Miért nem tartják betegségnek a szexuális nem megváltoztatását?

2018. február 21. 9:34
Kovács Tibor
888.hu
Van egy látványos kivétel, ahol minden eszközzel próbálja elkerülni a világ, hogy bármilyen módon is betegségként tekintsenek az eltérésre. Nincs olyan, hogy szexuálisidentitás-betegség.

„A felsorolást még biztosan lehetne folytatni, de ez is szemlélteti, hogy modern világunk igyekszik minden a valamilyen idealizált „normálistól” való eltérést szindrómaként, betegségként diagnosztizálni és kezelni. Amennyiben egy mód van rá gyógyszerrel. Mert hiszünk a gyógyszerben, a könnyű, fájdalom- és erőfeszítésmentes útban.

Mégis van egy látványos kivétel, ahol minden eszközzel próbálja elkerülni a világ, hogy bármilyen módon is betegségként tekintsenek az eltérésre. Nincs olyan, hogy szexuálisidentitás-betegség. Amennyiben egy 6 éves, normális nemi szervekkel rendelkezező kisfiú kitalálja, hogy lány akar lenni, akkor nem egy fülest ad neki az apukája, nem kezdenek intenzív pszichológiai kezelést, nem gyógyszerezik és nem tartják betegnek. Épp ellenkezőleg. Ő az emberi szabadság, a modern liberális világ szimbóluma lesz. Azé a szabadságé, hogy most már nemünket is megválaszthatjuk és ez a bátorság csak keveseknek adatik meg. Akiket betegnek tartani a kirekesztés és fóbia egy formája, mert ők nem szenvednek semmilyen betegségben, szindrómában vagy a normalitástól való eltérésben. Ez egy végtelenül hétköznapi és természetes jelenség, ellentétben pl. a szorongással.

De hogy még direktebben fogalmazzak: ha egy gyerek izgága és a tanárok agyára megy, akkor gyógyszerezni kell. Ha viszont azt tervezi, hogy majd tinédzserkora kezdetén durva hormon- és gyógyszeres terápiába kezd, amit élete végéig folytatnia kell, majd véglegesen eltávolítja testéről a szőrt és levágatja a nemi szervét, egy bonyolult műtét segítségével lyukat vágat magára, ami egy női nemi szervre kell emlékeztesse a többi embert, az bizony több mint normális. Támogatandó és állandóan beszélni kell róla. Az ilyen emberek a modern világ hősei, akiket törvényekkel kell védeni, akiknek a műtétjeit fizetni kell a társadalombiztosítás pénzéből, akikkel szembeni bármilyen kritikát vagy rosszallást mélyen és durván el kell ítélni. A legszélsőségesebb esetben pedig azt a férfit vagy nőt, aki nem akar szexuális kapcsolatot létesíteni egy átoperált, széthormonozott, mesterséges nemi szervvel, azt „transzfóbiásnak” kell nevezni. Mert a nemváltással nincs baj, hanem csak azzal van, aki ezt nem tartja teljesen természetesnek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Amennyiben egy 6 éves, normális nemi szervekkel rendelkezező kisfiú kitalálja, hogy lány akar lenni, akkor nem egy fülest ad neki az apukája, nem kezdenek intenzív pszichológiai kezelést, nem gyógyszerezik és nem tartják betegnek."

*szom, mi ez a hülyeség már? Ha egy hatéves kisfiú azt mondja magáról, hogy lány, akkor be kéne gyógyszerezni? Én lelkes híve vagyok a modern cuccoknak, és nem látok problémát a depresszió elleni szerekben, sőt, időnként még a hiperaktívaknak felírt Ritalint is elfogadhatónak tartom, de nehogy már egy hatévest csak ezen a két módon lehessen nevelni, kurva nagy pofonnal meg gyógyszerrel. És természetesen ez a dolog nem a liberalizmus győzelme.

A gyerekek szerepeket játszanak, ez normális, ez a fejlődésük része. Ha felnőttként valaki az ellenkező nem tagjának tartja magát, na az már pszichológiai betegség. A gyerekek 90%-a kinövi ezt, amelyik nem növi ki, arról általában kiderül, hogy homokos. Ezen sem a gyógyszer nem segít, sem a pofon, a nemváltó műtét meg aztán főleg nem!

Válaszok:
GregDzsi | 2018. február 21. 13:31

Az, hogy a DSM-5-ből kikerül a "Gender identity disorder", és helyette a "Gender dysphoria" került be, az egyértelműen a LMBT lobbinak köszönhető.

40%-os az öngyilkosok aránya közöttük! Mi ez, ha nem mentális betegség?

Kicsit túlreagáltad ezt a pofon vs. bogyók dolgot, a szerző is csak egyszerűsített, és nem ez a lényegi mondanivalója. Sokkal inkább a cikk nem citált utolsó bekezdése:

"Vajon elfogadna-e a liberális közvélemény egy olyan vizsgálatot, amely azt próbálná kideríteni, hogy azok a gyerek, akik szexuális nemükkel kapcsolatos szindrómában szenvednek, milyen családi környezetből származnak? Vajon hány százalékuk él olyan családban, ahol valami hasonló probléma/minta áll fenn? A BBC-n nevesített egyik angol esetnél ugyanis a leszbikussá váló anyuka új női élettársa is épp egy nemváltó műtétre várt, amikor 6 éves fiuk kitalálta, hogy lány lesz. Mit szólna a liberális közvélemény, ha kiderülne, hogy statisztikailag igazolható, hogy ezek a gyerekek szüleik áldozatai? Vajon elfogadná-e egy ilyen esetben, hogy az ilyen párok egyáltalán ne nevelhessenek gyereket? Az ilyen kérdések felvetését is bűnnek és a szabadság sárba tiprásának tartják.

Pedig valódi vitára lenne szükség, ennek elkezdéséhez be kéne ismerni, hogy a nemváltás egy súlyos pszichés probléma, nem pedig a szabadság gyakorlásának legautentikusabb formája."

Válaszok:
Megtalálta | 2018. február 21. 14:24

Szerintem nem reagáltam túl a dolgot. A transzneműséget mentális betegségnek tartom, ha felnőttkorban, a gyerekeknél ez az esetek túlnyomó többségében szerepjáték, semmi több, főleg a kamaszkor előtt.

Válaszok:
GregDzsi | 2018. február 21. 15:27

Igazad van, egyetértek, és a szerző is jó eséllyel egyetért veled.
Én csak ezért citáltam a cikk maradékát, mert nem az állítja, hogy csak pofonnal vagy gyógyszerrel lehet nevelni, hanem azt, hogy manapság a liberális mainstream szerint a szinte minden viselkedésproblémát mentális betegségként kell kezelni, amire legalább terápia, de inkább gyógyszer jár, kivétel a nemi identitással összefüggőek, mert azokra taps és örömünnep.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés