Tombol az energiaháború: miért került Zelenszkij célkeresztjébe Magyarország?

2022 őszén robbant fel az Északi Áramlat gázvezeték-rendszer a Balti-tenger mélyén, minden idők egyik legsúlyosabb szabotázs-akciója során. Volodimir Zelenszkij finoman szólva nem volt szomorú emiatt. A nyomozás 2026 elején lépett új szakaszba. A Der Spiegel korábbi cikke szerint a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) 2025. december 10-i döntése arra utal, hogy a támadás mögött egy ukrán különleges egység állhatott, és Németország szuverenitása is sérült.

A bíróság a határozatában döntött úgy, hogy előzetes letartóztatásban marad Serhij K. – egy volt ukrán különleges egység katonája –, akit az olasz hatóságok tavaly fogtak el, majd adtak ki Németországnak. A főügyészség szerint a férfi részt vehetett az Északi Áramlat elleni robbantásban, ezért 

A bíróság kimondta:

A védelem azzal érvelt, hogy a feltételezett elkövetők „funkcionális immunitást” élveznek, mivel

A BGH azonban elutasította ezt az értelmezést, és kimondta, hogy az olajvezeték elsősorban polgári célokat szolgált, Németország energiaellátását biztosította, ezért nem számít legitim katonai célpontnak. A döntés precedensértékű, úgynevezett irányadó határozat, amelyhez a későbbi eljárásokban is igazodhatnak a német bíróságok.

Oroszország egyébként nem vesz részt a nyomozásban. Moszkva az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta a történtekért. Ők tagadják részvételüket. Számos nyugati média azt írta, hogy a robbantásokat az ukrán különleges szolgálatokhoz kapcsolódó emberek szervezték. 

Valaki fel akarta robbantani a Török Áramlatot

Ilyen eseményekkel a hátunk mögött április 5-én robbanóanyaggal teli hátizsákokat találtak a szerb hatóságok a Török Áramlat közelében, amelyek alapján felmerült egy előkészített szabotázsakció, egy esetleges támadás gyanúja. A Magyar Nemzetnek a Szabadkai Felső Ügyészség vizsgálata megerősítette: a megtalált eszközök alkalmasak lehettek robbanószerkezet előállítására. A robbanóanyagokat tartalmazó hátizsákokat a szerb katonaság jelzése alapján találták meg a vajdasági Ilonafalu és Oromhegyes közötti területen, még április 5-én, az ügyészség utasítására végrehajtott terepkutatás során. A helyszínen Mladenka Manojlovic ügyész 

Bár a megtalált eszközök jellege alapján felmerül a robbanószerkezet előállításának lehetősége és egy lehetséges támadás előkészítésének gyanúja, az elkövető kiléte egyelőre ismeretlen, és a lefoglalt tárgyak sem szolgáltak olyan konkrét adattal, ami egyértelműen meghatározná a nyomozás további irányát. Az ügyészség ezért előzetes eljárás keretében folytatja a vizsgálatot, és további bizonyítékok gyűjtésén dolgozik a feltételezett elkövető azonosítása érdekében.

Ukrajna célja az orosz energiaimport kilövése

Nem belpolitikai akcióról vagy megrendezett esetről van szó, hanem célzott támadási kísérletről – ezt hangsúlyozta a szerb állami gázvállalat vezetője a kanizsai robbanóanyagügy kapcsán. A nyilatkozat szerint a gázvezeték elleni támadást immár nem elszigetelt incidensként, hanem a regionális energiarendszert érintő fenyegetésként értelmezik, melynek célpontja nem Szerbia, hanem Magyarország és Szlovákia lehetett. A szerbiai Török Áramlat (Balkáni Áramlat) közelében talált robbanószerek ügyében megszólaló Dusan Bajatovic szerint a hatóságok nem véletlenül erősítették meg már hetekkel korábban a vezeték védelmét. A teljes, mintegy 400 kilométeres szakaszt katonai egységekkel biztosították, ami azt jelzi, hogy előzetesen is számoltak a kritikus infrastruktúra elleni támadás lehetőségével.

A szakmai értékelés szerint már néhány kilogramm robbanóanyag is elegendő lett volna ahhoz, hogy súlyos károkat okozzon a vezetékben. Egy ilyen támadás automatikusan leállította volna a gázszállítást, a helyreállítás pedig hosszadalmas és technikailag összetett folyamat lenne: a csővezeték tisztítása, kivágása, hegesztése és újraindítása hetekig is eltarthat. A nyilatkozat legfontosabb része azonban az, hogy a feltételezett támadás célpontja nem Szerbia volt. Bajatovic politikai értékelése szerint 

Egy ilyen kiesés különösen érzékeny lenne, mivel ez az útvonal kulcsszerepet játszik a két ország ellátásában.

A vezeték sajátossága tovább növeli a kockázatot: nem egyetlen objektumról van szó, hanem több száz kilométeres, nehezen védhető infrastruktúráról, melyen 20-30 kilométerenként találhatók úgynevezett blokkállomások. Bár a rendszert kamerák, szenzorok és egyéb biztonsági megoldások védik, a közvetlen közelből végrehajtott támadások ellen korlátozott a védekezési lehetőség.

A szerb fél szerint a támadás hátterében szervezett csoportok állhatnak, és felmerült az is, hogy 

Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy külföldi állampolgárokhoz köthető „alvó sejtek” is szerepet játszhattak az előkészületekben.

A történtek túlmutatnak egy lokális biztonsági eseten: a régió egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalának sérülékenységére mutatnak rá. A nyilatkozat egyértelművé teszi, hogy az energiahálózatok már nemcsak gazdasági, hanem stratégiai célponttá váltak, egy sikeres támadás nemcsak műszaki problémát, hanem politikai és piaci sokkot is okozhat.

Zelenszkij nyomásgyakorlása volt a Barátság vezeték lezárása is

Ezzel párhuzamosan mint ismert, az ukrán fél politikai okból elzárta a kőolajszállítást a Barátság vezetéken. Az elmúlt hetek eseményei azt mutatták, hogy a Barátság vezeték ügye túlmutatott a technikai problémákon. Egyre több megszólalás utalt arra, hogy a szállítás leállítása politikai döntés és nyomásgyakorlási eszköz volt. Maga Zelenszkij is úgy fogalmazott: 

Más ukrán megszólalók ennél is egyértelműbben beszéltek a helyzetről. Roman Szvitan ukrán katonai szakértő és volt katonatiszt kijelentette: 

Valerij Savchuk ukrán politikai elemző és kommentátor pedig nyíltan kimondta:

A konfliktus politikai dimenzióját erősítette, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint a kialakult helyzet egyértelműen Magyarország ellen irányuló olajblokádként értelmezhető, amely a hazai parlamenti választásokra is hatással lehet. Hangsúlyozta azt is, hogy a vezeték műszakilag működőképes, és rövid időn belül újraindítható lenne, ezért Magyarország a szállítás helyreállítását és a politikai nyomásgyakorlás megszüntetését követelte. A nyomásgyakorlás nem állt meg az energia területén. Zelenszkij a magyar kormányfő címének az ukrán hadsereg számára való átadásával fenyegetőzött, majd azt mondta: 

Lakos Eszter már 2024 őszén támogatta azokat a javaslatokat, amelyek az orosz fosszilis energiahordozók, köztük a földgáz uniós importjának mielőbbi megszüntetését szorgalmazták. Nem sokkal később a párt ismét hasonló tartalmú állásfoglalás mellé állt, amely az orosz energia kivezetésének felgyorsítását sürgette. 

A következő hónapokban ez az irány következetesen megjelent a Tisza szavazataiban. A párt képviselői támogatták az EU fennmaradó importfüggőségeinek felszámolását, majd a RePowerEU programot is, végül 2026 elején ismét az orosz energiaimport teljes és fokozatos kivezetését célzó álláspontot erősítették meg. A szavazatok sorozata egyértelműen az olcsóbb keleti energiaforrások kiszorításának irányába mutatott

Vajon ki akarta a Török Áramlatot felrobbantani?
 

Mindezek után érdemes a konkrét tényeket számba venni: 

• Az ukránok felrobbanthatták az Északi Áramlatot. Ezt a német szövetségi legfelsőbb bíróság is kimondta. A Barátság kőolajvezetéket pedig elzárták. 
• S ezenfelül folyamatosan támadják a Török Áramlat gázvezeték orosz szakaszát.
• Ezek után nem meglepő a kommunikációjuk sem, nyíltan közlik: nem akarják, hogy Európa orosz energiát használjon. Ezt Zelenszkij is többször elismételte.
• Így pedig teljesen nyílvánvaló az ukránok érdeke a Török Áramlat megsemmisítése. Kinek az érdekében állhatott a tervezett szabotázsakció? 
   

Gyakorlatilag azután, hogy egy szabotázsakciót sikerült meghiúsítaniuk a szerb hatóságoknak a szerb-magyar gázvezeték mellett, nem meglepő, hiszen ez a merényletkísérlet nagyon sok kérdést napirendre hozott, az energetikai kérdések, az energetikai ügyek most ismét fókuszba kerültek, hiszen Európa egy nagyon súlyos energiaválság előtt van” – mondta Deák Dániel videóelemzésben a Magyar Nemzet összefoglalója szerint. A XXI. Század vezető elemzője szerint 

hiszen két út között lehet választani. Van a magyar út, amelyik egy szuverén energiapolitikát visz, ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, és van a brüsszeli, illetve a kijevi út, amely a Tisza Pártot jellemzi, ők szakítanának az orosz energiával, megszüntetnék a rezsicsökkentést és a védett árat az üzemanyagtöltő állomásokon” – hangsúlyozta Deák. Kifejtette: 

nem lehetne biztosítani Magyarország gázellátását enélkül a vezeték nélkül.”

Zelenszkij is maga számtalan alkalommal beszélt arról, hogy neki az a célja és ő azt akarja, hogy az egész Európai Unió váljon le az olcsó orosz energiáról” – mutatott rá.

– magyarázta a Deák Dániel.

Nem, ez egyértelműen Ukrajna érdeke, és az Északi Áramlatot sem az oroszok robbantották fel, ahogy előzetesen egyébként ezek a Tisza-közeli véleményformálók állították. Ott is kiderült, hogy az ukránok követték el az Északi Áramlat felrobbantását” – húzta alá az elemző.

Mint ismert, Magyar Péterék energetikai tervezete nagyban hasonlít Zelenszkij céljához, miszerint le kell válni az olcsó orosz nyersanyagokról. 

• a rezsicsökkentés káros, meg kell szüntetni;
• nincs szükség árstopokra;
• el kell törölni a hatósági árakat;
• meg kell szüntetni a multikra kivetett különadókat.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP