Hódmezővásárhely váratlanságáról

2018. február 26. 12:57

Trombitás Kristóf
Mandiner
Az önkritika az első, ettől legyen különb a jobboldal. A pöffeszkedést, kivagyiságot és sarazást tartóztassuk meg magunktól.

Bevallom, meglehetős nyugalommal álltam neki vasárnap esti teendőimnek és csak felületesen, nem is igazán odafigyelve követtem a hódmezővásárhelyi választás fejleményeit. Aztán a tévét is bekapcsoltam és rögtön fagyos lett a hangulat.

A vasárnapi eredmény váratlan és kényelmetlen meglepetés. Váratlan, mert ha valahol nem számított az ember ilyen végeredményre, az pont Hódmezővásárhely volt; és kényelmetlen is, mert szomorú belegondolni abba, hogy ilyen szedett-vedett, semmiről semmit sem állító ellenzéket és annak kandeláberek emlegetéséig eljutó jelöltjét ennyien támogatni tudják. Mert azt ne felejtsük el, egy dolog blogokban olvasni az akasztási vágyakról, tucatnyi elvtárs helyeslését látva; és megint más, amikor az összes ellenzéki párt beáll egy ember mögé, aki ezeknek az gyűlölködő hangoknak éppen csak egy kicsit szofisztikáltabb módját tolmácsolja mindenki felé.

Mindenesetre

az önkritika az első, ettől legyen különb a jobboldal.

Ha látja, hogy valami nem stimmel, azt ne söpörje a szőnyeg alá. Valamit elrontott a kormányoldal és ennek feldolgozása során annak kell lennie az elsőnek, hogy minden egyéb háttérbe szorul, amíg a hiba okát nem azonosítják.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ennek teljes kritikai feldolgozása nem történhet meg az országos választások előtt, mert tekintettel kell lenni a választói lélekre is. Április elejéig az esetei kérdésekre leszűkített tabula rasa sem fér bele. A választópolgár már csak olyan, hogy nem tűri a gyengét és a tépelődőt, főleg a kulcsmomentumokban. Ezért a következő napokban egymás között kell dűlőre jutniuk, de tavasztól a nyilvánosság előtt is.

És kétségtelenül be kell látni, hogy a propaganda bizonyos része, még inkább formája kontraproduktív. Amikor korábban is írtam arról, hogy a kesztyűt fel kell venni és beleállni férfiasan a harcba, anélkül, hogy érdekelne minket, mit szólnak az elveinkhez; az nem azt jelenti, hogy a tisztességtelenségben is hasonulni kell. A nemzetközi baloldalra jellemző végtelen önbizalmat kötelező átvenni, sőt, maximálisan felpörgetni, mert ha valaki teljesen biztos lehet elvei igazában és megalapozottságában, az egy konzervatív,

de a pöffeszkedést, kivagyiságot és sarazást tartóztassuk meg magunktól.

Lehet, hogy hosszú távon a permanens kampány nem feltétlenül működőképes. Lehet, hogy a végtelenségig leegyszerűsített ellenségképek és tőmondatok szintjére alacsonyított szlogenek végül több és főleg értékesebb embert távolítanak el – vagy legalábbis kérdésekre késztetik őket, amitől például belemennek abba, hogy egy országos szinten nem túl meghatározó, de egyébként szimbolikus választáson protestáljanak –, mint amennyit mennyiségben és minőségben hoznak. A mumus rémületi értéke pedig egyenes arányban csökken az előbukkanásának gyakoriságával.

Ám a jogos és szükségszerű önkritika után egy kényelmetlen gondolat is feltódul bennem. Az elmúlt hónapok másról sem szóltak, csak arról, hogy a kormányoldal, amint egy kicsit is veszélyben érzi majd hatalmát, akkor a legnyilvánvalóbb csalástól sem fog visszariadni, hogy megtartsa a hatalmat. A tisztességben és visszafogott, polgári semmitmondásban megőszült elemzők feltartott mutatóujjal, orruk hegyére biggyesztett szemüveggel figyelmeztettek minket arra, hogy a diktatórikus rezsim maximálisan kihasználja az emberek rettegését és tespedtségét, a demokrácia elveszett és a küzdelmet csak a legrátermettebbek vállalhatják, mert mindenki mást tönkretesznek.

