A miniszterelnök, mint egy Tudor egyeduralkodó

2016. szeptember 2. 15:59

Hörcher Ferenc
The British Patient
Ki mondhatja ki a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?

„Az egyik legizgalmasabb elméleti kérdés az, hogy egy képviseleti politikai rendszerben ki mondhatja ki a végső szót. Az Egyesült Királyságban ezt a hatalmat a parlament (pontosabban a queen/king-in-parliament) gyakorolhatja, mióta a 17. század végén a Dicsőséges Forradalomban sikerült végleg meghátrálásra késztetni a koronát. Ám kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a képviselőket kiküldő »nép« olyasmit követel, amit a képviselők többsége jó lelkiismerettel nem tud támogatni. Ki mondhatja ki ilyen helyzetben a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?

Pont e kérdésről szól az újabb brit vita, amely a körül bontakozott ki, hogy Theresa May miniszterelnök bejelentette: nem kívánja bevonni a parlamentet abba a döntésbe, amelynek eredményeképp az Egyesült Királyság működésbe hozhatja az Európai Unióból való kilépéshez vezető mechanizmust. Mint ismeretes, a kilépési eljárását az úgynevezett 50. cikkely határozza meg, viszonylag pontosan, ám a kezdőlépést a kilépő államnak kell megtennie. May a kérdést a népszavazás által eldöntöttnek tekinti, s meg akarja fosztani a parlamentereket a döntés felelősségében való osztozás lehetőségétől.

Az ellenzék szerint Mayt az a taktikai megfontolás vezeti, hogy esetleg a parlamenti többség nem támogatná a kilépés gondolatát. Márpedig szerintük erre nincs joga a miniszterelnöknek, hisz a királyság iratlan alkotmánya szerint a szuverenitás a parlamentet illeti meg, a kilépés pedig olyan súlyú kérdés, amelyben e szuverenitásnak kell megnyilvánulnia.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 66 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha valóban a parlamentjük megszavazta a népszavazás kiírását, akkor vitának nincs helye.
Ha nem: akkor viszont a parlament jóváhagyása nélkül dönt a miniszterelnök a kilépésről, ami példátlan.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. szeptember 2. 17:57

Te állítólag jogi szakember vagy. Miért nem nézel utána az angol jogban. Remélem azt tudod, hogy a briteknek nincs alkotmánya, így a népszavazás is egy külön törvény rendelkezik, amelyik lényegesen eltér a többi európai országokétól.

Javaslom olvasd el ezt: http://meltanyossag.hu/files/meltany/imce/elemz-nepszavazasok.pdf

Szerintem a szerzőnek igaza van. A címben szereplő megfogalmazással azonban nem értek egyet. Szerintem most egy politikai játék folyik a brit kormány részéről, melynek során időt akarnak nyerni és fel akarják használni a végső döntést a soron következő választáshoz. Ezt politikai sakkjátszmát irányítja Theresa May.
Egy kicsit hasonlít ahhoz amelyet Merkel játszik az EU-n belül és Németországban.
Még az is lehet, hogy Merkel elbukja a játszmát, Theresa May pedig megnyeri.

A törvény szerint az Egyesült Királyság bármely kormánya ha többsége van maga dönti el, kiírja-e a népszavazást, vagy sem. Ugyanakkor a törvény azt nem írja elő, hogy a népszavazás eredménye köti a kormányt, a parlamentet.

Már megint trollkodsz és eltereled a témát más felé. Miért nem tudsz a poszt témájához kapcsolódni?
Nem értesz hozzá?

"mi a helyzet akkor, ha a képviselőket kiküldő »nép«"

A nép az Isten adta nép hova küldte ki a brit képviselőket?

Válaszok:
Berecskereki | 2016. szeptember 2. 18:05

A kiküldésről jut ezsembe Horn Gábor ominózus kijelentése; Nem azt mondták Feri, hanem azt menj pi....ba.

Engem csak az érdekel, hogy miért nem Hörcher már. És korábban mitől volt az?

Válaszok:
szamossy dezső | 2016. szeptember 2. 18:41

Műprobléma.
Mi a képviseleti demokrácia ? A népakarat képviselők utján történő érvényesítése. (Praktikus okokból, mert sem tárgyalni, sem ügyeket intézni nem lehet a teljes népeesség bevonásával minden ügyben. A népnek különben is más dolga van.)
Ha egyes kiemelt ügyekben közvetlenül megkérdezik a népet és az véleményt nyilvánít, akkor szokásjog ide vagy oda, a népakaratot közvetítő képviselő a népakarat ellenére azt a döntést nem változtathatja meg. Mégpedig azért, mert a népakarat közvetlen kifejezése magasabb rendű, mint a képviseleten keresztüli népakarat érvényesítése.

A józan ész logikája szerint ez bizonyosan így van. Csűrni csvarni persze lehet a kétségtelenül előállható konfliktushelyzetet, de a konfliktus feloldása ebben az esetben ha nem ért egyet a képviselő a döntéssel akkor az ő lemondása.

Bocsánat Hörcher, csak nem Horkay. Szóval a nevekkel mindig zavarban vagyok. Még akkor is, ha nem variálják.

Hát törhetik a fejüket a jogtudósok...Csak szólok, hogy Károly lefejezésénél nem tartottak népszavazást...A Parlament által kinevezett Bíróság ítélte el...De a skótokat vagy walesi-eket sem kérdezték meg, hanem csak szóltak pár győztes csata után, hogy most csatlakozni fogtok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés