Háromévesen lovagolni tanult, hatesztendősen hadi táborokban nevelkedett, nem sokkal később pedig csaknem portyázó törökök áldozata lett. Ilyen volt II. Rákóczi Ferenc kisgyermekkora!
Négyhónapos sem volt, mikor váratlanul elhunyt az édesapja. Zrínyi Ilona egyedül nevelte tovább, a kisgyermek pedig a dúsgazdag főúri család váraiban élt: Sárospatakon, Regécen, majd négyéves korától Munkácson. A kis Rákóczi legkedvesebb játszótársa a nővére, Julianna volt. A fejedelem már idősebb korában úgy emlékezett, kisgyermekként nagyon
kedvelte a kuglizást, a hintát, a gólyalábat és legfőképpen a hadi játékokat, háromévesen már lovagolni tanult.
Azt is tudni lehet, a kis Ferkót sakkozni tanították, mégpedig azért, hogy a logikus gondolkozásmód elsajátításával felnőttként kiváló hadvezérnek bizonyuljon.
Az édesapja, I. Rákóczi Ferenc gazdag udvart tartott Sárospatakon, csaknem ezer szolgálattevője volt 1668-ban. Többek között inasok, vadászok, kutyapecérek, trombitások és udvari tréfások alkották a várkastély személyzetét. Ezt az udvari pompát Zrínyi Ilona már nem engedhette meg magának. A feljegyzések szerint
II. Rákóczi Ferenc először 1681. március 16-án, ötévesen szólt nyilvánosan a néphez,
méghozzá Kassán, a nagymamája, Báthory Zsófia temetésén. A kor szokásainak megfelelően a kisfiú mellé tanító került, Bárkányi János ferences szerzetes. Ebből az időszakból fennmaradt az ifjú Rákóczi ábécés könyve és az a latin nyelvű bejegyzés is, amelyet Bárkányi írt: „A bölcsességnek kezdete az Úr félelme. Kitől mindennemű jóknak áldását kívánja P. Bárkányi János az méltóságos és nagyságos növendékre, fejedelmi nagy Rákóczi famíliák méltóságos csemetéjére, Rákóczi Ferkére.” A könyvben szerepelt a tízparancsolat, a Miatyánk, az Üdvözlégy, az esti és reggeli fohász, valamint az asztali áldás is, hiszen a gyermek vallásos nevelést kapott.
A kis Rákóczit vélhetően olykor untatta a tanulás, hiszen a könyvben neki tulajdonított irkafirkákat találni. Érdekesség, az Országos Levéltárban nem is olyan régen előkerült egy levél, amelyet 1682 szeptemberében Károlyi László, szatmári főispán írt. A papiros hátoldalán néhány mondattöredék mellett az ábécés könyvben talált irkafirkák köszönnek vissza.
Feltételezhetően a hatéves Rákóczi Ferenc kézírásgyakorlatai lehetnek.
Ugyancsak fontos szerepet töltött be a gyermek Rákóczi életében Kőrössy György kamarás, aki a gyermek épségéért is felelt. Szükség is volt erre a szolgálatra, hiszen Zrínyi Ilona 1682-ben levetette az özvegyi fátylat és Thököly Imre felesége lett.
Thököly a csupán hétéves Rákóczit magával vitte a hadi táborokba, ahol Kőrössy vigyázott rá. Ő készítette a gyermek ételeit, ő ápolta, ha beteg lett, és senkit sem engedett a közelébe, mivel félő volt, hogy a gyermek életére törnek. A fejedelem a vallomásaiban felidézte a gyermekkori traumát: „Borzadva emlékszem vissza, mint valami rémálomra, hogy a törökök és a tatárok Bécs alól miként hurcolták rabságba a keresztényeket, miként fosztották ki őket” – írta.
A fiatal Rákóczi egyszer életveszélybe került, a táborba betörő törökök elől Kőrössy menekítette ki a gyermeket, a karjaiba vette és úgy rohant el vele.
