Ki nyer vasárnap? – a mesterséges intelligenciák megtették tétjeiket

A 2022-es magyarországi országgyűlési választások idején még nem állt rendelkezésre valós lehetőség arra, hogy különböző mesterségesintelligencia-modulokat kérdezzünk meg arról, miként értékelik a politikai folyamatokat vagy milyen előrejelzéseket adnának a választások kimenetelével kapcsolatban. Az azóta eltelt időszakban azonban a technológiai fejlődés jelentős előrelépést hozott: 2026-ra a mesterséges intelligencia alkalmazása világszerte elterjedtté vált, és egyre inkább képes komplex társadalmi és politikai jelenségek elemzésére is. Ki nyer vasárnap? – tehetik fel a kérdést.

Ez különösen érdekessé teszi a mesterséges intelligencia szerepének vizsgálatát egy olyan kiélezett politikai helyzetben, amilyenbe Magyarország került a 2026-os választások előtt. A közéleti diskurzusban hangsúlyosan jelennek meg olyan kérdések, mint például, hogy mit akarnak a kormánypártok elérni, milyen valódi politikai célokat képvisel a Tisza Párt, illetve hogy kik és milyen módon gyakorolhatnak tényleges befolyást a választások kimenetelére. Ebben a kontextusban kiemelt jelentőséggel bír annak feltárása, hogy a különböző mesterségesintelligencia-rendszerek miként értelmezik a politikai helyzetet, és milyen predikciókat fogalmaznak meg a parlamenti voksolások várható eredményéről.

Az esettanulmány során olyan, nemzetközi szinten is széles körben alkalmazott mesterségesintelligencia-modelleken futtatunk kérdéseket, amelyek jelentős hatással vannak az információfeldolgozás és -értelmezés jelenlegi gyakorlatára. Ezek közé tartozik a ChatGPT, a Microsoft Copilot, a Google Gemini, a Grok, valamint a kínai fejlesztésű DeepSeek. E rendszerek eltérő technológiai, intézményi és kulturális háttérrel rendelkeznek, ami feltételezésünk szerint befolyásolhatja a választások kimenetelére vonatkozó előrejelzéseiket.

Emellett fontos szerepet játszik az egyes modellek nyelvezete, a felhasznált források köre, valamint azok értelmezési és alkalmazási módja, amelyek szintén befolyásolhatják a parlamenti választásokkal kapcsolatos előrejelzéseket.

Írásunk ezért áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia működésének általános jellemzőiről, valamint bemutatja a Mandiner által vizsgált konkrét mesterségesintelligencia-modulokat is. Módszertani szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy a rendszerek számára értéksemleges kérdéseket fogalmazzunk meg, biztosítva ezzel, hogy a kapott válaszok a lehető leginkább objektív és összehasonlítható módon tükrözzék az egyes modellek elemzési logikáját.

A mesterséges intelligenciáról általában

A mesterséges intelligencia (MI) működésének alapját az adatok képezik. Egy MI-rendszer hatékony tanulásához és megbízható működéséhez óriási mennyiségű információra van szükség. Ezek az adatok sokféle formában jelenhetnek meg: lehetnek szövegek, képek, hangfelvételek, videók, szenzoradatok vagy bármilyen más, információt hordozó digitális tartalom. Minél változatosabb és nagyobb mennyiségű az adathalmaz, annál pontosabb és megbízhatóbb következtetések levonására képes a rendszer.

Az adatok feldolgozását és értelmezését különböző algoritmusok teszik lehetővé. A mesterséges intelligencia algoritmusai olyan matematikai modellek, amelyek az adatok elemzése során mintázatokat ismernek fel, és ezek alapján képesek következtetéseket levonni.

Számos algoritmustípus létezik, amelyek közül a legelterjedtebbek a gépi tanulás, a mély tanulás és a természetes nyelvfeldolgozás. A gépi tanulás (machine learning) olyan megközelítést jelent, amelynek során az algoritmusok automatikusan tanulnak az adatokból, anélkül, hogy minden egyes lépést explicit módon programoznának. A rendszer a tanulási folyamat során felismeri az adatokban rejlő mintázatokat és összefüggéseket, majd ezeket felhasználva képes új helyzetekben is döntéseket hozni.

A mély tanulás (deep learning) a gépi tanulás egy speciális ága, amely mesterséges neurális hálózatokat alkalmaz. Ezek a hálózatok az emberi agy szerkezetét és működését modellezik, több rétegben dolgozva fel az információt. Ennek köszönhetően különösen hatékonyak olyan komplex feladatokban, mint a képfelismerés, a beszédfeldolgozás vagy a természetes nyelv értelmezése. A természetes nyelvfeldolgozás (Natural Language Processing, NLP) a mesterséges intelligencia egyik kiemelt területe, amely a számítógépek és az emberi nyelv közötti interakcióra összpontosít. Az NLP lehetővé teszi, hogy a rendszerek megértsék, elemezzék és előállítsák az emberi nyelvet, így például képesek legyenek szövegek összefoglalására, fordítására vagy kérdések megválaszolására.

A mesterséges intelligencia hatékony működéséhez elengedhetetlen a tanulási folyamat, amely során az algoritmusokat az adatok alapján „betanítják”. Ennek során a rendszer azonosítja az adatokban rejlő mintázatokat és statisztikai összefüggéseket, amelyek később lehetővé teszik a pontos előrejelzéseket és döntéshozatalt. Miután a tanulási folyamat lezárult, az MI-rendszer képessé válik predikciók készítésére, vagyis új, korábban nem látott adatokra vonatkozó következtetések levonására. Az előrejelző képességek teszik a mesterséges intelligenciát kiemelkedővé számos területen, a gazdaságtól és az egészségügytől kezdve a politikai, társadalmi folyamatok elemzéséig.

