Hatalmas fába vágja a fejszéjét Lázár János: a vasút jövője múlik rajta

A következő időszakban ezer kilométer vasúti pálya felújítása kezdődhet el, az ehhez szükséges forrás maradéktalanul rendelkezésre áll – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter meghallgatásán kedden az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában.

Az építési és közlekedési miniszter ismertette, hogy a vasút teljes belföldi hossza 8 ezer kilométer, a használt szakaszoké 6 ezer kilométer. 2010 óta 103 projekt valósult meg, vasútépítésre 2091 milliárd forint jutott, ebből 1800 kilométer újulhatott meg mostanáig. Közölte, hogy a Magyarországnak jutó közlekedési források felfüggesztett 55 százalékát részben pótolja az Európai Beruházási Bank hitele kedvező kamattal, de a visszatartott összeg is meg fog érkezni.

törvény rögzíti az utazási szolgáltatás minimumát, továbbá 2022 óta évi 600 millióról 1,2 milliárdra nőtt a közösségi közlekedésben az utazások száma.

Ezzel a növekedéssel a MÁV Csoport egymaga teljesítette az egész ország kibocsátáscsökkentési kötelezettségét,

– mutatott rá. Lázár János úgy látja, hogy a magyar vasút több évtizedes lejtmenet után fejlődési pályára állt, és ennek a következő években már érezhető eredményei lesznek.

A miniszter elmondta, hogy a belföldi úthálózatból 31 ezer kilométert kezel az állam, a folyamatban lévő 305 útépítés összértéke bruttó 1327 milliárd forint, a 2010 óta elköltött összeg csaknem 5 ezer milliárd forint. A megkezdett vagy tervbe vett beruházások közül kiemelte többek közt az M44 folytatását Nagyszalonta irányába, a Szatmárnémetivel kapcsolatot létesítő M49-es építését, a budapesti repülőtérre vezető szakaszt és a mohácsi Duna-hidat. Gyorsforgalmi összeköttetésre már csak 3 megyei jogú város vár a 25-ből. Míg 2010-ben 3, most 11 autópálya éri el az országhatárt, aminek gazdaságilag nagy a jelentősége, mert az évi mintegy 880 milliárd forint autópálya-bevétel többségét a nemzetközi teherfuvarozók fizetik.

Útfelújításokra a továbbiakban is jelentős összegek kellenek majd, ezek elmaradása komoly gazdasági károkkal járhat – hangsúlyozta a miniszter. Szólt arról is, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) 1930 munkavállalót foglalkoztat, a felügyeletébe tartozó 27 állami vállalat 61 ezret, ebből 49 ezren a közlekedésben dolgoznak. A tárca 2025-ben 1700 milliárd forinttal, a vállalatok 2 ezer milliárd forinttal gazdálkodtak. Az ÉKM jelenleg 566 beruházásért felel összesen 3056 milliárd forint értékben. A majdnem 5500 milliárd forint összértékű, korábban felfüggesztett beruházásból az újraindítottak összege már megközelíti a 3300 milliárd forintot. A megrendelt beruházási tervek összértéke 553 milliárd forint.

A minisztérium a beruházásaival új lehetőségeket teremt a magyar vállalkozások számára, és arra törekszik, hogy Magyarország az infrastruktúra minőségét és a szolgáltatások színvonalát tekintve egyaránt fejlődjön – fogalmazott.

Lázár János a bizottsági tagok kérdéseire válaszolva, elmondta, tart attól, hogy vasúti és közúti fejlesztésekre a következő uniós finanszírozási ciklusból már nem lesznek források, hacsak nem sikerül ezeket legalább részben katonai beruházásokká minősíteni, mert akkor az EU rendelkezése alapján ezeket lehet költségvetésen kívüli eszközökből finanszírozni.

A következő években nem lát arra sem esélyt, hogy a MÁV a saját költségvetéséből a nagy pályaudvarokat teljes egészében maga újítsa föl, de szerinte erre nincs is szükség, mert a nagy forgalmú vasúti épületek vasúti célokra nem használt részei Európa-szerte másutt is bevásárlóközpontokként, üzleti résztvevők közreműködésével üzemelnek.

(MTI / Mandiner) 

Nyitókép forrása: MTI/Hatházi Tamás

***