A kérdésem az a mértéktartó magyarázókhoz, hogy ti mégis miről beszéltetek már megint? Ez valami olyan becsípődés, mint a félévente várt gazdasági összeomlás? Olyan reménykedés, amit akkor éreztek, ha szóba kerül, hogy a hazátokat tetszőleges fórumon és plénum előtt megróják és felmerülnek bizonyos negatív következmények? Nem kéne az ezeregyedik tévedést követően csak egy kicsit levonni a konzekvenciákat? Mondjuk egészen egyszerűen azt, hogy direkt hazudtok? A másik tippem az inkompetencia, de nem akarok rosszindulatú lenni.

Az ellenzék a Fidesz egyik fellegvárásban győzött bőséggel, és még csak a legminimálisabb ráutaló jel sem utalt arra, hogy bárki is veszélyeztette volna a demokratikus versenyt. Komoly presztízsgyőzelem a baloldalnak, de még nagyobb presztízsveszteség a kormányzó erőknek.

Ha valaha, bárkiben felmerült volna a tisztességtelen eredménybefolyásolásnak a gondolata is, azt egy ilyen stratégiailag fontos helyen és időben megrendezett választáson valósították volna meg. Nyilvánvalóan és magától értetődően semmi ilyen nem történt. Ha ezek után csak még egyszer felmerül hasonló csacskaság kimért elemzőink fejében és ennek hangot is adnak, akkor arra kérek mindenkit, összehangoltam és hangosan röhögjük ki őket, mert ezzel több teendőnk egyszerűen nincs.

Most egy ideig triumfálhat az ellenzék és mint a véres kardot hordozhatja körbe az országban e valóban szép sikert, egyúttal az IFA-platók csillogó szemmel való emlegetését is többet hallhatjuk erre fogékony szerencsétlenektől, de csak egyet kell aludni, hogy lássuk,

ez a siker országos szinten gyakorlatilag megismételhetetlen.

Mi kellett Márki-Zay győzelméhez? Olyan mértékű önfeladás az ellenzéki pártok szereplőitől, ami egy lokálisan tehetetlen és lehetetlen helyzetben létezve, kamikaze módszernek elmegy, de parlamenti választási együttműködést nem lehet rá felhúzni.

El tudja bárki képzelni azt, hogy az MSZP, a DK vagy a Jobbik az összes egyéni választókerületben meg tud oldani ilyen koordinálást? Vagy akár csak a választókerületek harmadában? És mindezen helyek többségében megoldható, hogy az így arculatot és méltóságot vesztett pártok a szimpatizánsaikat egy zászló alá tereljék? A Jobbiknál még mindig fellelhető Gárda-maradvány ugyanazt a jelöltet támogassa fegyelmezetten, mint a Momentum nagyvárosi, erasmusos egyetemistája és a DK nyugdíjas munkásőre?

Itt nem csak ennek a véghezvihetetlenségéről van szó, de arról is, hogy

ilyen mértékben egyetlen politikai szereplő sem adhatja fel az identitását.

Ez a nyílt beismerése lenne annak, hogy saját üzenetüket és arculatukat egyszerűen nem tartják fontosnak. Lehetetlen küldetés. Nem beszélve a gyakorlati következményekről, hiszen ahol adott párt visszalép, ott a töredékszavazatai is elvesznek.

Az önkormányzati választások és az országgyűlési választások egyébként is hajlamosak elég eltérő eredményeket hozni. Talán sokan emlékeznek még Kaposváron a Lamperth Mónika nevével fémjelzett időszakra, ahol a szocialista politikushölgy tendenciózusan legyőzte Szita Károlyt, a Fidesz jelöltjét, ám utóbbi magabiztosan győzött a polgármester-választásokon és azóta is a megyeszékhely vezetője. Furcsának tűnik, de ugyanazok az emberek, akik nagy többséggel megválasztották Szitát a város irányítójának, pár hónappal korábban abban nem támogatták, hogy országgyűlési képviselőjük is legyen.

Talán a kormányzó erők és a média egy bizonyos része is elhitte, hogy a legkisebb meglepetés sem érheti őket áprilisban. Az elmúlt nyolc év éppen elég volt ahhoz, hogy az ösztönök élessége csökkenjen és még a legkritikusabb támogatók is azzal a gondolattal térhettek nyugovóra minden este, hogy csökkenő kritikájuk is inkább a megszokást szolgálja, semmint a valódi hibák sorolását. Nyolc év hosszú idő, a választópolgár ennyi idő alatt még a jóba is hajlamos beleunni. Ezért kell a Fidesznek a vereség pozitív hozadékát néznie. Ami abban fog manifesztálódni, hogy a tavaszi mozgósításra a szimpatizánsoknak releváns indokot tudnak felhozni a voksolásra. Biztos vagyok benne, hogy számtalan olyan ember kapta fel most a fejét, aki a közvéleménykutatók előnyét látva, elbizakodottan arra gondolt, ha szép az idő, ő inkább kimegy a kertbe kapálni vagy kirándul a családdal. Úgysem rajta múlik, lesznek elegen. Ezeket az embereket kell most felráznia a Fidesznek, és a hódmezővásárhelyi eredménnyel erre kaptak is egy adut.

A párt vezetésében pedig minden eddiginél jobban megbizonyosodhattak róla, hogy az előny előzetesen mért nagysága az urnák előtt néha nem számít.

Ez a pofon pont jókor jött, mint egy nemzetközi tornára készülő, az aranyéremre leginkább esélyes fociválogatott veresége az utolsó felkészülési meccsen, egy futottak még ország legjobbjaitól. Az edzőtáborban még finomítani lehet a formát, megtalálni a legjobb kezdőcsapatot és beváltani a fogadóirodák papírfomáit. Aztán jól, sikeresen és tisztességesen végigjátszani a következő négy év meccseit.

Összesen 165 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azért az sok mindent jelenthet, hogy az M1 déli híradójában egy szó sem volt a hódmezővásárhelyi választásról.

Válaszok:
Agnieszka | 2018. február 26. 14:06

Wazze 130.000 kínai migráns a nyakunkon.
Már a legkisebb faluban is van legalább 1 kínai család, akinél éhbérért, bejelentetlenül dolgozhatsz, Budapesten meg egymást érik a ferdeszeműek. Luxuskocsikon közlekednek, gyakran lövöldöznek, állandóan adót csalnak - Orbán meg a baksisért kinyalja a valagukat és vasutat építtet a csempészáruiknak.

Miről beszélsz ????

Hogyne, azt, h. tök hülyék és így alkalmatlanok. Önálló cselekvésre lehet, h. nincs tér, de ennyire? Tetszik, nem tetszik, nekem speciel NAGYON nem tetszik, de Magyarországon pillanatnyilag ez a legfontosabb hír.

8 évvel ezelőtt az előző kormányok a csőd szélére kormányozták az országot, kótyavetyéltek és eladósítottak. Hódmezővásárhellyel fölvetődik a lehetősége, h. a semmit sem tanult és semmit sem felejtett csapat folytathatja, ahol abbahagyta, lelkes és cinkos nyugati támogatással. Márki-Zay függetlensége senkit ne tévesszen meg.

Szerintem illúzió, h. aki most buta, aki nem alakalamas önálló cselekvésre, aki nem tudja fölmérni, mennyire kiábrándító, h. a hírekbe nem került be a fiaskó, az majd észbe kap és holnaptól megváltozik.

Ez most elég rosszul néz ki.

A Fidesz borzasztó embereket tud helyzetbe hozni, szerintem ez a Habony meg a Rogán sem egy főnyeremény.

Horthy szuverénebb volt '44-ben, mikor meglátogatta Hitlert.
Akkor legalább kaptunk tangóharmonikákat a Németországba vitt magyar élelmiszerekért és nem kellett német hitelből vasutat építeni a német hadseregnek.
Ma Orbánék kínai hitelből építenének kínaivasutat a kínai csempészáruknak Belgrádtól Budapestig.

Hódmezővásárhelyen a város ügyeiben és a kampányban valami nagyon irritálhatta a helyiek többségét. A kampány során a fideszes politikusok beképzeltsége és arroganciája a távol élők számára is átjött. De nem ez a legijesztőbb, hiszen valóban nagyon sokszor láttunk már olyat, hogy a helyi választás során máshogy szavaztak az emberek, mint az országoson.

Az ijesztő az, ha a Fidesz gépezete nem látta előre a várható vereséget, nem tudta felmérni a valós közhangulatot. Ha érzékelték volna, hogy az ellenzéki jelöltnek győzelmi esélye van, feltehetően nem kezelték volna le ilyen megalázóan. Gondolom. Ha tudták, hogy nagy a támogatottsága, kontraproduktív volt ilyen lekezelően bánni vele.

Valakik felelősek ekkora blamáért. Feltehetően nem a pénz hiányzott a helyi hangulat felméréséhez. Ha viszont nagyon is tudták, hogy baj lehet, azt is tudniuk kellett, hogy miért, s ha mégis csupán ennyire tellett tőlük, akkor ott súlyos helyi problémák lehetnek. Ezt a változatot erősítheti, hogy a miniszterelnököt nem vetették be a kampányban, pedig nyilván fontosabb lett volna ott megjelennie, mint Egerben és Dunaújvárosban.

Hódmezővásárhelyen tehát a Fidesz részéről vagy hatalmas marketing vagy hatalmas politikai hibák történtek. Amíg nem tudjuk meg az igazat, választhatunk, melyik lenne a jobb.

1. A Fidesz szándékosan vesztett, hogy demonstrálja:
Magyarország demokrácia, a legnemesebb fajtából... hogy ezzel elaltassa a Nyugat kritikáját, majd ápr. 8-án röhögve keményre veszi a meccset és 2/3-dal nyer!
2. A Fidesz szándékosan veszíteni akar, és át kívánja adni a hatalmat 4-8 évre a mai ellenzék kezébe. A vásárhelyi vereség ennek a felvezetése.
Mindkét lehetőség RÉMÁLOM, a legrosszabb, amit csak el lehet képzelni.
Ezzel szemben a valóság:
Magyarországon a választópolgárok minden település határában két-három lopott-korrupciós kastélyt, vadászkastélyt, magánhelikoptert, estébé látnak-érzékelnek, a tényekkel - az üres magyar ugarral - szemben.
Lopott világítótesteket, oszlopokat, lopott üdülőket, kempingeket vízionálnak Battonyától Nemesmedvesig, mind a 3600 magyar település körül, közöttük lopott szántóföldekkel...
Teljesen függetlenül attól a ténytől, hogy valóságos, nem mesebeli lopás után nem maradnak teljesített, kifizetett számlák...
Ennyi a hódmezőhelyi eset története.
Ja, még annyi: a Fideszt - élen Orbán Viktorral - ezek a vádaskodások a legcsekélyebb mértékben nem érdeklik.
Csoda, ezek után, ha a hallgatás - a lopásba, korrupcióba - való beleegyezésként hat?
Nem csoda, törvényszerű.

Köszönöm, h. leírtad, tudom, h. ERRŐL van szó és azt is, h. Lázár sikeres lénye, látható anyagi gyarapodása noha többé-kevésbé együtt járó és természetes jelenségek, de szimpátiát BIZTOSAN NEM keltenek.

Ezen nem lehet segíteni. Az emberek még egy sikeres sebész anyagi gyarapodását is előbb nyelik le, mint egy nagy tehetségű és teherbírású politikusét, noha egyik fizetése sem tesz lehetővé nagy ugrásokat.

Olyan emberek mentek el szavazni, akár csak a 2002-es országgyűlési választáson, akik egyébként soha.

Az országgyűlési választás csak néhány nappal előzi meg a muhi csata évfordulóját. Az ellenzéki pártok megnyilvánulásait elnézve úgy látom, azok nem nagyon állnának ki a tatárjárást vagy török hódoltságot megismétlő veszély elhárításáért. Annak emlegetését csak O.V. és a Fidesz választási fogásának tekintik. Netalán üdvözlő feliratokat tartalmazó táblákkal fogadnák őket?

Akkora volt a részvétel, mint 2014-ben az ogy-i választáson. 61%.

Hehe...
Az lesz, hogy bebizonyosodik: minden rendben.
És ki fogja bizonyítani?
Az új polgármester... hehe...

"Ki lenne ma szuverénebb Orbánnál, okoska?
Erre válaszolj!
Ja, hogy nem tudsz/mersz!"

1.Szabó János
2. Varga Mária
3. Kovács Péter
Mindhárom becsületes, egyetemet végzett, dolgozó és közéleti kérdések iránt érdeklődő ember. Soha nem bújtak bele senki valagába, nem voltak Soros-ösztöndíjasok, nem gazdagodtak meg Zuckenberget lekörözve, a vejeik is a saját lábukon állnak (na nem úgy, mint a Ráhelék!), kiállnak vitatkozni, ha kell és nem sunnyognak el.
De van még pár tízezer hasonló kvalitású ember az országban.

Mivel sokat feccöltél a hsz-edbe, engedd meg, hogy kiegészítselek, szerintem ez döntött:
Ha nekem Fidesz-szavazóként Erzsébet-utalványt küldene a Fidesz, 2 héttel a választás előtt, először is elzavarnám a p.csába az utalványost.
Mégis, miből gondolja, hogy 10 ezer Ft-ért vagyok megvehető?
A nemzeti jobboldalt az ilyen megoldás teszi padlóra, többek között.

Akkor elmondtad a vereség okát.
Túl sok a kisemmizett, elárult magyar.
A legkisebb rongyrázás Himalája-magasságúként tornyosul fölénk.
És az ilyen árnyékot, nagyon nem szeretjük.

Ad egy szimultánt, mint a Portisch Lajos.

Én örülök ennek a Hódmezővásárhelyi eredménynek. Feketén
fehéren kiderült, hogy minden ellenzéki szavazó kap egy
Vonával keresztezett HellerAnyót kandeláberrel a hónaalatt.

No, akkor szeretnék emellett az adatsor mellett látni egy inflációs adasort is. Csak azért, hogy VALÓBAN reálértékeket
lássunk.

No, akkor nézzük tételesen:

2003-2010 (szoci költségvetések):
EÜ kiadás nominális: 131.7 % azaz 3.96 % átlagnövekedés évente
Infláció: 5.27 % átlagosan a 8 évre.
Eredmény: az EÜ pénzek reálértéken csökkentek.

2011-2015 (fidesz költségvetések)
EÜ kiadás nominális: +12.2 % azaz 2.44 % növekedés évente.
Infláció átlag: 2.20 % évente
Eredmény az EÜ pénzek reálértéken növekedtek.

További csúsztatás: Az idézet cikk nem tér ki a 2016-os és a
2017-es évekre, mely években elindult az egészségügy
felzárkóztatása, azaz a szoci kormányokhoz képesti olló
tovább nyílt.

Egyéb kérdés, Nándikám van-e?

Ha van esze a helyi Fidoxnak, eggyütmőködik az új polgival.

Volt már hasonló több vidéki városban is, ahol a független jelölt nyert (jobbikos támogatással persze) és működik a város.

Válaszok:
Agnieszka | 2018. február 28. 8:59

Egyébként úgy is fel lehet fogni az esetet, hogy ez az új magyar "Macron". Vagy Kász Zoltán. Vagy Tétényi Éva. Persze április 8 után derül ki, mekkora volt a jelentősége ennek a választásnak. Nekem az az érzésem, hogy sokkal kisebb, mint azt gondolnánk, de majd meglátjuk.

Legalábbis, te így látod. Ez az ország az előző évtizedek sebeiből kell, hogy kigyógyuljon.

Ez pontosan így van.

Csak egyszer, egyetlenegyszer azt is mondd már meg, hogy mire alapozod ezt! Mert a tapasztalat éppen az ellenkezőjét mutatja.

Nem jó Orbán és nem jó a fidesz. Ez tény. De még mindig nagyságrendekkel, ismétlem, nagyságrendekkel jobb, mint amit ti valaha is nyújtani vagytok képesek!

Nyilván a szoci kormányok alatt a kérdéses árindex alacsonyabb
volt 2-3x akkor infláció mellett. Nanemár...

És mi a helyzet 2016-2017-ben?

És viszont. Minden rossz helyzetből meg kell próbálni a legjobbat kihozni.

Eszretgom NEM lehet példakép.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés