Orbán Viktor: Az uniós országok tévednek, nekünk viszont igazunk van!

Teltházas Háborúellenes Nagygyűlést tartanak Nyíregyházán, a Continental csarnokban, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal. 

Az országjárás újabb állomása művészi előadással indult, majd a házigazdák, Rákay Philip és Szabó Zsófi köszöntötték a résztvevőket, 

Az élő közvetités itt nézhető:

Rákay Philip arra emlékeztetett, hogy az ukrán határ közelsége sokszor szívszorító helyzeteket teremtett a térségben. Szabó Zsófi beszédében kiemelte: a

A nyíregyházi esemény a két héttel ezelőtti győri rendezvény folytatása, ahol a digitális polgári körök országjárása hatalmas érdeklődés mellett indult el.

A szombaton 11 órakor kezdődő nagygyűlésen a DPK nagykövetei mellett művészek, közéleti személyiségek és helyi lokálpatrióták is részt vesznek. 

A Háborúellenes Nagygyűlés első felszólalója Kovács Dániel, Géberjén polgármestere arról beszélt, hogy 2010 után egy biztonságos és stabil Magyarország épült fel, ahol – megfogalmazása szerint – a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően idősek és fiatalok egyaránt kiszámítható jövőt teremthetnek maguknak. Kiemelte: a migrációellenes lépéseknek hála ma is biztonságban élhetnek a magyar családok.

A polgármester szerint ugyanakkor mindez nincs kőbe vésve. 

A háború áldozata

Rákay Philip a rendezvényen felidézte a kárpátaljai Sebestyén József tragikus történetét, aki – elmondása szerint – a kényszersorozások miatt vesztette életét. A gyűlésen jelen volt testvére, Márta is, aki felelevenítette: József élete már a születésénél is csodával határos módon indult, mivel az orvosok lemondtak róla Munkácson. 

 – mondta.

Márta szerint testvére a mindennapi életét élte, szerette a panzióját, amikor a sorozóbizottság emberei egyik pillanatról a másikra elhurcolták. „Nem számítottunk rá, a TCK szitokszó lett az emberek életében. 

 – fogalmazott. Hozzátette: testvére sírhelye ma már sokak számára zarándokhellyé vált. 

A béke győzelem

A kerekasztal-beszélgetésen a nyíregyházi kötődésű Muri Enikő énekes köszönetet mondott Kovács Ferenc polgármesternek, aki szerinte „csodássá tette a várost”. Csisztu Zsuzsa olimpikon hangsúlyozta: 

Szabó Dénes Kossuth-díjas zenepedagógus egy korábbi kórusfesztivál emlékét idézte fel, ahol egy európai ország kórusa visszautasította, hogy orosz együttessel lépjen egy színpadra. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója ironikusan megjegyezte: abban az országban – amelynek nevét Szabó tapintatból nem mondta ki – „már a Mengyelejev-féle periódusos rendszert is felfüggesztették”.

Giró-Szász András volt államtitkár arról beszélt, hogy 

Szerinte az ukránok később fogják felismerni: korábban jobb feltételekkel köthettek volna békét. A Tisza Párt adóemelési terveire reagálva úgy fogalmazott: az „elszegényedési program”, amely mögött szerinte a Bajnai-korszak politikája sejlik fel.

A beszélgetés végén Csisztu Zsuzsa a sport világában tapasztalható, nemzeti alapon történő diszkrimináció problémáját emelte ki. Muri Enikő pedig arról beszélt: mindenkinek meg kell tanulnia párbeszédet folytatni, mert csak így teremthető béke a környezetünkben és önmagunkban is.

Jó helyre kell tenni az x-et

A kisvárdai szülész-nőgyógyász, Egri Erika arról beszélt a rendezvényen, hogy számára különösen fontos a kormány családpolitikája és az egészségügyi bérek rendezése, hiszen – mint mondta – munkája során nap mint nap látja az intézkedések eredményét:

Hozzátette, hogy két fia miatt személyesen is érintett lenne egy esetleges háborúban, és nem szeretné, hogy gyermekei „a front részesévé váljanak”. Végül úgy fogalmazott: „jó helyre kell tenni az x-et” a következő választáson.

Egy, korábban a nyíregyházi járási hivatalban dolgozó felszólaló szerint soha nem volt annyi lehetősége a fiataloknak, mint ma. Példaként említette a tanulási és nyelvvizsga-támogatásokat, az adókedvezményeket, valamint a munkaalapú társadalom megerősödését, amely szerinte lehetővé teszi, hogy „ma mindenki dolgozhasson, aki szeretne”. 

Úgy véli, a családalapítás terén is történelmi lehetőségek állnak a fiatalok előtt, de mindez csak akkor ér valamit, ha az ország békében és biztonságban élhet. „Hiába vannak lehetőségek, ha globális érdekeket kellene kiszolgálnunk – annak beláthatatlan következménye lehet. Ezért fontos, hogy részt vegyünk a közéletben” – fogalmazott.

Deák Ferenc, a tiszaeszlári általános iskola igazgatója egy videóüzenetben azt hangsúlyozta: „nincs győztes háború”. Szerinte most már nem az a kérdés, hogyan, hanem az, hogy minél előbb béke legyen.

A választások tétje

„Mi a béke és a biztonság pártján állunk” – hangsúlyozta Gulyás Gergely a Háborúellenes Nagygyűlésen mondott beszédében. 

Mint fogalmazott, a választás tétje nem csupán a polgári fejlődés folytatása, hanem alapvető döntés „önfeladás vagy szuverenitás, háború vagy béke” között.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a valódi közösségeket alkotó polgári közegnek az online térben is meg kell jelennie, mert közös értékrend, világlátás és meggyőződés köti össze őket. Példaként megjegyezte: 

A miniszter szerint súlyos következményei lennének annak, ha Ukrajna néhány éven belül az Európai Unió tagjává válna. Úgy fogalmazott: ez a magyar mezőgazdaság tönkretételét, a közbiztonság romlását és a munkaerőhelyzet erős romlását hozná magával. 

A Tisza Párt programját „megszorításoknak” nevezte, amelyet szerinte a párt maga írt alá, mégis letagad. Hozzátette: „A baloldal egyszer már elvette a családtámogatásokat, elvette a 13. havi nyugdíjat.”

Élesen bírálta a Tisza Párt kommunikációját is, mondván: a jelöltek „némasági fogadalmat tettek”, miközben vitát követelnek, de maguk nem szólalnak meg. Felidézte, hogy a pártelnök saját brüsszeli politikusairól is lesújtó véleménnyel van, „agyhalottaknak vagy Soros-ügynököknek” nevezve őket.

Gulyás szerint nem véletlenül titkolják a programjukat, 

miután a háziállatok megadóztatását is felvetették.

Orbán Viktor beszédet mondott a Háborúellenes Nagygyűlésen

Orbán Viktor miniszterelnök a nyíregyházi Háborúellenes Nagygyűlésen beszélt pénteki moszkvai útjáról, amelyről Tarczy Gyulával, a Nyíregyházi Televízió és a Nyíregyházi Napló főszerkesztőjével beszélgetett. A kormányfő elmondta: 

A miniszterelnök szerint moszkvai útjának fő célja az volt, hogy garanciát szerezzen Vlagyimir Putyintól a magyar energiaszerződések teljesítésére, különös tekintettel a téli és a jövő évi gázellátásra. 

Úgy fogalmazott: „Erről sikerült megállapodnunk, így Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani.” Hozzáfűzte, három hete Washingtonban arról tárgyalt, hogy az Egyesült Államok adjon kivételt az orosz olajszankciók alól.

Tárgyalni tudni kell

Orbán Viktor felidézte: korábban egy rendkívül hosszú, ezúttal pedig egy jóval rövidebb asztalnál tárgyalt Putyinnal. Ennek kapcsán megjegyezte: minél nagyobb egy ország, vezetője annál inkább tart a betegségektől. 

Hozzátette, nem szabad sem kisebbrendűségi érzéssel, sem alárendelt pozícióból tárgyalni sem az amerikai, sem az orosz elnökkel. 

 – hangsúlyozta.

A miniszterelnök az Egyesült Államok alapításának közelgő 250. évfordulóját is megemlítette, majd hozzátette: ő „egy 1100 éves állam képviseletében” vesz részt nemzetközi tárgyalásokon. 

Az oroszokkal kapcsolatban emlékeztetett: az elmúlt két évszázadban többször is hadviselő felek voltak, 1849-ben, a világháborúkban és 1956-ban is „nekünk jöttek”.

Mi egy más világ vagyunk

Orbán Viktor elmondta, hogy Putyin felidézte neki: Kárpátalján járt még a kommunista időkben, és akkor döbbent rá, hogy a magyarok „egy másik világhoz tartoznak”, amikor vasalt ingben ültek a kispadon. 

A kormányfő szerint az orosz vezetés tiszteli a magyar kultúrát és megbecsüli a megbízható partnereket. „2009 óta minden megállapodást betartottunk, és az oroszok is” – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: Oroszország nem akar NATO-tagállammal közvetlen szomszédságban élni. Magyarország célja szerinte az, hogy olyan erőviszonyok alakuljanak ki, amelyek lehetővé teszik a békét és a gazdasági fejlődést. „Nekünk Ukrajna és Oroszország jövője másodlagos” – fogalmazott.

Ott kell lenni a tárgyalásokon

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak részt kell vennie a béketárgyalásokon, mert ha kimarad, olyan európai biztonsági rendszer születhet, amely kedvezőtlen számára. „Ha nem vagy az asztalnál, akkor az étlapon vagy” – fogalmazott.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt 15 év munkájának eredményeként ma tíz nagy magyar vállalat képes a világ bármely pontján jelentős üzleteket kötni, és a mostani moszkvai út „két-három komoly projekt előtt nyitotta ki az ajtót”.

Brüsszel és a belpolitika

Orbán Viktor szerint Brüsszel célja, hogy Magyarországon „Brüsszel-párti kormány” alakuljon, mert zavarja őket, hogy a magyar kabinet nem rendeli alá érdekeit az uniós elvárásoknak. A miniszterelnök példaként említette a migráció kérdését, amelyben Magyarország „egyértelmű döntést hozott: nem lesz bevándorlóország”.

A kormányfő kitért a nyugat-európai LMBTQ-ügyi gyakorlatokra is, amelyeket – megfogalmazása szerint – „a gyerekek elleni merényletnek” tart. Szerinte Brüsszel olyan Európát akar, ahol ez természetes, és olyan erők is működnek Magyarországon, amelyek ennek megfelelően alakítanák át az országot. Megjegyezte: 

A Tisza Párt programjáról úgy fogalmazott: a dokumentum „a brüsszeli követelések magyar fordítása”, amely többkulcsos adót, a nyugdíjak megadóztatását és a vállalkozói terhek növelését tartalmazza. Orbán Viktor szerint mindezt ő nem hajlandó végrehajtani. Hozzátette:

majd felidézte, hogy Magyar Péter néhány éve még azt mondta: a magyar fiataloknak soha nem volt olyan jó dolguk, mint most. A miniszterelnök szerint „Brüsszelből fizetik őket, ott írták a programjukat, és onnan védik őket mentelmi joggal”.

„A világ legborzalmasabb dolga, amikor a szülő temeti el a gyerekét”

Orbán Viktor a Háborúellenes Nagygyűlésen arról beszélt, hogy a jelenlegi háború „minden hősies romantikától mentes”, és pusztán emberi tragédiák sorozata. Szerinte a nyugati országok stratégiai játszmaként tekintenek a konfliktusra, miközben a fronton fiatalok halnak meg értelmetlenül. „A világ legborzalmasabb dolga, amikor a szülő temeti el a gyerekét” – mondta.

Hozzátette: a Nyírségben élők pontosan érzékelik, hogy a háború következményei közvetlenül is érinthetik őket. „Felelőtlenség relativizálni a veszélyt” – fogalmazott.

Eljön az igazság pillanata

Orbán Viktor szerint a nyugati vezetők abban bíznak, hogy Ukrajna területén legyőzhetik Oroszországot, ami számukra politikai és gazdasági előnyökkel járna, miközben „ukrán vérrel fizetnének érte”. A kormányfő úgy látja: a háború egyre inkább üzletté válik, és a hadiipari érdekcsoportok szerepe gyorsan növekszik Európában.

A miniszterelnök azt állította, hogy 2022 áprilisában közel volt a béke, de nyugati országok akadályozták meg a megállapodást. „Most több százezer ukrán életben lenne, és Ukrajna nagyobb területtel rendelkezne. Ki fogja ezt bevallani?” – tette fel a kérdést. 

Orbán úgy véli: Magyarország végül megnyeri a háborúról szóló európai vitát, mert egyre többen látják úgy, hogy a konfliktust nem lehet katonailag megoldani. Hangsúlyozta: a békéhez az orosz és az ukrán fél érdekei között kell hidat találni, ami rendkívül nehéz.

 – folytatta. Majd kiemelte: Magyarország érdeke a mielőbbi tűzszünet és béke. Szerinte az ország ma jó irányba halad, és azon dolgozik, hogy az ukrán vezetést is rábírja: a minél előbbi békekötés Ukrajna és egész Európa érdeke.

Esélyt adni mindenkinek

Orbán Viktor a nyíregyházi Háborúellenes Nagygyűlésen részletesen ismertette, milyen fejlesztéseket tervez a kormány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Mint mondta, a következő tíz évben 670 milliárd forintnyi beruházás érkezik a térségbe. Hozzátette: ma már ötvenezerrel többen dolgoznak itt, mint 2010-ben, a munkanélküliség pedig a felére csökkent. Példaként említette, hogy míg Budapesten ezermilliárd forintos állami beruházások valósulnak meg, a térségben már „a felének is nagyon örülnének”.

A miniszterelnök szerint Kelet-Magyarországon a történelmi tapasztalatok miatt „kétszeres a vesztestudat”, ráadásul ez az ország kevésbé fejlett része. Úgy fogalmazott: 

Bár „még nincsenek a célban”, de szerinte már egyértelműen emelkedő pályán haladnak. Ugyanezt a fejlődési irányt kívánják megteremteni Dél-Magyarország számára is, ezért telepítették oda a BYD gyárát is: „mindenkinek azonos esélyt szeretnénk adni” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor külön méltatta Kovács Ferenc polgármester munkáját, aki – szavai szerint – olyan fejlesztések mellett állt ki következetesen, amelyekhez a kormány is csatlakozni tudott. Több, a térségben zajló beruházást is megemlített, amelyek a városvezető kitartásának köszönhetően valósulnak meg. A beszélgetés végén a miniszterelnök Krúdy Gyulát idézte, majd úgy fogalmazott:

Végül kiemelte: a térség közösségei mindig képesek voltak újrakezdeni még háborúk és vereségek után is. „Ez egy speciális viszony, amelyet próbára tettek, de kitartott. Csak akkor nyerhetjük meg a választást, ha a vármegyében minden mandátumot begyűjtünk” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály