Miért nem tűnnek el a vírusok? – megkérdeztük a szakértőt!

A vírusok az élővilág „láthatatlan túlélői”: bár aprók, mégis mindenütt ott vannak – emberekben, állatokban, növényekben, sőt még baktériumokban is. De miért nem tudjuk egyszerűen „eltüntetni” őket a Földről?

– mondja lapunknak Rusvai Miklós víruskutató. Mint rámutat: minél egyszerűbb egy élőlény, annál jobban tud alkalmazkodni a környezetéhez, az evolúció pedig nem a hosszú életet, hanem a szaporaságot jutalmazza. Márpedig a vírusok iszonyú gyorsan képesek szaporodni, ami során végtelen számú mutációjuk is létrejöhet. Ennek köszönhetően pedig folyamatosan képesek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez is. 

„Legyen szó akár klímaváltozásról, akár atomháborúról, akár bármilyen más olyan kataklizmáról, amit az emlősállatok és az ember esetleg nem fog túlélni, ám az olyan egyszerű szervezetek, mint a baktériumok, vírusok, egysejtűek pedig könnyen lehet, hogy igen” – hangsúlyozza Rusvai. 

Egyetlen vírustól sikerült megszabadulni csupán

A történelem során eddig egyetlen kórokozótól, a feketehimlő vírusától sikerült csupán megszabadulni. Ez a vírus 1978 óta nem fordul elő a szabad természetben, csak őrzött vírusbankokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban jelentette be, hogy sikerült megszabadulni tőle. 

A siker számos tényező szerencsés együttállásának köszönhető. Az egyik, hogy 

ami a széles körű vakcinázási kampánynak köszönhetően sokak számára elérhetővé is vált. Másrészt a feketehimlő vírusa csak embereket fertőzött, nem volt a természetben állati hordozója, vagyis nem volt olyan élőlény, ami később visszafertőzhette volna az embert – emeli ki a virológus. 

Felhívja a figyelmet ugyanakkor, hogy nagyon úgy tűnik, hogy a feketehimlő közeli rokona, az úgynevezett majomhimlő kezdi átvenni a feketehimlő szerepét főleg Közép-Afrikában. Mint a virológus kifejtette: a majomhimlő hasonló tünetekkel bír, mint ősi rokona, annyi nem elhanyagolható különbséggel, hogy az új rokon nem okoz olyan elképesztő nagy arányú halálozást, mint az emberhez adaptálódott korábbi változat. Míg a feketehimlő 40-80 százalékos halálozási arányt okozott, addig a majomhimlő körülbelül 7-8 százalékost. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudna elterjedni, Rusvai úgy véli, 

Mi a helyzet az influenzával?

Nem tűnt el, és nem is szándékozik eltűnni az influenza vírusa sem, amelynek az emberi fajhoz adaptálódott változata az 1900-as évek elején alakult ki – mondja Rusvai, hozzátéve: ez volt a spanyolnátha. A járvány – ami a világháború alatt indult és a 20-as évek elején állt meg – több tízmillió halálesetet okozott, egyes felmérések szerint többet, mint ahányan a világháborúban meghaltak. Azóta is számos új mutánsa jött létre, és továbbra is új meg új változatok alakulnak ki. Tehát például a spanyolnátha vírusa is még mindig közöttünk van.

Összességében elmondható tehát, hogy a vírusok az élet legkitartóbb formái, egyszerűek, mégis hihetetlenül alkalmazkodók. Az emberek képesek járványokat megfékezni, de eddig csak egyetlen vírust sikerült eltüntetniük a Föld színéről: a feketehimlőt. Annak az oka, hogy nem tűnnek el a vírusok az, hogy

• gyorsan változnak,
• képesek gazdafajt váltani,
• állatokban is élnek,
• képesek elrejtőzni,
• és a globalizáció segíti a terjedésüket.

• csak embereket fertőzött, nem volt állati gazdája,
• létezett erős és tartós immunitást adó védőoltás,
• és a világ országai összehangoltan dolgoztak a kiirtásán.

A tudomány célja ma már nem az, hogy eltüntesse őket, hanem hogy megelőzze a súlyos járványokat, védelmet nyújtson oltásokkal, és megértse, hogyan működnek ezek az apró, mégis óriási hatású kórokozók.

Nyitókép: MTI/Veres Nándor