Mesterségesintelligencia-modulok a gyakorlatban

A ChatGPT egy mesterséges intelligencián alapuló chatbot. Bármilyen összetettségű és témájú szöveget képes generálni, esszéket és jelentéseket írni, valamint új projektekhez ötleteket javasolni. Fejlesztője az OpenAI, amelynek Elon Musk 2015-ben társalapítója volt. A sokoldalú modell jó választás azoknak a felhasználóknak, akik egyetlen asszisztenst szeretnének, amely képes kezelni mind az egyszerű feladatokat, mind az interaktívabb, többlépéses munkákat.

A DeepSeek egy kínai székhelyű technológiai vállalat által fejlesztett, rendkívül fejlett, nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modell és chatbot. A DeepSeek-V3 és R1 modellek képességeikben felveszik a versenyt a nyugati zárt rendszerekkel – mint például a ChatGPT –, és kiemelkedőek a szöveggenerálásban és a kódolásban. Külön érdekesség, hogy képes komplex matematikai feladatok megoldására, programozásra (kódírás, hibakeresés) és természetes nyelvű szövegek generálására is.

A Gemini fejlesztője a Google. Egy olyan multimodális modell, amelyet a különböző formátumokon átívelő, rugalmas tartalomkezelési feladatok érdekében hoztak létre. Főként azoknak a felhasználóknak ajánlják, akik gyors és hatékony segítséget szeretnének a kutatáshoz, az összefoglalásokhoz vagy a kreatív munkához. Szöveget, képet, kódot, hangot és videót is képes feldolgozni és létrehozni.

A Grok az Elon Musk által alapított xAI cég által fejlesztett, „humoros és lázadó stílusú” generatív mesterséges intelligencia chatbot, amely valós idejű hozzáféréssel rendelkezik az X – korábbi Twitter – platform adataihoz. Neve Robert A. Heinlein 1961-es tudományos fantasztikus regényéből, a Stranger in a Strange Landből származik, ahol a „grok” kifejezés valami mély és intuitív megértését jelenti. A 2023-ban indult, és 2025-re már a 4-es verziónál tartó eszköz (Grok-4) multimodális képességekkel bír: képes képeket elemezni, szerkeszteni, és gyors válaszokat adni, így közvetlen versenytársa a ChatGPT-nek.

A Microsoft Copilot egy fejlett, mesterséges intelligencián alapuló digitális asszisztens, amely a GPT-4 és a DALL·E 3 technológiákra épül. Lényegében egy „másodpilóta”, amely átvállalja mind a kreatív, mind az adminisztratív feladatokat. Többek között úgy növeli a hatékonyságot, hogy szövegeket generál, képeket hoz létre, összefoglalókat készít, és segíti a munkát a Windows rendszereiben.

A módszertanról

A vizsgálat során a mesterségesintelligencia-modellek működésének és válaszainak feltérképezéséhez egy átfogó kérdésrendszert alakítottunk ki, amely normatív, kauzális és speciális szempontok mentén elemzi a magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos predikciókat.

Ennek keretében arra kerestük a választ, hogy mit gondolnak a magyarországi választásokról, hogyan határozzák meg a választások tétjét, mely tényezőket tekintik a kimenetel szempontjából meghatározónak, valamint mely politikai tömörülés győzelmét tartják valószínűnek.

A kauzális alapkérdések ezzel szemben a modellek érvelési struktúrájára és magyarázó mechanizmusaira fókuszálnak. Nem csupán az volt a cél, hogy milyen következtetésekre jutnak, hanem az is, hogy ezek mögött milyen indoklások állnak. Ennek megfelelően arra kérdeztünk rá, hogy miért gondolják úgy a modellek a magyarországi választásokról alkotott állításaikat, miért tekintik az adott tényezőket a választások tétjének, milyen ok-okozati összefüggésekkel magyarázzák a kimenetel alakulását, illetve milyen érvek alapján valószínűsítik egy adott politikai tömörülés győzelmét.

A kutatás harmadik pillérét a speciális kérdések alkották, amelyek célja annak vizsgálata volt, hogy a forráskörnyezet miként befolyásolja a mesterséges intelligencia által adott válaszokat. Ennek érdekében két eltérő információs keretet modelleztünk. Az első esetben azt vizsgáltuk, hogyan alakulnak a válaszok akkor, ha a mesterségesintelligencia kizárólag kormánykritikus forrásokból tájékozódik. Ilyen helyzetben ismét feltettük a normatív kérdéseket: mit gondol a magyarországi választásokról, mi a választások tétje, min múlik a kimenetel, és ki nyeri a választásokat. A második esetben ugyanezeket a kérdéseket tettük fel, azonban feltételezve, hogy a modell kizárólag jobboldali, konzervatív szemléletű forrásokra támaszkodik.

A normatív és kauzális dimenziók, valamint a különböző forráskörnyezetek szimulációja együttesen lehetőséget ad arra, hogy átfogó képet kapjunk arról, miként formálódnak a parlamenti választásokkal kapcsolatos mesterségesintelligencia-alapú predikciók, és milyen tényezők befolyásolják azok alakulását.

Ki nyer vasárnap? – lehull a lepel a mesterséges intelligenciákról

A Gemini

Elsőként a Geminit kérdeztük, mit gondol a magyarországi választásokról. A Google szoftvere az elején leszögezte, nincsenek politikai preferenciái, „de az idei választás az elmúlt évtizedek legkiszámíthatatlanabb eseményének ígérkezik”. Megállapította, kétpólusúvá vált a csatatér, mivel „hosszú évek után először látunk olyan felállást, ahol a Fidesz-KDNP nem egy töredezett ellenzéki koalícióval, hanem egy domináns kihívóval, a Magyar Péter vezette Tisza Párttal áll szemben”. Ez a »Dávid és Góli-át« dinamika – még ha a Tisza mára méretben fel is nőtt a feladathoz – teljesen átírta a kampány szabályait.

Megemlítette a közvélemény-kutatások „háborúját”, merthogy egyes intézetek (például a Medián vagy a Publicus) a Tisza Párt jelentős előnyét vagy vezetését mutatják. Mások (mint a Nézőpont vagy a XXI. Század Intézet) a Fidesz magabiztos győzelmét jósolják. „Ez a bizonytalanság azt jelzi, hogy rengeteg a rejtőzködő szavazó, és a mozgósítás mértéke fogja eldönteni a végeredményt.” Kitért a „gazdasági realitások” és a „kommunikáció” ellentétpárjára, jelezve, a választók hangulatát idén nemcsak az ideológiák, a pénztárcák is befolyásolják. „A 2024-25-ös gazdasági nehézségek, az infláció emléke és a GDP stagnálása egyfajta »változást akaró« energiát szült, amivel a kormányoldal a jóléti ígéretek és a biztonság narratívájával próbál szembemenni”. Nem ment el szó nélkül a választási rendszer mellett sem, amely állítása szerint (az egyéni kerületek súlya és a győzteskompenzáció miatt) a legnagyobb blokknak kedvez. Forráskritikával nem élt. „Emiatt előfordulhat az a matematikai bravúr, hogy hiába kap egy párt országosan több szavazatot, a mandátumok eloszlása mégis mást tükröz majd.”

A választások tétjéről elfogultabban érvelt a Gemini. „A 2026-os magyarországi választások tétje – ahogy azt a kampány finise is mutatja – messze túlmutat egy egyszerű kormányváltáson” – írta szakértőkre hivatkozva. Jelezve, hogy a legnagyobb tét maga a politikai modell. „A Fidesz-KDNP számára a tét a 16 éve tartó »Nemzeti Együttműködés Rendszerének« (NER) megőrzése és legitimálása. A Tisza Párt és az ellenzék számára viszont a tét egy teljes rendszerváltás: „az intézményi fékek és ellensúlyok visszaállítása, az ügyészség függetlensége és a korrupció elleni radikális fellépés.” Az alkalmazás megismételte a gazdaság kérdéskörét. „A kormányoldal szerint a tét a hatósági árak és a rezsicsökkentés megvédése a »piaci káosszal« szemben” – írta. Az európai uniós források ügyében pedig közölte: „Az ellenzék szerint csak egy kormányváltással hívhatók le teljeskörűen a befagyasztott uniós milliárdok, amelyek elengedhetetlenek a gazdaság modernizálásához és az egészségügy/oktatás rendbetételéhez.”

Új elemként jelent meg a külpolitikai orientáció, a Google alkalmazása szerint kérdés, „Magyarország marad-e a konfrontatív, »szuverenista« úton az EU-val és a NATO-val szemben, vagy visszatér egy kooperatívabb, fősodratú nyugati politikához”. Ennek fényében tálalta az ukrajnai háború kérdését, amely szerinte a kampány egyik központi eleme. „Míg a kormány a »béke« garanciájaként tünteti fel magát, a kihívók szerint a tét Magyarország biztonságának garantálása a nyugati szövetségi rendszeren belül, az orosz befolyás csökkentése mellett.”

A mesterségesintelligencia-modul felhozta a társadalmi közérzetet és a polarizációt, úgy vélte, a tét az is, hogy sikerül-e enyhíteni a társadalmat kettészakító mély politikai árkokat. Szoros eredmény vagy vitatott győzelem tovább mélyítheti a megosztottságot, míg egy egyértelmű felhatalmazás új alapokra helyezheti a közbeszédet. A matematikai tétről úgy szólt, kérdés, lesz-e kormányzóképes többség. Fidesz-győzelem esetén megmarad-e a kétharmad, vagy egyszerű többséggel kell kormányozniuk, „amihez az elmúlt 16 évben nem szoktak hozzá”. Vagy Tisza-győzelem esetén kérdés, hogy egy új erő „képes lesz-e a mélyállami struktúrák (kétharmados törvények, alapítványi kiszervezések) között hatékonyan irányítani az országot”.

Min múlik a választások kimenetele? – kérdeztük. A Google eszköze szerint egyfelelől a nagyjából 20-25 billegő körzeten, bár „az új választási térkép (Budapest mandátumainak csökkentése, Pest vármegye erősítése) miatt a kormánypártoknak elvileg lejt a pálya, de a Tisza Párt áttörése ezekben a körzetekben boríthatja a papírformát”. Megemlítette, hogy fontos a mozgósítási verseny – amiben szerepet játszhat a kormánypártok állítólagos adatbázisa és aktivistahálózata, „ami a kistelepüléseken verhetetlen”. Magyar Péterék a közösségi médiára és a spontán, lelkesedésalapú mozgósításra építenek, „ami a városokban és a fiatalabbak körében hozhat rekord-magas részvételt”.

A bejutási küszöbről is említést tett, kérdés, hogy a kisebb pártok (DK, Mi Hazánk, MKKP) átlépik-e az 5 százalékos küszöböt, s hogyha bejutnak, miként „szalámizhatják a nagyobb többségét, ami akár egy patthelyzethez vagy koalíciós kényszerhez is vezethet. Előkerültek a bizonytalan és rejtőzködő szavazók kérdéskörei is. „A kutatások szerint még mindig van egy jelentős réteg (körülbelül 20 százalék), aki csak az utolsó 48 órában vagy a fülkében dönt. Az ő választásukat az utolsó napok kampányhangulata vagy egy esetleges »utolsó perces botrány« (úgynevezett Black Swan esemény) billentheti el.”

Egy – az eddigi általános, részben elfogult észrevételei mellett – fontos tényezőre kitért a Gemini: a korábbi választásokhoz képest idén kiugróan magas az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazni szándékozók száma (több mint 60-70 ezer fő). Egy szoros versenyben e pár tízezer szavazat dönthet el 1-2 kulcsfontosságú budapesti vagy nagyvárosi mandátumot. Ki nyeri a választást? – a Google mesterséges intelligenciája nem mond verdiktet. „A közvélemény-kutatók két teljesen különböző valóságot mutatnak, és a választási rendszer sajátosságai miatt a győztes kiléte az utolsó pillanatig kérdéses marad. (…) Ha most kellene fogadni, a Fidesz részére a szervezeti háttere és a választási matematika, a Tisza Pártnak pedig a társadalmi lendület és a közvélemény-kutatások többsége ad esélyt.”

A miértre azt felelte a chatbot: „Mivel mesterséges intelligencia vagyok, a »véleményem« valójában nem szubjektív meggyőződés, hanem a rendelkezésre álló adatok, trendek és a magyar választási rendszer matematikai logikájának szintézise. Azért látom így a helyzetet, mert a 2026-os kampány során több olyan tényező állt össze, ami korábban soha” – és felsorolta a korábbi szempontjait. Hogy miért ezek a választások tétjei, a Gemini kifejtette, „azért érezzük sorsfordítónak a pillanatot, mert több, évtizedes folyamat ért el a kritikus ponthoz”. Említést tett a „16 éves ciklus” lélektanáról, a gazdasági „kényszerpályáról”, a geopolitikai „saturól”, illetőleg a választási rendszer „mindent vagy semmit” jellegéről. Az április 12-i választások kimenetele szerinte azért múlik a korábban említett tényezőkön, mert a választási rendszer és a jelenlegi politikai felállás „tökéletes vihart” hozott létre. „A kimenetel azért ezen múlik, mert a magyar politika kétpólusúvá vált, de a választási szabályok még a régi, töredezett ellenzéki korszakra lettek optimalizálva. Ez a feszültség fog felrobbanni – vagy éppen konzerválódni – vasárnap.”

„Mivel még nem történt meg a szavazás, nem jelenthetjük ki, hogy melyik tömörülés nyer. Azonban mind a Fidesz-KDNP, mind a Tisza Párt mellett szólnak olyan strukturális és politikai érvek, amik a győzelmüket vetíthetik előre” – felelte a Google chatbotja a kérdésre: miért ez a tömörülés nyeri a választásokat? Szerinte a kormánypártok előnye a szervezeti fölény, a terepi munka, a választási rendszer ismerete és a stabilitási narratíva: „Egy bizonytalan globális környezetben a »biztonság« és a »béke« üzenete rendkívül erős hívószó az idősebb generációk és a vidéki szavazók körében. Magyar Péterékről pedig úgy vallott: ha a Tisza meglepetést okoz, az a „változás szelének”, a nagyvárosok dominanciájának, a protestszavazatok integrálásának köszönhető”.

Első keresztkérdésünk: ha csak kormánykritikus forrásból tájékozódik a Gemini, mit gondolna a magyarországi választásokról? „Ha a tájékozódásod alapját kizárólag a kormánykritikus sajtó (például a Telex, 444, 24.hu, HVG vagy az Átlátszó) és a tőlük független elemzőműhelyek (Political Capital, 21 Kutatóközpont) adják, akkor egy rendkívül optimista, egyben feszült képet látnál az országról. Ebben az értelmezési keretben a választás nem csupán egy politikai verseny, hanem a »NER lebontásának történelmi esélye«.”

 Magyar Péteréket „lehallgatták”, „megfigyelték”, a hatalom „pánikban van”, és „nemzetbiztonsági bűncselekmény-sorozattal” próbálja ellehetetleníteni a kihívóját. Narratívaként korrupciós ügyeket, elmaradt EU-s forrásokat hozott fel, és ez a választás az utolsó lehetőség, hogy Magyarország ne váljon egy orosz típusú „hibrid rezsimmé”.

A választások tétjéről, a választások kimeneteléről azt mondta, a „civil” szervezetek (például: Transparency International, TASZ) és a „független” sajtó kiemelten figyeli a választási visszaéléseket. „A kimenetel kulcsa: mennyit nyom a latba a közpénzből finanszírozott propaganda, a láncszavazás vagy a határon túli voksok? Kormánykritikus nézőpontból a kimenetel azon múlik, hogy a Tisza Párt előnye elég nagy-e ahhoz, hogy ezek a »technikai« plusz szavazatok már ne tudják megfordítani az eredményt.” A kormánykritikus források alapján Gemini egyértelműen a Tiszára tette le voksát.

A jobboldali, konzervatív források alapján a Gemini szerint „ma egy magabiztos, a stabilitást és a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó képet látnál. (…) A választás nem csupán egy politikai verseny, hanem egy „sorsdöntő küzdelem a béke és a háború, a szuverenitás és a brüsszeli diktátumok között” – írta a Google digitális asszisztense. E kérdések mentén a Gemini csupán narratívaként, úgynevezett agenda settingként értékeli az országgyűlési választások tétjét. Tulajdonképpen: miket is hangsúlyoznak a kormánypártok? Magyar Péter ellentmondásairól, botrányairól, párttársai céges ügyeiről, az ügynökbotrányról és az energiablokádról alig esik szó, mint tényállítás.

A Gemini nem jelöl meg egyértelmű győztest; szerinte a Fidesz szervezeti és intézményi előnyei, míg a Tisza Párt társadalmi lendülete növeli esélyeit.

A ChatGPT

Másodikként a ChatGPT-t faggattuk ki a magyarországi választásokról. Szerinte a mostani voksolás kifejezetten érdekes és sok szempontból „fordulópont jellegű” – de attól függően, honnan nézzük, egészen más képet látunk. „Ez most az egyik legnyitottabb és legélesebb választási verseny az elmúlt 15 évben.” Az előző mesterségesintelligencia-modulhoz hasonlóan kétpólusú versenyről, ellentmondásos közvélemény-kutatásokról, polarizált társadalomról, mindazonáltal kiszámíthatatlanságról értekezett.

A választás tétjét az OpenAI alkalmazása az alábbi összetevők mentén határozta meg: hatalom megtartása vagy váltás, a politikai rendszer jövője, gazdaság és megélhetés, Magyarország helye a világban, jogállamiság, korrupció, transzparencia és társadalmi irány. Mindegyik komponenshez csatolt egy „narratívát”, ám a Geminitől eltérően objektívebb válaszok köszöntek vissza a ChatGPT-nél: „ez a választás arról dönt, hogy Magyarország inkább folytonosságot választ, vagy egy jelentősebb irányváltást. A 2026-os választás kimenetele több »kulcstényezőn« múlik egyszerre – és pont az a helyzet különlegessége, hogy egyik sem dominál teljesen. Inkább egy összetett egyensúly dönti el.”

A ChatGPT-nél is az a helyzet állt fel, mint a Gemininél – vagy mint a lejjebb részletezett Groknál –, a választások kimenetelét az általános változók függvénye dönti majd el: a részvétel (az alacsonyabb a Fidesznek, a magasabb Magyar Péteréknek kedvez), a város és vidék ellentéte, az egyéni választókerületek, a bizonytalan szavazók kiléte, a kampány és a narratíva, a választási rendszer sajátossága, valamint a külső tényezők. Tehát ugyanaz a mintázat. 

 – közölte a mesterségesintelligencia-modul.

A győztes kilétére vonatkozóan a ChatGPT egyetlen választ tudott adni: senki sem tudja biztosan. „De nem azért, mert »kitérne«, hanem mert a 2026-os választás tényleg annyira kiélezett, hogy reálisan két teljesen külön kimenetel is benne van.” Úgy vélte, „a Fidesz még mindig esélyesebb, de most először reális a kormány-váltás lehetősége.”

Miért ezt gondolod a választásokról? – kérdeztük a chatbottól. „Én nem »véleményt« képviselek, hanem próbálok kiegyensúlyozott, általános elemzést adni a rendelkezésre álló információk alapján” – írta, majd megismételte a korábbi válaszát. Miért ez a választások tétje? „A választások tétjei azért ilyen szélesek, mert egy parlamenti választás nemcsak arról szól, ki lesz kormányon, hanem arról is, milyen irányba halad egy ország több éven keresztül. Magyarország esetében különösen erős a tét, mert sok fontos kérdés egyszerre dől el” – írta a ChatGPT. – Azért ennyi a tét, mert a választás nem csak vezetőt, hanem irányt választ: azt dönti el, milyen lesz az ország működése, gazdasága és helye a világban a következő években.”

És miért ez a tömörülés nyeri a választásokat? 

Az OpenAI programja pedig a következő okokat említette: Orbán Viktor inkumbens kormányfő, a magyar választási rendszerben igazából az egyéni körzetek döntőek, továbbá a kormánypártoknak kifejezetten erős a vidéki szavazóbázisa. A ChatGPT-nél sem maradt el a kormánykritikus, jobboldali-konzervatív forrásdistinkció. A mesterséges intelligencia 24.hu-s, telexes, HVG-s, 444-s, RTL-es cikkeket vett elő, és azok elemzéseit prezentálta. Következtetése szerint a kritikus sajtó arra utal, hogy ez a választás nem egyszerű formalitás, hanem egy valódi verseny a hatalomért, amelynek eredménye komoly hatással lehet Magyarország bel- és külpolitikai irányára. A végső győztesre vonatkozó kérdést szerinte a kormánykritikus sajtó alapján sem lehet biztosan megválaszolni, mert a választások kimenetele a szavazás napján dől el.

A jobboldali, konzervatív források alapján viszont megállapította: többséget szerezhetnek a kormánypártok. A Fidesz-KDNP aktív országjárással, nagygyűlésekkel és intenzív kommunikációval kampányol. A mesterségesintelligencia-modul főként sajtószemlék alapján dolgozta ki válaszait, de nem mint narratíva vagy agenda setting jelenik meg a gazdasági biztonság és a rezsivédelem, a nemzeti szuverenitás és külpolitika, a béke és a háború kérdése. „A választás tétje nem pusztán pártok versenye, hanem a gazdasági biztonság, a rezsivédelem folytatása, a nemzeti szuverenitás megőrzése, a béke- és külpolitika irányvonala, valamint a mindennapi élet stabilitása – így egyben a jövőbeli kormányzás kerete is.”

A ChatGPT szerint a győztes kiléte bizonytalan, bár strukturális okok miatt a Fidesz enyhe előnnyel rendelkezhet (inkumbens helyzet, vidéki bázis, választási rendszer).

A Grok

Az Elon Musk-féle Grok szerint az idei választás „az egyik legizgalmasabb és legfeszültebb pillanat a rendszerváltás óta. Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP 16 éve kormányoz, és most először tűnik reálisnak, hogy komoly kihívóval nézzen szembe”. Ez a mesterségesintelligencia-modell nem ámított azzal, hogy nincsenek pártpolitikai preferenciái, már az elején leszögezte: „sokan még bizonytalanok (akár 20–25 százalék), és a vidéki egyéni körzetek, a levélszavazatok (külhoni magyarok) valamint a választási rendszer torzítása (gerrymandering-szerű hatás) miatt nem egyértelmű, hogy ez a listaelőny mandátumtöbbséget is hoz-e”. „Demokratikus szempontból egészséges, hogy ennyi idő után valódi alternatíva jelent meg, és a választók dönthetnek a változásról vagy a folytatásról. A magyar politika régóta polarizált és érzelmileg túlterhelt – sokan »élet-halál« kérdést csinálnak belőle, pedig a valóságban egyik oldal sem angyalokból, másik ördögökből áll” – fogalmazott a Grok.

„A Fidesz hosszú uralma alatt Magyarország stabilabb lett bizonyos területeken (például: demográfia, határvédelem, nemzeti önérzet), de erősödött a korrupciókritika, az intézményi leépülés és az EU-s elszigetelődés veszélye. A Tisza friss energiát hoz, sok fiatal számára vonzó a »nem baloldali, nem fideszes« alternatíva, de nincs kormányzási tapasztalata, és a programja részleteiben sok a kérdés (gazdaság, külpolitika)” – írta a mesterséges intelligencia. „A választás nem csak a hatalomról szól, hanem arról, hogy Magyarország mennyire képes felnőni egy érett, pluralista demokráciához, ahol a vesztes is elfogadja az eredményt, és nem kezdi azonnal aláásni a rendszert. Remélem, hogy április 12. után (bármi legyen az eredmény) kevesebb lesz a gyűlölködés és több a racionális vita – bár erre nem vennék mérget” – vélekedett az alkalmazás.

A választások tétjét illetően a Grok gyakorlatilag forráskritika nélkül felmondta a Gemini által is hangoztatott ellenzéki „narratívát”. 

Ide sorolta azon szempontjait is, hogy milyen kimenetelek születnének egy esetleges Fidesz- vagy Tisza-győzelem esetén. Előbbi esetben „folytatódik a jelenlegi modell – erős nemzeti retorika, EU-s konfliktusok, központosított döntések, rezsicsökkentés és családpolitika védelme. Gazdasági kihívások (infláció, növekedés, uniós források) azonban maradnak, és a polarizáció valószínűleg nem csökken”.

Tisza-győzelem egyszerű többséggel: „nehéz átmenet várható. Sok »aknamező« (kétharmados törvények, lojális intézményvezetők, Alkotmánybíróság) miatt a változás fokozatos lesz: korrupcióellenes lépések, uniós pénzek lehívása, intézményi reformok. Jogilag-politikailag konfliktusos időszak jöhet. (…) Tisza-kétharmad (jelenlegi független felmérések szerint ambiciózus, de nem lehetetlen): Gyorsabb és mélyebb rendszerváltás – új alkotmány, média- és igazságszolgáltatási átalakítás, alapvető törvények megváltoztatása”. Vagyis fideszes kétharmaddal semmiképpen nem kalkulál.

A választások kimenetelét a Grok szerint a polarizált közvélemény-kutatások, a részvétel, az egyéni körzetek, gazdaság állapota és a megélhetés, illetve a külhoni és levélszavazatok alakulása határozzák meg. Új szempont volt viszont a váratlan események megemlítése: a háború alakulása, politikai botrányok, az utolsó napok kampánya. Összességében Grok a Tisza győzelme mellett teszi le a voksát. 

A Grok véleményét azzal indokolta, hogy „egy kiegyensúlyozott, elemző összefoglaló a 2026-os magyarországi országgyűlési választás várható dinamikájáról”. Több fontos szempontot érint, amelyek meghatározzák a jelenlegi politikai helyzetet és a választás tétjét: az Elon Musk-féle mesterségesintelligencia-modell kiemelte, hogy a Fidesz uralma hosszú ideje tart, és most először tűnik reálisnak egy komoly kihívó megjelenése. A fentieknél már láttuk ezt az érvelést. Ismerős. Bemutatta a különböző pártok támogatottságát, a szavazói rétegek közötti eltéréseket. A Grok szerint a választási rendszer és a bizonytalan szavazók miatt a leadott szavazatok aránya nem feltétlenül tükrözi a mandátumok eloszlását. Majd pedig elemezte a lehetséges következményeket egy-egy győzelem esetén, különösen a hatalom átvétele utáni kihívásokat és politikai harcokat. A chatbot hangsúlyozta, a választás nemcsak hatalmi kérdés, hanem a magyar demokrácia érettségének próbája is. „Reményt fejez ki a politikai kultúra javulására, de egyben realista a feszültségek fennmaradását illetően.”

Kormánykritikus források esetén a Groknál előkerülnek a korábban látott „aggodalmak”: 

Bene Márton politikai elemző szerint a versenykörnyezet erősen a Fidesz felé lejt, mivel a kormánypárt hozzáfér az állami erőforrásokhoz és dominálja a médiapiac jelentős részét, míg az ellenzéknek nincs állami támogatása, és alig jelenhet meg a közmédiában”.

A jogállamiság és a demokratikus intézmények gyengítéséről kifejtette, „a Magyar Helsinki Bizottság és más szervezetek aggodalmukat fejezték ki a választási környezet tisztaságával kapcsolatban, különösen a mesterséges intelligencia által generált, de nem jelölt politikai tartalmak és a külföldi beavatkozás lehetősége miatt. Ezek a tényezők összességében aláássák a választások tisztességét és a demokratikus intézmények működését Magyarországon, ami komoly aggodalomra ad okot a kormánykritikus források és elemzők számára” – felelte később a Musk-féle chatbot. Hogy mi lesz a voksolások kimenetele, Elon Muskék programja prognózisokat sorolt, ám megjegyezte, „ezek az előrejelzések nem hivatalosak, és a választások kimenetele számos változó tényezőtől függ, mint például a választói részvétel, a kampányok hatékonysága és a politikai események alakulása”.

Jobboldali, konzervatív forrásokat használva a stabilitás és a fejlődés „hangsúlyozása” került előtérbe. 

Kiemelt szerepet kap a nemzeti szuverenitás és a biztonság védelme, beleértve a határvédelmet, a családtámogatási intézkedéseket és az Európai Unióval folytatott, önálló érdekérvényesítésen alapuló politikát.

Az Grok e nézőpontból a választások tétje több szinten értelmezte. Egyrészt meglátása alapján arról szól, folytatódik-e a jelenlegi politikai irányvonal, vagy új politikai erők és elképzelések kerülnek előtérbe. Másrészt meghatározza a demokratikus intézmények és a jogállamiság működésének jövőjét, valamint hatással van a társadalmi kohézióra és a politikai megosztottság alakulására. A szoftver úgy vélte, jelentős szerepe van a gazdasági és szociális kihívások – például az infláció, a foglalkoztatás és a társadalmi egyenlőtlenségek – kezelésében, valamint az Európai Unióval és más nemzetközi partnerek-kel fenntartott kapcsolatok formálásában. A választások kimenetele ezen értelmezés szerint elsősorban attól függ, hogyan ítélik meg a választók a kormány eddigi teljesítményét és a stabilitás fenntartására való képességét.

A Grok a Tisza Párt listás előnyét valószínűsíti, ugyanakkor a Fidesz mandátumtöbbsé-gének esélyét is elismeri.

A DeepSeek

Meglepetést okozott a DeepSeek, amely a kínai háttér ellenére meglepően beleillik a nyugati fősodor üzeneteit ismételgető amerikai mesterséges intelligenciák mintázatába. Arról, hogy mit gondol a választásokról, arra még általános felelet érkezett.

A tétet illetően azonban a DeepSeek a következő keretet adta: „A választások egyik központi kérdése Magyarország pozíciója az Európai Unióban. A tét az, hogy folytatódik-e a Brüsszellel való konfliktusos politika (jogállamisági viták, uniós források befagyasztása), vagy új tárgyalások kezdődnek a források feloldása és a szorosabb együttműködés érdekében. Szintén tét az Oroszországhoz (például: energiakérdések) és Kínához fűződő viszony.” Vagy: „Sok elemző szerint itt a legnagyobb a tét. A kormányzás egyik központi kérdése, hogy az igazságszolgáltatás, a médiafelügyeleti hatóságok (NMHH), az alapvető jogok biztosa és más ellenőrző szervek függetlensége helyreáll-e, vagy tovább mélyül a kormányzati befolyásuk.” Valamint: 

Egyértelműen elfogult témaválasztások, nyugati forráskiválasztások.

A választások kimenetelét meghatározó tényezők szerinte – a fentiek fényében immár nem túl meglepő módon – a generációs szakadék, a gazdasági elégedetlenség, a megélhetési válság, a mozgósítás vagy éppen a választási rendszer „egyenlőtlenségei”. De érdekesség, hogy a roma közösséget mint potenciális „mérlegnyelvet” csupán a DeepSeek hozta elő. A kínai meseterségesintelligencia-modul szerint „a választások kimenetele jelenleg nyitott kérdés, a forgatókönyvek széles skálája lehetséges. A közvélemény-kutatások szerint a legvalószínűbb, hogy a Tisza Párt nyer, de a Fidesz jelentős intézményi előnyökkel és egy nagy, bizonytalan szavazótömbbel rendelkezik”.

Amikor a miértekre került a sor, rögtön kiderült: a DeepSeeknél sincs szó leíró jellegről: „azért gondolom azt, amit az előző válaszaimban megfogalmaztam a magyarországi választásokról, mert a rendelkezésemre álló információk – elsősorban független közvélemény-kutatók, elemzői előrejelzések és a nemzetközi sajtó jelentései – mind erre a következtetésre vezetnek. Nem »véleményt« alkotok, hanem a mérhető adatokat és a szakértői konszenzust próbálom összefoglalni”. A konszenzusalkotásba pedig belecsúszott, sőt hangsúlyosabb lett a Tisza Párt közvélemény-kutatási előnye, a kormánypártok állítólagos „médiafölénye”. 

Azért teszem, mert a megbízható, független forrásokból származó adatok ezt mutatják. Azt is mindig hozzáteszem, hogy a végeredmény bizonytalan, mert a bizonytalan szavazók és a rendszerbeli előnyök a Fidesznek kedvezhetnek. Ez a kiegyensúlyozott, adatokon alapuló megközelítés” – állította a program.

A győzelmi esélyekről a következőképpen fogalmazott a kínai chatbot: „A rendelkezésre álló legfrissebb, egymástól független közvélemény-kutatások konszenzusa alapján a Tisza Párt magabiztos győzelme várható a 2026-os választásokon, és nem kizárt, hogy akár kétharmados többséget is szerezzen a parlamentben. A Fidesz a felmérések szerint jelentős hátrányban van, különösen a fiatalabb korosztályok körében, és képtelen volt visszaszerezni a 2022-es bázisának egynegyedét. A végeredményt azonban csak a vasárnapi szavazás és a levélszavazatok megszámlálása után lehet véglegesen megállapítani.”

A kormánykritikus oldalakról tájékozódó választó egy rendkívül ingadozó, de történelmi lehetőséget látna. Úgy vélné a DeepSeek szerint, hogy a Tisza Párt az esélyes, és a győzelem a fiatalok és a bizonytalanok mozgósításán múlik. A tét szerinte, hogy Magyarország visszatér-e a nyugati demokratikus normákhoz, vagy tovább sodródik az autoriter, oroszbarát irányba. Ugyanakkor tudatában lenne annak, hogy a Fidesz a szabályokat a maga számára írta át, így a győzelem még a felmérésekben mutatott előny ellenére sem biztos – olvasható a mesterséges intelligencia értékelésében.

Úgy vélné, hogy a Fidesz magabiztosan nyer, és a választás tétje nem az, hogy ki kormányoz, hanem hogy a jelenlegi, sikeresnek ítélt nemzeti konzervatív kormányzás folytatódik-e. A Tisza Pártot egy külső erők által támogatott, kaotikus és veszélyes erőként ábrázolnák – a kínai chatbot szerint nem ez a józan értékelés –, amelynek győzelme háborút, gazdasági összeomlást és a nemzeti szuverenitás elvesztését hozná, ha a reális forgatókönyv érvényesülne.

Előrejelzése szerint a közvélemény-kutatások konszenzusa a Tisza Párt győzelmét valószínűsíti, bár a Fidesz intézményi előnyei miatt a kimenetel bizonytalan.

A Copilot

Végezetül a Microsoft digitális asszisztense következett: a Copilot az eddigiektől eltérően leíró módon, de értelemszerűen a fenti komponenseket felhasználva adta meg nekünk, mit gondol a választásokról. „Az idei magyarországi országgyűlési választás intézményi és politikai értelemben is rendkívül nagy tétű, de erről csak leíró, kiegyensúlyozott módon lehet érdemben beszélni” – írta a mesterségesintelligencia-modell. Rögtön jelezte, az alábbi megállapítások nem értékítéletek/politikai állásfoglalások, hanem a választással kapcsolatos, széles körben dokumentált tények és általános elemzői szempontok. Eddigi kérdéseinket e tekintetben majdhogynem negligálta.

