pompeo CIA-igazgatóvá való kinevezésekor Oroszországról is beszélt: szerinte Putyin országa agresszíven „lerohanta és elfoglalta Ukrajnát”, illetve fenyegeti Európát és az Egyesült Államokat.
Amikor kinevezték külügyminiszternek, számos keményvonalas republikánus méltatta a döntést: mint egyikük fogalmazott, „senki sem ismeri jobban, micsoda veszélyt is jelent Észak-Korea és Irán, mint Mike Pompeo”.
Most, amikor Mike Pompeo Budapestre érkezik, kérdéses, hogy milyen pontokon fognak közös nevezőre jutni a magyar külpolitika szuverenitást hangsúlyozó gondolatai és az amerikai külügyminiszter klasszikus neokon nézetei.