A felelős állattartást és állatvédelmet támogatni kell, nem pedig megadóztatni – mondja a Mandinernek Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos a Tisza kiszivárgott adóemelési és megszorítási terveivel kapcsolatban. De megszólalt az ügyben Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője is.
Évi 18 ezer forintos eb- és macskaadót vetne ki állatonként, valamint 4 százalékos adóval terhelné a kisállat-eledelt a Tisza Párt és Magyar Péter kiszivárgott, 1300 milliárd forintos megszorítás-tervezete – írtuk meg az Index nyomán kedden.
Ezt is ajánljuk a témában
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos a tiszás megszorítás-tervezettel kapcsolatban a Mandinernek kifejtette:
„a Tisza büntetné a felelős állattartókat és adót vetne ki a kedvencekre.
Az állatvédelmet támogatni kell, a kormány megragad minden alkalmat, hogy támogassa. Utoljára négyszáz állatvédelmi civil szervezet kapott összesen egymilliárdos keretösszegű támogatást. A Tisza megjelent csomagjában pont a felelős állattartókat büntetné, hiszen ha azt nézzük, hogy évi 18 ezer forintos adót vetnének ki állatonként, látjuk, hogy rontanák a helyzetet. A kisállat-termékekre 4 százalékos adót vetnének ki, ami főleg állateledelt jelent.
A menhelyek is állateledelt kell vegyenek, ráadásul ők nagy mennyiségben, őket érintené ez a legjobban. Szerintünk az állatmenhelyeket támogatni kell, nem pedig sarcolni.
A felelős állattartás irányába kell elmenni, a menhelyeket is támogatni kell, vannak rá kormányzati programok.”
Hozzátette: a macskáknál nem is tudja, hogy lehet kivetni az adót, hiszen a macskát nem feltétlen találjuk portán belül.
A 4 százalékos adóemelés-tervről továbbá elmondta, hogy „az összes állateledelről szó van, ami nagyon nagy problémát okozna, hiszen ha a gondoskodást nézzük, lehet, hogy aki eddig megvette a tápot, az ezután nem veszi meg. Az egzotikus fajoknál életbe vágó a takarmány, ez az adó veszélyeztetné az állattartást, a Tisza programja ad hoc, nem átgondolt. Elindult az előző években az állatvédelemben egy jó irány, és ezt ez teljesen megfékezné.”
Vetter Szilvia, Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője is reagált a Facebookon a kisállat-termékek további adóztatásáról. Mint fogalmazott: „a program a kisállat-termékekre az áfán felül további 4 százalékos adót rakna – a kutya- és macskaeledeltől kezdve a kisállat-almokon át egészen a papagáj- és hüllőeledelekig’ a legnagyobb ellenzéki párt kiszivárgott gazdasági tervezete szerint”.
Vetter szerint, ha már szóba jött ez a kérdés, érdemes végiggondolni, hogy egy ilyen lépés milyen következményekkel járna szakmailag. „Magyarországon egyre többen tartanak társállatot. Ez alapvetően pozitív folyamat, de csak akkor, ha minden állat a jó gazda gondosságával, a faj, fajta és egyed igényeihez igazodva kap ellátást (ez sajnos még nem így van). Ehhez elengedhetetlen (lenne) a megfelelő táplálék, felszerelés, higiénia és környezet biztosítása. Éppen ezért látom problémásnak ezt az elképzelést: nem azt sújtaná, akit kellene, nem a felelőtlen állattartókat, hanem éppen a felelős állattartókat hozná nehezebb helyzetbe. A felelőtlen állattartóknak ugyanis éppen az az egyik fő ismérvük, hogy nem költenek megfelelő takarmányra vagy felszerelésre” – tette hozzá.
Véleménye szerint a tervezet nem a felelőtlen kutyatartókat célozná, hiszen ők nem tápot adnak a kutyának, sem kutyaházat, nyakörvet, pórázt nem vesznek, ott bizony moslékot kapnak a négylábúak. Nekik egy ilyen drágulás meg sem kottyan. Viszont a felelős gazdáknál már annál inkább lecsapódik az áremelkedés, aminek a vége az lesz, hogy
sok állat kevesebb, rosszabb vagy nem megfelelő felszerelést és táplálékot kap, ami közvetlenül rontja az állatjóllétet. Ez különösen igaz a civil állatvédő szervezetekre, amelyeknek ezekre a termékekre mindennap szükségük van.
A szervezetek az ilyen intézkedéssel csak még nehezebb helyzetbe kerülnének. Aláhúzta: „az egzotikus fajoknál pedig a megfelelő takarmány és tartástechnológia nem kényelmi kérdés, hanem életbevágó. Ezek az állatok sokszor rendkívül szenzitívek, így az ellátásuk megdrágítása súlyos szakmai kockázat. Őszintén remélem, hogy Magyarország állatvédelme nem ebbe az irányba indul el. A cél egyértelmű: támogatni a felelős állattartókat, segíteni a civil állatvédőket, és javítani az állatok jóllétét, nem pedig plusz terheket rakni azokra, akik ma is mindent megtesznek értük.”
Ezt is ajánljuk a témában
A közgazdász egyértelműen cáfolta Magyar Péter korábbi állítását, miszerint az ellenzéki pártnak nincsenek adóemelési tervei.
Fotó: Szilvay Gergely
A magántőkealapokról is döntött a kormány.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Újra érdemes lesz olvasgatni a parlamenti naplókat...
Még a tiszások is meghagynák.
„A kormány visszalépett a módosítási szándéktól” – fogalmazott Gulyás Gergely.
„A jövőben egy korlátot építünk be arról, hogy ki lehet Magyarország miniszterelnöke” – jelentette ki a tiszás politikus.
Ezek voltak pünkösdhétfő legolvasottabb hírei a Mandineren.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban azt nyilatkozta: „A teljes NKA-hálózatot átvilágítjuk.”
Nem hagyjuk szó nélkül! De itt lenne az ideje, hogy az RMDSZ, a magyar kormány és minden jószándékú magyar ember kiálljon a rendház védelmében!
