Az ország számos pontján fejlődésnek indulhat a kötöttpályás közlekedés.
A magyar vasúti infrastruktúra folyamatos fejlesztés alatt áll, amelynek eredményeként csökkenhetnek a vonatkésések, javulhat az árufuvarozás hatékonysága, és összességében magasabb színvonalú vasúti szolgáltatások várhatók – írta a Világgazdaság. Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkára egy közelmúltban megrendezett eseményen, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján részletezte a folyamatban lévő és tervezett beruházásokat és vasútfejlesztéseket.
Jelenleg bruttó 13,5 milliárd forint értékben zajlik négy nagy vasúti beruházás előkészítése, míg öt további projekt, összesen 584,1 milliárd forint költséggel, már a kivitelezési fázisban tart. Emellett öt új fejlesztés közbeszerzésének előkészítése van folyamatban 31,8 milliárd forint értékben, és további öt, összesen 191,2 milliárd forintos projekt már zajlik.
A fejlesztések számos magyarországi helyszínt érintenek, köztük kiemelt figyelmet kap a Balaton környéke.
Pántya József bemutatta a magyar vasúti hálózat főbb jellemzőit:
A beruházások az uniós előírások szerint zajlanak, a 2023-as törvényi változásoknak megfelelően módosult az állami építési beruházások rendje és a szerződéses feltételek.
Ezt is ajánljuk a témában
„Tudjuk, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt a Néppárton keresztül nyomást gyakorolt a Beruházási Bankra, hogy a magyar vasút ne kaphassa meg a fejlesztési forrást” – jelentette ki Lázár János.
Az elmúlt időszakban több jelentős projekt zárult le. Pántya József szerint különösen büszkék lehetünk a balatoni vasútállomások korszerűsítésére: Balatonszéplak-felső és Balatonfenyves állomásai már 2024 őszére megújultak. Az állomásépületek modernizálása mellett a parkolók, gyalogosfelületek és zöldterületek is megújultak. Az utasok számára új parkolókat, akadálymentesített közlekedést, kerékpártárolókat és korszerű utastájékoztatási rendszereket alakítottak ki.
További jelentős fejlesztések történtek 2025 májusában a debreceni Macs terminálon és a Fatér kisállomáson, amelyek az ottani ipari beruházások kiszolgálását célozzák. Macson új irodaépület, valamint beléptető- és megfigyelőrendszerek létesültek, míg Fatéren új állomás- és üzemi épület, gyalogos-üzemi felüljáró, 4,4 kilométernyi új vágány és kitérő épült.
Szintén 2025 júliusára elkészült a Békéscsaba és Lőkösháza közötti 75 kilométeres vonalszakasz felújítása,
amely magában foglalt állomásfelújításokat, 55 cm magas peronokat, parkolókat, aluljárókat, zajvédő falakat és Lőkösházán határvédelmi eszközöket.
Pántya József négy, a fővárosi agglomerációt érintő projekt előkészítéséről is beszámolt. 2025-ben várható a Hatvan–Füzesabony vonal korszerűsítési terve, 2026 első negyedévében pedig a Kelenföld–Budaörs szakasz fejlesztési terve, amely a Déli körvasút V. üteméhez kapcsolódik, így nemzetközi jelentőségű teherfuvarozási beruházás része.
A második negyedévben a Kelenföld–Ferencváros szakasz kapacitásbővítése és a Rákospalota-Újpest–Vácrátót–Vác vonal fejlesztési terve készül el. Ezek a projektek összesen 13,5 milliárd forintba kerülnek, és 47 kilométernyi új, valamint 212 kilométernyi átépített vágányt érintenek.
A kivitelezések terén is jelentős előrelépések történtek. Szeptemberben befejeződött a Gyoma–Lőkösháza szakaszon az ETCS L2 rendszer telepítése, amely a vasúti közlekedés biztonságát növeli. 2026-ra várható a Debrecen–Balmazújváros vonal korszerűsítése és villamosítása, az iváncsai ipari park vasúti infrastruktúrájának megújulása, valamint a Békéscsaba–Lőkösháza vonal ETCS L2 rendszerének kiépítése. A Ferencváros–Kelenföld szakasz kapacitásbővítése 2027-re készül el, összesen 584,1 milliárd forint költséggel.
A Balaton térsége is kiemelt figyelmet kap a vasúti korszerűsítésekben.
A 2026-ban induló kivitelezési projektek között tizenegy dél-balatoni és tizenöt észak-balatoni vasútállomás fejlesztése szerepel. Ezek a beruházások új és átépített vágányokat, korszerűbb állomásokat és jobb utaskiszolgálást hoznak a térségbe, hozzájárulva a turizmus és a helyi közlekedés fejlődéséhez.
További közbeszerzések előkészítése zajlik 31,9 milliárd forint értékben, amelyek 77,7 kilométer új és 185,7 kilométer átépített vágányt érintenek. A projektek logisztikai fejlesztéseket, ipari kiszolgálást, Budapest vonzáskörzetének személyszállítási javítását és vasútvonalak korszerűsítését célozzák. 2025 végén indul a tatai rakodó tervezése, 2026-ban pedig a nyíregyházi ipari park, az Apafa–Mátészalka vonal, a H8–H9 HÉV és a Zalaszentiván–Nagykanizsa szakasz fejlesztése.
Új közbeszerzési kiírások is várhatók 2026-ban, köztük egy 10,2 milliárd forintos tervezési tender a Cegléd–Kiskunfélegyháza vonalra, valamint öt kivitelezési pályázat 1532,2 milliárd forint értékben, amelyek Kiskunfélegyháza–Szeged, Debrecen–Nyíregyháza, Nagykáta–Újszász, Kőbánya-Kispest–Kecskemét és a H5 HÉV vonal fejlesztését célozzák.
Fotó: MTI/Purger Tamás
Kapcsolódó vélemény
Az Európai Beruházási Bank nem merte tovább halogatni a magyar hitelkérelem jóváhagyását.
***
Már látszik az új irány, és ennek nem örülnek a védtelen ukrán emberek.
A miniszter azt is elárulta, a ciklus végéig további fejlesztések várhatóak.
Hegyi Zsolt vezérigazgató a Facebook-oldalán közölte a részleteket.
Mindenkit fokozott figyelemre és óvatosságra int az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A most bejelentett intézkedések a vidéken élők mindennapjait az otthonteremtéstől, a mindennapi munkán keresztül a hatékony termelésig segíteni tudják.
Rajta kívül egy másik képviselő és egy világhírű balettművész is búcsúzhatott az állampolgárságától.
„Ez a siker egyértelmű jelzés arra, hogy a magyar tudomány, technológia és ipar közös munkája versenyképes nemzetközi szinten is.” – mondta el Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.