Kőrössy senkiben sem bízott, így az orvosokban sem, és jóval később elmesélte, hogy valaki kastélyt és uradalmat ígért neki, ha megmérgezi a gyereket. Mindez 1683 nyarán történt, amikor Rákóczi hétéves volt.
De kinek állhatott érdekében, hogy megöljék? Történészek állítják, Kőrössy Györgyöt egy bizonyos Absolon Dániel igyekezett felbérelni a gyilkosságra. Absolonról tudni lehet, Thököly Imre udvarában nevelkedett, hálás is volt mindezért. Az is bizonyos, nem volt tehetős, tehát a merényletért ajánlott kastély és uradalom nem az ő birtokában volt.
Rákóczi a vallomásaiban arról írt, attól tartott, hogy Thököly túszként átadja őt a törököknek.
Thököly Imre 1705-ben levelet írt a szabadságharc alatt a már felnőtt Rákóczinak, és a levélben megnevezte, szerinte kik lehettek a felbújtók. „Isten erősítse meg kegyelmedet azon elhatározásában, hogy soha német uralkodása alatt lakni nem kíván; bezzeg én sem kívánok soha! Ugyanis, mikor még kegyelmed semmit nem vétett nekik, el akarták veszteni kegyelmedet” – fogalmazott Thököly.
A gyermek Rákóczinak külön udvartartása volt: pohárnok, asztalnok, szakács, inas, páter és kántor állt a rendelkezésére. Kőrössy felügyelete mellett Badinyi János tanította többek között latinra, de retorikát, grammatikát, görögöt, geográfiát és számtant is tanított a gyermeknek.
1684-ben készült róla az első ismert festmény. Az egész alakos alkotásra a következő felirat került: „Ferenc életének nyolcadik évében, 1684. március 27-én.”
A következő év novemberében a gyermek Rákóczi is ott volt Munkács várában, amelyet az édesanyja, Zrínyi Ilona védett hősiesen a Habsburg túlerővel szemben. Fennmaradt egy vers, mellyel 1686 májusában, az ostromlott munkácsi várban köszöntötte édesanyját a kis Ferenc és nővére, Julianna. Ebben szerepel, hogy „Munkács várába szorult a szabadság.” 1686 májusában biztosan nem gondolt arra a gyermek Rákóczi, hogy két év múlva utoljára találkozik az édesanyjával…
Nyitókép: II. Rákóczi Ferenc nyolcéves korában.
Következik: Munkács ostroma
Források:
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra, Budapest, 1989.
Köpeczi Béla: Tanulmányok a kuruc szabadságharcok történetéből. Akadémia Kiadó, Budapest, 2004.
Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok.
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
A várvédő asszonytól legféltettebb kincsét is elszakították a Habsburgok. Következzék Zrínyi Ilona élete, akit fia, II. Rákóczi Ferenc hősnek és bölcsnek tartott.
Napra pontosan 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. A 33 részes sorozatunkban a szabadság fejedelme előtt tisztelgünk. Az első fejezetben születése körülményeit mutatjuk be.
A lány lélekjelenlétének köszönhetően érkezett segítség.
A Rákóczik, Báthoryk és Zrínyik emlékét őrző munkácsi vár falai ma is állnak – túlélik majd a mostani ukrajnai háborút és az eljövendő évszázadokat is. Máté Enikő írása.
Orbán Győzőné szerint a vezetői képességek már egészen kiskorában is jellemezték Orbán Viktort, ennek ellenére nem volt elragadtatva fia döntésétől.
A Jászai Mari-díjas magyar színésznővel beszélgettünk kárpátaljai identitásról, a Déryné Programról és arról, mi alapján dönt vasárnap a választásokon.
Az internetes hozzászólásokat tallózva talán az volt a legfeltűnőbb az esemény kapcsán, hogy sok pedagógus is részt vett rajta.
Michael Ignatieff szerint a holnapi voksolás nemcsak hazai, hanem nemzetközi fordulópont is lehet.
