Brüsszel feltételekhez köti a visszatartott magyar milliárdokat: a migráció és Ukrajna ügyében is engedményeket vár

A brit Financial Times értesülése szerint Magyar Péter akár már a kormányalakítás előtt Brüsszelbe utazhat informális tárgyalásokra, miután Ursula von der Leyen közölte, még sok munka vár ránk, mielőtt Magyarország visszatérhetne az európai útra. A londoni pénzügyi lap arról is beszámolt, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelmét követően az Európai Bizottság szerint magasabb a mérce, vagyis az új kormánytól az összes feltétel teljesítését várják el.

Az uniós források felszabadításának alapfeltétele a 27 szupermérföldkő maradéktalan végrehajtása

Ezek teljesítése nélkül sem a helyreállítási alap, sem a kohéziós források jelentős része nem érkezhet meg Magyarországra. A jelenleg visszatartott összeg mintegy 35 milliárd euró, amely a magyar gazdaság szempontjából is meghatározó nagyságrendet képvisel.

A Bizottság álláspontja szerint a pénzek visszatartását rendszerszintű korrupciós kockázatok, az igazságszolgáltatás feletti politikai befolyás, valamint egyes alapvető jogok sérelme indokolja. A 2022 végén elfogadott döntések keretében 6,3 milliárd euró kohéziós forrás felfüggesztéséről határoztak, miközben a helyreállítási alap kifizetését a reformok végrehajtásához kötötték. Emellett az alapítványi fenntartású egyetemek nem köthetnek új Erasmus+ és Horizon Europe szerződéseket, amíg az összeférhetetlenségi és átláthatósági problémák nem rendeződnek.

Az első a korrupció elleni fellépés megerősítése, amely új intézmények létrehozását, szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszert és nagyobb átláthatóságot ír elő. A második a közbeszerzési rendszer átalakítása, amelynek célja a verseny erősítése és az egyajánlatos eljárások arányának csökkentése. A harmadik az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, különös tekintettel a bírósági önigazgatás megerősítésére és a politikai befolyás visszaszorítására.

A korrupcióellenes intézkedések között szerepel az Integritás Hatóság és az Antikorrupciós Munkacsoport megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a nyomozások és vádemelések elutasítása bíróság előtt megtámadható legyen. A Bizottság emellett a civil kontroll erősítését is elvárja, beleértve a jogalkotás átláthatóságát és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítását.

A közbeszerzési reformok célja a verseny növelése és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása. Az uniós elvárások szerint csökkenteni kell az egyajánlatos tenderek arányát, valamint meg kell akadályozni az ajánlatkérők és ajánlattevők közötti összefonódásokat. Az ellenőrzési rendszer átalakítása keretében a magyar hatóságoknak teljes körűen alkalmazniuk kell az uniós kockázatelemző eszközöket, és biztosítaniuk kell az OLAF hatékony vizsgálati lehetőségeit.

Az igazságszolgáltatás területén a Bizottság azt várja, hogy erősödjön az Országos Bírói Tanács szerepe, és csökkenjen az Országos Bírósági Hivatal elnökének befolyása. A reformoknak ki kell terjedniük a Kúria működésére és a bírói függetlenséget érintő kérdésekre is. Külön elvárás a hatáskör ugrás tilalma, amely az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok viszonyát érinti.

Az uniós pénzek felszabadításának egyik fontos feltétele a migrációs politika módosítása. Az Európai Bíróság korábbi ítéletei szerint a magyar szabályozás több ponton sérti az uniós jogot, ami miatt napi egymillió eurós bírságot szabtak ki Magyarországra. Ennek összege már közel 900 millió euróra nőtt, amelyet az uniós forrásokból vonnak le. A Bizottság azt várja, hogy az új kormány módosítsa az idegenrendészeti szabályokat, biztosítsa a menedékkérők jogait, és az uniós normáknak megfelelő rendszert alakítson ki.

Emellett az alapjogi követelmények teljesítését is vizsgálják, különösen a civil szervezetek mozgástere, a sajtószabadság és az akadémiai szabadság területén. A migráció mellett az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntések is hangsúlyos szerepet kapnak. Brüsszeli tisztviselők szerint az új magyar kormány hitelességének egyik első próbatétele az lesz, hogy feloldja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatos magyar vétót, valamint támogatja az Oroszország elleni újabb szankciós csomagot. Az Európai Bizottság emellett a magyar ukrán kapcsolatok rendezését is elvárja.

Magyar Péter nyilatkozataiban jelezte, hogy Magyarország kész kompromisszumot kötni, és nem Brüsszel megállítása lesz a kormányzati kommunikáció központi eleme, hanem a konstruktív partnerség. Ígéretet tett a demokratikus fékek és ellensúlyok helyreállítására, a közmédia átmeneti felfüggesztésére a pártatlanság biztosításáig, valamint arra, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez és létrehoz egy hazai antikorrupciós ügynökséget.

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP

***