– Amit ma látunk, az jobban hasonlít egy technokrata-szakértői kormányra, bár a megnevezett kormánytagok között vannak szép számmal friss parlamenti képviselők is, többen kizárólag csak az új kormányfő személyén/döntésén keresztül kapcsolódnak a kormánypárthoz.
– A kormány személyi összetételében inkább lenne csereszabatos az első Orbán-kormánnyal, mint a 2010 előtti baloldali kabinetekkel (és akkor ne is említsük a DK későbbi árnyékkormányát). Leginkább egy »Fidesz light«, a kormánytagok egy része (Kármán András, Orbán Anita, Vitézy Dávid, Ruszin-Szendi Romulusz) komoly beosztásban dolgozott az Orbán-kormányok idején. A Tisza előtti magyar baloldalhoz ebből a szempontból a kormányban egyedül Ruff Bálint köthető, ám az ő tanácsadó-véleményvezér küldetése is a régi ellenzék meghaladását, leváltását célozta meg.
– A széttagolt kormányszerkezet (16 minisztérium) alapján akár arra is következtethetnénk, hogy az ágazati szemlélet, a reszort-elv dominálja majd, azaz, hogy a miniszterek az egyes területek érdekeit képviselik a kormányban, és nem fordítva, mint a politikai kormányzást megvalósító Orbán-kabinetekben. Erre bizonyára lesznek is törekvések, ám azt tartom valószínűbbnek, hogy a gyenge politikai hátország miatt a miniszterek ágazati ereje csak addig tart, amíg ez nem ütközik a kormányfő céljaival, lehetőségeivel.