Legendás kuruc hadvezérként tiszteljük, ám II. Rákóczi Ferenc nevelőapjaként már kevésbé volt példamutató. Következzék Thököly Imre élete!
Thököly Imre a felvidéki Késmárkon született 1657 szeptemberében, dúsgazdag családban. A família ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot, a két bátyja csecsemőként meghalt, így ő lett az egyetlen fiú örökös. Az édesanyjára, Gyulaffy Máriára szinte nem is emlékezhetett, hiszen a kisfiú csupán kétéves volt, mikor az asszony meghalt.
Thököly beleszületett a Habsburg-ellenes világba,
az édesapja, Thököly István részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. A megtorlás során a császári sereg ostrom alá vette Árva várát. A falak mögött lelte halálát Thököly István is, ám a fiát, még a vár kapitulációja előtt kiszöktette és Erdélybe menekítette.
A 13 éves Thököly Imre árvaként élt tovább, a család hatalmas felvidéki birtokait pedig a császári udvar elkobozta. Erdélyben I. Apafi Mihály fejedelem pártfogása mellett nőtt fel, s ott vált végképp a Habsburg-ellenes felkelés központi alakjává.
1679-ben ismerkedett meg a nála 14 évvel idősebb özveggyel, Zrínyi Ilonával.
Thököly számára nem Zrínyi volt az első kínálkozó lehetőség, Teleki Mihály erdélyi fejedelmi főtanácsos lányával, Annával járt jegyben, a frigytől erdélyi kapcsolatainak megerősítését remélte. Nem tudjuk biztosan, hogy Thököly mikor küldte vissza a Teleki-lánynak a jegygyűrűt, de végül ez történt.
Zrínyi Ilonának özvegyként képviselnie kellett saját és gyermekei érdekeit is. 1680-ban ebédre hívta Thökölyt és tisztjeit, amellyel magára haragította anyósát, Báthory Zsófiát, aki szókimondó levélben azt írta, ha élne a fia, I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona férje, akkor
„megpökné ezt”.
Gyöngyösi István, a kor közismert poétája nem kevesebb mint 498 strófából álló költeményt írt Thököly és Zrínyi Ilona házasságáról. Ebben szerepel, hogy „Az helynek asszonya látja nagy szívesen /Változtatja gyászát, öltözik színyesen.”
Még ebben az esztendőben Báthory Zsófia elhunyt, így elhárultak az akadályok a házasság elől.
A nászt 1682. június 15-én Munkácson tartották, II. Rákóczi Ferenc csupán hatéves volt ekkor.
Thököly Imre és Zrínyi Ilona egybekelését a történetírás egyértelműen politikai házasságnak tekinti, ugyanakkor magánlevelezésükből kitűnik, hogy a nehéz időkben valódi szövetséget kötöttek egymással.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem nem egy esetben lesújtó véleménnyel volt nevelőapjáról, erről tanúskodnak a vallomásaiban megfogalmazott gondolatok. Rákóczi szerint Thököly azon ügyködött, hogy megszerezze a Rákóczi-család várait és birtokait, ezzel pedig stabillá tegye hatalmát, valamint fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy őt háttérbe szorítsa, eltűntesse. „Mily boldog lettem volna, Uram, ha érettebb ítélőképességgel elébed tudtam volna tárni
mindazt a nyomorúságot, mellyel kilencéves koromig gyötörtek, hogy legyöngítve kimúljék gyermeki szervezetem.”
Rákóczi arra utalt, hogy Thököly hadi táborba vitte, ahol „hőségben és fagyban, mikor pedig gyakran szomjaztam, még gyakrabban éheztem és fáztam”. Egy esetet is említett, amikor súlyos beteg lett: „…bár erősen gyötört a vérhas, nem volt orvosom (ugyanis mostohaapámék nem akartak olyan orvost fogadni, aki életben maradásomért fáradozott volna)…”
II. Rákóczi Ferenc gúnyosan fogalmazott, mikor Thököly Imre Bécsnél elszenvedett vereségéről írt: „Thököly fejvesztett menekülésbe kezdett, bár senki nem üldözte (mert így zavarod meg a gonoszokat, ó, örök bölcsesség!)”. Rákóczi szerint a törökök kegyeit kereső Thököly Imre őt túszként akarta Konstantinápolyba küldeni: „csak később mondta el nekem egy bizalmas tanácsos, hogy elhatározta, magával visz, mert, mint mondta, ügyei rosszul álltak, és
el volt rá szánva, hogy a törökök kételkednek hűségében, kész, mint túszt Konstantinápolyba küldeni.”
Rákóczi vallomásaiban szereplő túszügynek nincs írásos nyoma, csak a fejedelem meglátására hagyatkozhatunk.
Thököly Imrét az 1699-es, karlócai békekötés után, – amely a Habsburgok győzelmét jelentette a törökök felett – az Oszmán Birodalom belső területére, a Márvány-tenger partjára száműzték. Ettől kezdve az Európa-szerte közismert kuruc vezér háttérbe szorult. Öt évvel később,
1705 szeptemberében, 48 évesen hunyt el a kis-ázsiai Izmitben, és ott is temették el.
A száműzetésbe vele tartó Zrínyi Ilona ekkor már két éve nem élt. Thököly Imre 1906 óta Késmárkon, szülővárosa evangélikus templomában nyugszik, oda szállították ugyanis a hamvait, valamint azt a domborművet is, amely a legendás kuruc vezér izmiti sírját díszítette két évszázadon át.
Nyitókép: Thököly Imre egy későbbi festményen. Forrás: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
Következik: II. Rákóczi Ferenc ifjúkora
Forrás:
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Móra, Budapest, 1989.
Köpeczi Béla: Tanulmányok a kuruc szabadságharcok történetéből. Akadémia Kiadó, Budapest, 2004.
Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Európa egy hős asszonyról beszélt. Zrínyi Ilonáról, aki négyezer harcossal több mint két évig védte sikeresen a munkácsi várat.
Háromévesen lovagolni tanult, hatesztendősen hadi táborokban nevelkedett, nem sokkal később pedig csaknem portyázó törökök áldozata lett. Ilyen volt II. Rákóczi Ferenc kisgyermekkora!
A várvédő asszonytól legféltettebb kincsét is elszakították a Habsburgok. Következzék Zrínyi Ilona élete, akit fia, II. Rákóczi Ferenc hősnek és bölcsnek tartott.
Napra pontosan 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. A 33 részes sorozatunkban a szabadság fejedelme előtt tisztelgünk. Az első fejezetben születése körülményeit mutatjuk be.
A magyar történelem felidézését a Sasnak körme között című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg.
A leköszönő miniszterelnök hamarosan megszólal a megújulásról és a politikai szövetség jövőjéről.
„A vajdasági magyarok a választáson elmondták a véleményüket” – jelentette ki Pásztor Bálint.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