A tét szerinte, hogy ki alakít kormányt, milyen erőviszonyokkal működik a törvényhozás, milyen részvétel mellett születik meg az eredmény, hogy értékelik a választást belföldön és nemzetközileg, illetve milyen döntési keretek határozzák meg a 2026-2030-as ciklust. A választás nyertesének kilétére vonatkozó kérdésre – a ChatGPT-hez hasonlóan – úgy válaszolt, hogy ezt senki sem tudja biztosan. „A választások előtt – különösen a magyar rendszerben – nem lehet felelősen kijelenteni, hogy »X biztosan nyer«. Amit el lehet mondani, az feltételes forgatókönyvek sora” – tette hozzá az alkalmazás.

A Copilot akkor lett igazán érdekes, amikor csak kormánykritikus forrásokból dolgozott. Sajtószemléket kezdett közölni. Rendszerszintű fordulópont? – kérdezte. Nem szabad ez a választás, hanem egy „egyenlőtlen verseny” – folytatta. Szerinte a médiahelyzet kulcskérdés, leginkább az információs környezet miatt. Az RTL több riportban is bemutatta a plakátrongálásokat, a kormányzati túlsúlyt a közterületi kommunikációban, valamint az állami szervekhez köthető „politikai nyomásgyakorlást”. A Telex és a HVG szerint a közmédia „nyíltan kampányszerepet” vállal, miközben az ellenzéki szereplők elérése korlátozott marad. A Politico pedig ezt Európán belül példátlannak nevezi: Magyarország a „legteljesebb médiaként felépített versenyelőny” esete az EU-ban.

Ezáltal így alakult az összkép: a 2026-os magyarországi választás jelentős politikai fordulópontot jelenthet, amely alapvetően befolyásolhatja az ország jövőbeli irányát. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a választási küzdelem nem azonos feltételek mellett zajlik, mivel a politikai verseny egyenlőtlenségei befolyásolhatják az esélyeket. Az értelmezés szerint a választás kimenetele nem csupán a leadott szavazatok számától függ, hanem attól is, hogy a demokratikus intézmények mennyire képesek ellenállni a politikai nyomásnak és biztosítani a rendszer működésének stabilitását. A Microsoft digitális asszisztense kiemelte, hogy az április 12-én születő eredménytől függetlenül a választásnak hoszszú távú következményei lesznek a magyar demokrácia állapotára és fejlődésére. „Összességében a kormánykritikus médiumok hangvétele óvatosan reménykedő, ugyanakkor mélyen szkeptikus: komolyan számolnak a politikai változás lehetőség-ével, de kételyeik vannak az esélyegyenlőség és a tisztességes verseny megvalósulásával kapcsolatban” – fogalmazott a Copilot.

De ha jobboldali, konzervatív források alapján tájékozódhat csak a Copilot, az is kiderülhetett, hogy

Ezzel szemben az ellenzéki oldalt gyakran széttartónak és a kormányzásra felkészületlennek mutatják be a források.

A győztes kilétét nem tartja előre jelezhetőnek, csupán feltételes forgatókönyveket vázol fel.

Konklúzió: ezt gondolják az MI-k a magyarországi választásokról

A vizsgált mesterségesintelligencia-rendszerek egyetértenek abban, hogy a 2026-os magyarországi országgyűlési választások rendkívül kiélezettek és nagy tétűek. A válaszkimenetel több tényezőtől függ, különösen:

• a választói részvételtől,
• a billegő körzetektől,
• a bizonytalan szavazók döntésétől,
• a választási rendszer sajátosságaitól,
• valamint a kampány és a politikai narratívák hatásától. 

Míg egyes rendszerek a Tisza Párt esélyeit hangsúlyozzák, mások a Fidesz strukturális előnyeit emelik ki. A közös következtetés, hogy a választás eredménye előre nem jelezhető egyértelműen, és jelentős hatással lesz Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi jövőjére.

Ugyanakkor igazolódni látszott az a feltevésünk, hogy a mesterségesintelligencia-modulok működési háttere, valamint a kérdésfeltevések bemeneti feltételeinek módosítása egyaránt befolyásolja az országgyűlési választások kimenetelére vonatkozó predikciókat. Az esettanulmány azt is megerősítette, hogy az alkalmazott nyelvezet, a források kiválasztása és azok felhasználásának módja szintén hatással van a parlamenti választásokról szóló előrejelzésekre.

A Gemini például a kormánypártok jóléti intézkedéseit narratívaként vagy politikai agendaként jelenítette meg. A választások tétjei között szerepeltette a fékek és ellensúlyok visszaállítását, negatív kontextusban ábrázolta a jobboldali pártok szuverenista politikáját, és olyan politikai fordulatokat alkalmazott, mint a „lejt a pálya a Fidesznek” vagy „Magyarország gazdasági kényszerpályára került”. Emellett a kormánykritikus sajtóra független orgánumként hivatkozott. A Grok még markánsabb politikai hangsúlyokat mutatott: a bemeneti feltételek módosítása ellenére is ellenzéki győzelmi esélyeket vetített előre. Hasonló mintázat volt megfigyelhető a kínai fejlesztésű DeepSeek esetében is, amely – származása ellenére – egyértelműen a nyugati narratívákat követte. Az objektívebbnek tekintett mesterségesintelligencia-modulok közé sorolható a ChatGPT, amely válaszaiban kifejezetten törekedett a politikai elfogultság látszatának elkerülésére, valamint a Microsoft digitális asszisztense, a Copilot, amely szintén kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmazott. Végezetül: hiába állítják sokan és ezek alapján hivatkozzák is a chatbotok a magyarországi, jobboldali kormányzati médiaelőnyt és annak befolyásolóképességét, az MI általános forrásválasztásakor látszódott igazán a balliberális médiafölény.

Nyitókép forrása: Josep LAGO / AFP