Az uniós bíróság szerint, noha a tagállamok saját hatáskörben rendelkezhetnek arról, hogy engedélyezik-e, vagy sem az azonos neműek közötti házasságkötést, nem akadályozhatják az uniós állampolgárok szabad tartózkodáshoz való jogának gyakorlását azzal, hogy az Európai Unión kívüli országból származó, azonos nemű házastársától megtagadják a területükön való állandó tartózkodást. Ellenkező esetben a szabad mozgáshoz való jog tagállamonként változna az azonos nemű személyek közötti házasságra vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésektől függően.
A bíróság kimondta, a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló uniós irányelv szerint a házastárs fogalma nemi szempontból semleges. Így magában foglalhatja az érintett uniós állampolgár azonos nemű házastársát is. Hozzátették: nem uniós állampolgár tartózkodási jogának biztosítása szempontjából nem sérti a házasság intézményét egy tagállam azon kötelezettsége, hogy elismerje az azonos nemű személyek között egy másik tagállamban megkötött házasságot.
A bíróság arra emlékeztetett, hogy e kötelezettség nem írja elő a tagállamok számára, hogy rendelkezzenek az azonos nemű személyek közötti házasság intézményéről. Egy nem uniós állampolgár tartózkodási joga elismerésének kötelezettsége pedig nem sérti az érintett tagállam nemzeti identitását, és nem veszélyezteti annak közrendjét – tették hozzá.