Saját kamarásával akarták megöletni a gyermek II. Rákóczi Ferencet

Négyhónapos sem volt, mikor váratlanul elhunyt az édesapja. Zrínyi Ilona egyedül nevelte tovább, a kisgyermek pedig a dúsgazdag főúri család váraiban élt: Sárospatakon, Regécen, majd négyéves korától Munkácson. A kis Rákóczi legkedvesebb játszótársa a nővére, Julianna volt. A fejedelem már idősebb korában úgy emlékezett, kisgyermekként nagyon 

Azt is tudni lehet, a kis Ferkót sakkozni tanították, mégpedig azért, hogy a logikus gondolkozásmód elsajátításával felnőttként kiváló hadvezérnek bizonyuljon. 

Az édesapja, I. Rákóczi Ferenc gazdag udvart tartott Sárospatakon, csaknem ezer szolgálattevője volt 1668-ban. Többek között inasok, vadászok, kutyapecérek, trombitások és udvari tréfások alkották a várkastély személyzetét. Ezt az udvari pompát Zrínyi Ilona már nem engedhette meg magának. A feljegyzések szerint 

méghozzá Kassán, a nagymamája, Báthory Zsófia temetésén. A kor szokásainak megfelelően a kisfiú mellé tanító került, Bárkányi János ferences szerzetes. Ebből az időszakból fennmaradt az ifjú Rákóczi ábécés könyve és az a latin nyelvű bejegyzés is, amelyet Bárkányi írt: „A bölcsességnek kezdete az Úr félelme. Kitől mindennemű jóknak áldását kívánja P. Bárkányi János az méltóságos és nagyságos növendékre, fejedelmi nagy Rákóczi famíliák méltóságos csemetéjére, Rákóczi Ferkére.” A könyvben szerepelt a tízparancsolat, a Miatyánk, az Üdvözlégy, az esti és reggeli fohász, valamint az asztali áldás is, hiszen a gyermek vallásos nevelést kapott. 

A kis Rákóczit vélhetően olykor untatta a tanulás, hiszen a könyvben neki tulajdonított irkafirkákat találni. Érdekesség, az Országos Levéltárban nem is olyan régen előkerült egy levél, amelyet 1682 szeptemberében Károlyi László, szatmári főispán írt. A papiros hátoldalán néhány mondattöredék mellett az ábécés könyvben talált irkafirkák köszönnek vissza. 

Ugyancsak fontos szerepet töltött be a gyermek Rákóczi életében Kőrössy György kamarás, aki a gyermek épségéért is felelt. Szükség is volt erre a szolgálatra, hiszen Zrínyi Ilona 1682-ben levetette az özvegyi fátylat és Thököly Imre felesége lett. 

Thököly a csupán hétéves Rákóczit magával vitte a hadi táborokba, ahol Kőrössy vigyázott rá. Ő készítette a gyermek ételeit, ő ápolta, ha beteg lett, és senkit sem engedett a közelébe, mivel félő volt, hogy a gyermek életére törnek. A fejedelem a vallomásaiban felidézte a gyermekkori traumát: „Borzadva emlékszem vissza, mint valami rémálomra, hogy a törökök és a tatárok Bécs alól miként hurcolták rabságba a keresztényeket, miként fosztották ki őket” – írta. 

Kőrössy senkiben sem bízott, így az orvosokban sem, és jóval később elmesélte, hogy valaki kastélyt és uradalmat ígért neki, ha megmérgezi a gyereket. Mindez 1683 nyarán történt, amikor Rákóczi hétéves volt. 

De kinek állhatott érdekében, hogy megöljék? Történészek állítják, Kőrössy Györgyöt egy bizonyos Absolon Dániel igyekezett felbérelni a gyilkosságra. Absolonról tudni lehet, Thököly Imre udvarában nevelkedett, hálás is volt mindezért. Az is bizonyos, nem volt tehetős, tehát a merényletért ajánlott kastély és uradalom nem az ő birtokában volt. 

Thököly Imre 1705-ben levelet írt a szabadságharc alatt a már felnőtt Rákóczinak, és a levélben megnevezte, szerinte kik lehettek a felbújtók. „Isten erősítse meg kegyelmedet azon elhatározásában, hogy soha német uralkodása alatt lakni nem kíván; bezzeg én sem kívánok soha! Ugyanis, mikor még kegyelmed semmit nem vétett nekik, el akarták veszteni kegyelmedet” – fogalmazott Thököly. 

A gyermek Rákóczinak külön udvartartása volt: pohárnok, asztalnok, szakács, inas, páter és kántor állt a rendelkezésére. Kőrössy felügyelete mellett Badinyi János tanította többek között latinra, de retorikát, grammatikát, görögöt, geográfiát és számtant is tanított a gyermeknek. 

A következő év novemberében a gyermek Rákóczi is ott volt Munkács várában, amelyet az édesanyja, Zrínyi Ilona védett hősiesen a Habsburg túlerővel szemben. Fennmaradt egy vers, mellyel 1686 májusában, az ostromlott munkácsi várban köszöntötte édesanyját a kis Ferenc és nővére, Julianna. Ebben szerepel, hogy „Munkács várába szorult a szabadság.” 1686 májusában biztosan nem gondolt arra a gyermek Rákóczi, hogy két év múlva utoljára találkozik az édesanyjával…

Nyitókép: II. Rákóczi Ferenc nyolcéves korában. 

Következik: Munkács ostroma

Források: 

R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra, Budapest, 1989.

Köpeczi Béla: Tanulmányok a kuruc szabadságharcok történetéből. Akadémia Kiadó, Budapest, 2004.

Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok.