Megérkezett a rég várt gyermek: ilyen világba született II. Rákóczi Ferenc

Már az is csodaszámba ment, hogy a születésekor nem jött közbe semmi bonyodalom, hiszen akkoriban az orvoslás alacsony szintje miatt a terhesség és a szülés is közvetlen életveszélyt jelentett az anyának és a csecsemőnek egyaránt. Jellemző adat: csak 

A csecsemőhalál a Rákóczi-dinasztiát sem kímélte, mikor a kis Ferenc megszületett, már régen nem élt a família elsőszülött fia, aki még kisdedként hunyt el 1667-ben. 

A Bázelben végzett híres magyar doktor, Pápai Páriz Ferenc a szülés megkönnyítésére a következőket javasolta orvosi könyvében: „Vegyék azért a tyúknak epéjét (jobbnak tartják a fekete tyúkét), és kenjék meg a köldökét véle. Övezzék által kígyóbőrrel, melyet le szokott vetkezni a kígyó. (…) Mihelyt a fájdalom fogja, igyék fejér liliumvizet: egy kalán éteklében adják be innya a fejér lilium belső sárgáját. Szű erősíteni penig gyöngyvirágvizet vagy fahéjvizet igyék. (…) Ha ugyan ezek nem segítik, szíjon az orrában valami prüszkölőt, igen hathatósan segéli.” Pápai Páriz ezt javasolta az édesanyáknak ha nem volt elegendő tejük: „…az asszonyembernek sok teje legyen, a köménymagot főzd meg borban, és annak levit tejben együtt igya meg, elég teje lesz (…). Síró gyermekről, hogy ne sírjon. 

A gyermek hasmenésére is volt javallata: „Végy veres rózsát, köményt, birsalmát, főzd meg ezeket ecetben, törd össze azután erősen, mint a pépet, jó meleg ruhára kenvén, kösd bé a gyomrát véle.” Ha a kicsi a fogzástól szenvedett, a kor híres orvosa azt ajánlotta, be kell kenni a baba ínyét nyúlagyvelővel és a kakas taréjának vérével…

A korabeli feljegyzésekből tudni lehet, a későbbi fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona fogékony volt az orvosi tanácsokra, ő maga is sokféle patikaszert használt: gyógyfüveket, kenőcsöket, török orvosságokat. Habár nem tudhatta, hogy a citrom sok C-vitamint tartalmaz, mégis használta, mivel 

Ilyen körülmények között született 1676. március 27-én (napra pontosan 350 éve) II. Rákóczi Ferenc. A születés körülményeiről keveset tudni, annyi bizonyos, hogy a borsi kastély egyik emeleti szobájában látta meg a napvilágot, s azt is tudni lehet, akkoriban bábák segédkeztek a szülésnél. A későbbi fejedelem megszületésének nincs írásos nyoma. 

Anyakönyvi kivonat nem volt, születésének pontos időpontját is csak Rákóczi visszaemlékezéseiből ismerjük. Azt sem tudni pontosan, hogy hol keresztelték meg a kisfiút. Az első dokumentum 1676. április elsejéről kelt, ekkor a sárospataki udvarbíró, Sigmondi György tett esküt, amely szerint Rákóczi Ferenc fejedelmet és Zrínyi Ilonát, valamint a „mindkét ágon lévő maradékokat” híven és hűséggel szolgálja. 1676. július 8-án az édesapa, I. Rákóczi Ferenc végrendeletet írt, amelyben a kisfiát már Ferenc Lipótnak nevezte. A Ferenc érthető, 

A kisfiú érkezése nagy öröm volt a családban, erről tanúskodik az egyik rokon, Rákóczi Erzsébet levele, amelyet 1676. szeptemberében írt a kistapolcsányi kastélyban. A levélben arról értekezett, hogy az egész család nagy örömére megérkezett a „rég várt gyermek”. A többit tudjuk, I. Rákóczi Ferenc csupán 31 éves korában, gyors lefolyású betegség következtében elhunyt. A kis Rákóczi csupán négyhónapos volt ekkor. 

II. Rákóczi Ferenc későbbi száműzetése során írt vallomásaiban így elmélkedett a születéséről, párhuzamba állítva magát Jézus Krisztussal: 

Azt, hogy a borsi reneszánsz kastélyban látta meg a napvilágot, az élet rendelte így, hiszen Zrínyi Ilona éppen Munkácsról tartott Regécre, mikor útközben megindult a szülés. A későbbi fejedelem a Vallomásokban úgy emlékezett, hogy az elbeszélések szerint csecsemőként általában az édesanyja mellett aludt a nagy családi ágyban, ahol négyéves nővére, Julianna is velük volt. A kisfiúnak egy mutatós rézbölcsőt is készítettek. 

Azt is tudni lehet, hogy 

Az írásos emlékekből kiderül, hogy a kisfiú dajkáját Csitári Jánosné, Pap Marinának hívták. Az asszony ugyanis 1706-ban levelet írt a fejedelemnek, amelyben megemlékezett arról, hogy „Kegyelmes Fejedelemségedet is kisded korában karjaimon, ölemben hordoztam.” 

II. Rákóczi Ferenc olyan korban született, amelyben sokan még azt gondolták, a gyermekek valójában csak kis felnőttek, úgy is kell bánni velük. Olyan korban született, ahol a lányokat sokszor már a bölcsőben eljegyezték, és a fiúknak babakorukban kijelölték az útját. Az övét is. Nem mellékesen, amikor megszületett, I. Lipót császár lett a főgyámja. Annak a Habsburg-háznak a feje, amely ellen felnőttként fegyvert ragadott…

Nyitókép: II. Rákóczi Ferenc négyéves korában. Fotó: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye.

(Következik: Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona)

Források: 

R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra, Budapest, 1989. 

Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Osiris, Budapest, 2004 (Millenniumi Magyar Történelem. Életrajzok). 

Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok.

Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis, azaz az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről s azoknak orvoslásoknak módjáról való trakta. Lőcse, 1692. RMK I. 1432.