Magyarország a célkeresztben: közeleg a vihar, döntő csata következik

Magyarország támadás alatt áll! Kevesebb mint egy héttel az április 12-i parlamenti választás előtt a korábbi évtizedekben nem tapasztalt turbulencia alakult ki hazánk körül. A külföldi titkosszolgálati akciók és belső destabilizálási kísérletek mellett az energia vált a legfontosabb kérdéssé. Persze az egységsugarú tiszás kommentelő amellett, hogy attól várja az ország jobb sorsra fordulását, hogy a több százezer embert foglalkoztató nagyvállalkozókat és a jelenlegi állami vezetőket majd jól lecsukják, a valósággal sem tud sokat foglalkozni. 

Ezért küzd Ukrajna 

Pedig „valóság nagybácsi” kérdés és köszönés nélkül ránk rúgta az ajtót. A 2004-es narancsos puccs óta Ukrajna a politikai széljárásnak megfelelően hol így, hol úgy csavargatta a különféle olaj- és gázvezetéket. A 2022-es orosz-ukrán háború kitörése óta pedig a kijevi vezetés a fejébe vette, hogy Oroszország legyőzésének egyik módja, hogy ne tudjanak eladni Európának nyersanyagot.

2022. szeptember 26-án a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket szabotázsakció keretében felrobbantották. A dán és svéd vizsgálatok megerősítették a szándékos rongálást. A nyomozás jelenleg az ukrán szálra összpontosít, német elfogatóparancsok is születtek, bár a felelősök pontos kiléte a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Ami biztos, hogy a vezeték felrobbantása elsősorban Ukrajna érdekében állt, mivel így jelentős bevételtől esett el Moszkva. Ráadásul az Ukrajnával szimpatizáló politikusok (így például Radoslaw Sikorski mostani lengyel külügyminiszter) kitörő örömmel fogadták az áramlat megsemmisülését. 

Vezető ukrán politikusok és maga Zelenszkij is régóta fenik a fogukat a Barátság kőolajvezetékre. Azzal, hogy idén januárban a vezeték mellett támadás ért egy tárolót, az ukrán fél kapva kapott az alkalmon, és elzárta a kőolajszállítást Magyarország felé. 

Az ukránok célja a vezeték lezárásával a korábbi politikájuk megerősítése volt, de az sem hátrány számukra, hogy ezzel az Orbán-kormánynak okozhatnak komoly problémákat. Szerintük két legyet ütöttek egy csapásra. 

Így támadják Magyarországot

Ezzel párhuzamosan Kijev évek óta az Északi Áramlathoz hasonlóan a Török Áramlatot is folyamatosan támadja. Mind Oroszországban, mind más államokban történtek már erőszakos akciók a vezetékkel szemben. A legújabb fejlemény pedig, hogy a vezeték szerbiai szakaszán robbanóanyagót találtak a hatóságok. Abban az esetben, ha a Török Áramlatot sikerülne kilőnie az ukrán félnek, azzal megtörténne Európa leválasztása az orosz nyersanyagokról. Jól láthatóan Kijevet egyáltalán nem érdekli, hogy ezekkel a lépésekkel saját maga alatt is vágja a fát. 

Így pedig az egyedüli finanszírozók az Európai Unió tagállamai maradnak. 

• Azonban, ha az európai gazdaságok nem lesznek képesek olcsó energiához jutni, sőt ha nem is lesz energia, akkor ezen országokban olyan belső politikai folyamatok indulhatnak el, amelyek elvezetnek ahhoz is, hogy az európai államok sem fogják pénzzel tömni a kijevi rezsimet. 
• De idáig már nem gondolkozik előre a Zelenszkij-rezsim, számukra az adott nap túlélése a legfontosabb stratégiai cél. 

Ebben a nagy sakkjátszmában Magyarország most az egyik központi szereplő lett. Minél nagyobb energiaválság alakul ki, annál jobb Kijevnek és Brüsszelnek! Az Orbán Viktor vezette kabinet hosszú évek óta egyértelmű álláspontot képvisel az ukrajnai háború és a brüsszeli birodalomépítési törekvések kapcsán. A két fél között teljes szándékegység van arra nézve, hogy Magyarországon kormányváltás legyen. Azzal pedig, hogy Magyarország nem jut kőolajhoz és földgázhoz, idővel az Orbán-kormány lehetetlen helyzetbe kerül. 

A nagy tervbe azonban hiba csúszott! Mivel Európa és Ukrajna sem a világpolitika állócsillaga, így az amerikai-izraeli szövetség támadása Irán ellen az öreg kontinenst is nagyon nehéz helyzetbe manőverezte. A Hormuzi-szoros lezárása és az ebből fakadó súlyos energetikai krízis Brüsszelt is lépéskényszerbe hozta. Mivel az Orbán-kormány zsigeri utálata nem elég az uniós szintű energetikai gondok megoldásához, így a bürokraták a régi jól bevált recepthez nyúltak. Mindenki maradjon otthon, ne csináljon semmit, és akkor majd megoldódnak a dolgok – ezt kínálja Brüsszel. 

A fenyegető energiahiány, az összeomló ipar és az egekbe repülő üzemanyagárak által keltett háromszögből nincs egyszerű kiút. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e következmények, hanem az, hogy ezek milyen gyorsan és milyen súllyal gyűrűznek be a mindennapokba. A lakosság, a vállalkozások és az egész gazdaság egyszerre érzi meg a külső döntések súlyát.

A politikai térben mindez még élesebben jelenik meg. A választás tétje így messze túlmutat a szokásos kormányváltási dilemmákon: valójában arról szól, hogy az ország milyen irányba mozdul el ebben a feszült nemzetközi környezetben. A végső döntés azonban a választók kezében van. Az elkövetkező napokban dől el, hogy Magyarország milyen válaszokat ad a rá nehezedő kihívásokra – és hogy képes lesz-e megőrizni stabilitását egy egyre bizonytalanabb világban.

Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán