Modern értékmentés

Válság és virágzás: cserkészet Amerikában és idehaza

2019. január 11. 09:28

A több millió tagot számláló amerikai cserkészszövetség komoly krízist él meg napjainkban, és ez nem függetleníthető az amerikai társadalom általános válságtüneteitől. De mi a helyzet Európában, Magyarországon? Vajon képes a magyar cserkészet megújulni a hagyományos értékek megőrzése mellett? Egyáltalán, hol tart a mozgalom idehaza?

Érdekes jelenségről számolt be a The Federalist a minap az amerikai cserkészszövetség, a BSA (Boy Scouts of America) mélyrepülését taglalva.

Az írás szerint előbb morális, majd ennek következtében pénzügyi válságba jutott az ifjúsági szervezet a tengerentúlon. Egész pontosan néhány pedofil bűncselekmény, illetve a szexuális visszaélések óriási perköltséget róttak a szövetségre, az esetek pedig jelentősen

megtépázták az egyébként is sok sebből vérző amerikai cserkészet társadalmi presztízsét.

Cserkészet a safe space-ek világában

Az amerikai cserkészet ugyanis nem él gondtalan éveket: olyan társadalmi gyökerű dilemmákkal kell szembenéznie, mint például betölthet-e vezető tisztséget a vállaltan homoszexuális cserkész, vagy hogyan viszonyuljanak a vallásosság kritériumához.

Kettős szorításban őrlődik a BSA: egyrészt próbál megfelelni a liberális nyomásnak, és kitörni a baloldal stigmatizáló vádjaiból (fehér felsőbbrendűség), miközben saját hívei fordulnak el tőle a szervezet önmeghasonlását kritizálva. Tény, hogy a BSA olykor kifejezetten próbál belesimulni a trendekbe: például az Unitarian Universalism szabadegyházzal kötött megállapodás értelmében kikerült az Istenben való hit, mint tagsági feltétel, és helyette megengedte a „humanizmusban” való hitet. Tavaly ráadásul elhagyták a szövetséget a mormon egyház csapatai is, így a néhány évtizeddel ezelőtti hatmilliós csúcs után másfél millió főre eshet vissza a szövetség taglétszáma.

Bár a köztudatban az amerikai cserkészekről a mise után sütit osztogató, sátrak helyett komfortos cserkészparkokban tanyázó, olykor a popkultúrában esetlen, túlsúlyos egyenruhás fiatalok juthatnak eszünkbe,

a cserkészethez mégiscsak évtizedeken keresztül komoly társadalmi presztízs társult

az Egyesült Államokban. Számos elnök volt fiatal korában cserkész (Reagan, idősebb és ifjabb Bush, Obama vagy épp Donald Trump), és számos jótékonysági akciót indított a BSA is.

A safe space-ek, a liberális egyetemek világában és természetesen önhibájából azonban az amerikai cserkészet felélte korábbi hitelességi tőkéjét és súlyos válságba süllyedt. A The Federalist cikkét jegyző Alfred Siewers az okok között a hagyományos családmodell válságát, a gendermozgalmak megerősödését és a hagyományos civil szféra általános hanyatlását is megjelöli. (Fontos kiemelni, hogy az Amerikában működő magyar cserkészetre, ami gyakran a nyelv és a kultúra megőrzésének legfontosabb színtere, mindez nem igaz, jóval tradicionálisabb felfogású maradt a szervezet a BSA-hoz képest.) 

S hogy mennyire nevezhető globálisnak a cserkészet válsága?

A világ legnagyobb civil szervezete jelenleg közel 50 millió tagot számlál és 169 tagszövetséggel rendelkezik, növekedési programja alapján 2021-re 100 millió fős taglétszámot céloz meg. Egy ezerarcú mozgalomról beszélünk, amely bár bizonyos fundamentumokban megegyezik, szinte minden régióban, minden vallási és kulturális környezetben más-más karakterrel bír.

Legalább olyan jelentős különbségek vannak a BSA és mondjuk az angol cserkészet között, mint a nyugat-európai és a kelet-közép-európai szövetségek között, már ami a szervezeti kultúrát, tevékenységet illeti. Csak egy gyors példa: jelen sorok szerzője meglepve tapasztalta, hogy az Egyesült Királyságban, a cserkészet őshazájában mennyire nagy hangsúlyt fektettek a child protection elvére, vagyis már-már ijesztőnek tűnő precizitással szabályozták, hogyan és mikor lehet a gyerekekhez érni, vagy hogy szinte már kuriózumszámba mennek azok a nyugati cserkészcsapatok, amelyek saját hazájukban nomád körülmények között táborozhatnak: ez a legtöbbször kiépített cserkészparkokban zajlik.

Élő közösség a Kárpát-medencében

E ponton érdemes a figyelmet a hazai cserkészet felé fordítani, amit még nem értek el azok a válságjelenségek és kihívások, amelyek Amerikában már évek óta jelen vannak. Sőt, olyan

példátlan építő munka indult el a Magyar Cserkészszövetség keretein belül

az utóbbi 10-15 évben, ami megpróbálja felkészíteni a jövő várható pedagógiai-társadalmi kihívásaira a cserkészetet.

Túl azon, hogy talán sikerült végleg kimosni a köztudatból azokat a sztereotípiákat, amelyek a cserkészethez kapcsolódtak (az úttörőkkel való hasonlóságot vagy a félkatonai szervezet tévképzetét, esetleg az amerikai popkultúrában megjelenő „süteménycserkészetet”), a magyar cserkészet népszerűsége, taglétszáma, társadalmi hatása – ha lassan is, de – kimutathatóan növekszik.

Ahogy erről a folyamatról Pótor József, a hazai cserkészek országos ügyvezető elnöke elmondta: „A növekedési programunknak hála, már 2010 óta évi 6%-kal növekszik a taglétszám. Nemcsak Magyarország legnagyobb, de legdinamikusabban fejlődő ifjúsági szervezete is vagyunk. A jelenlegi növekedési programunkban célul tűztük ki, hogy olyan településeket és társadalmi csoportokat is nagyobb számban elérjünk, akiket a rendszerváltás óta nem sikerült igazán bevonni a mozgalomba”.

A szövetség kidolgozott programokkal nyit a cserkészetet még nem ismerők felé, értékeit szem előtt tartva jelen van a legnagyobb fesztiválokon, és együtt lélegzik a határon túli magyar cserkészszövetségekkel.

A Magyar Cserkészszövetség napjainkban élő, eleven közösség,

a jelen korra érvényes nevelési programmal és egyre több társadalmi kapcsolódással.

Érdemes megjegyezni, hogy a szövetség az utóbbi években tisztázta saját szerepét és vallott értékeit, illetve korszerűsítette nevelési programját, amelyet az Egységes Ifjúságnevelési Koncepcióban rögzített. Ez többek között tartalmazza azt az öt alapértéket is, amely a magyar cserkészet sajátjának vall mind a mai napig:

1. Korszerű, ám klasszikus értékekre épülő cserkészpedagógia: gyakorlati tanulással, felelősségvállalásra építéssel és a tízpontos cserkésztörvénnyel, amelyből Isten nem került ki. („A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.”)

2. A magyar cserkészet küldetése szerint önkéntesei által ifjúságnevelést végez, illetve életmodellt nyújt, saját nem-formális nevelési módszerével, a helyi közösségekkel együttműködve, 7 éves kortól mindenkinek, aki nyitott az alapelvekre, és tevékenyen részt vállal közössége életében.

3. A magyar cserkészet vallásossága: felekezetre és vallásra való tekintet nélkül az Istenben való hit, a vezetőktől a gyakorló vallásosság elvárása.

4. A cserkészet politikamentessége: amely nem azt jelenti, hogy bizonyos társadalom- vagy szakpolitikai kérdésekben ne foglalhatna állást a szövetség, hanem a párttámogatás elkerülését, a napi politikai küzdelmektől való távolságtartást jelenti.

5. A magyar nép hagyományok, a magyar kultúra ápolása, tudatos képviselete és tovább örökítése.

Mindezeknél talán plasztikusabb a személyes tapasztalat: jelen sorok írója a cserkészetnek nem csupán életre szóló barátságokat, az önkéntes munka értékének megértését vagy a természetben létezés szeretetét köszönheti, hanem olyan vezetési és szervezési rutint is, amelyeket korábban pedagógusként, jelenleg pedig a tehetséggondozásban dolgozva kamatoztathat. A nemzetközi élményeket, utazásokat, a határokon túli magyar kapcsolatokat már nem is említve.

Ezek a lehetőségek pedig minden fiatal számára adottak ma is. Így bár az amerikai cserkészet válságának egyelőre nem látszik a megoldása, a magyar cserkészet él és virul, és olyan értékeket képvisel, amikre érdemes figyelni, amiket érdemes megőrizni.

***

Fényképek: Magyar Cserkészszövetség

A szerző 15 évig dolgozott cserkészvezetőként, jelenleg a Mathias Corvinus Collegium élményalapú oktatását biztosító Fiatal Tehetség Program szakmai vezetője.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/141152

Ajánljuk még a témában