A kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előadásában bemutatta, hol tart a Magyar Honvédség a digitalizációban, amely teljes mértékben forradalmasította az egész világot, így a fegyveres erőket.
A tizenhatodik Infotér Konferenciát szerdán és csütörtökön rendezik meg Balatonfüreden. Az esemény nulladik, keddi napján az előadók – köztük Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – és a résztvevők a Space & Defense Day keretében az űr- és védelmi iparra koncentráltak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előadásában bemutatta, hol tart a Magyar Honvédség a digitalizációban, amely teljes mértékben forradalmasította az egész világot, így a fegyveres erőket. Már az elején rámutatott, a biztonsági környezetünk olyan mértékben romlott meg, amire nem számítottunk még csak néhány évvel ezelőtt sem. Ma a mindennapjainkat komolyan foglalkoztatja, mi történik a keleti szomszédunkban konkrétan a frontvonalakon.
Ennek a háborúnak már nem a lőpor, és nem is feltétlenül a drónhadviselés a lényege – bár a drón most robbant be igazán, valójában régóta létező eszköz, amelynek katonai jelentősége csak most mutatkozik meg.”
A tárcavezető szerint minden háborúnak megvan a maga természete; az orosz-ukrán háború sajátosságát ugyanakkor az adja, hogy részben a drónok és egyéb szenzorok által a frontvonalakon szinte semmi nem történik láthatatlanul. „Az egész hadviselés egy háromdimenziós térben történik”, „miközben a gyalogsági harcban előre kell néznünk a katonáknak, állandóan az eget is pásztázniuk kell”.
Ez a transzparencia nagyban megváltoztatta a hadviselés természetét, és ehhez a magyar haderőnek is alkalmazkodnia kell mélyreható folyamatok elindításával a honvédségben, mondta a honvédelmi miniszter, ezért radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne. „Higgyék el, a katonák két dolgot nem szeretnek: a radikalizmust és a változást. (...) Mégis nagy szükség volt arra, hogy a honvédség folyamatait, szervezetét, szervezeti kultúráját, rendszerváltoztatás óta magunk előtt tolt problémával szembesülve ezeken változtassunk” – fogalmazott.
Kijelentette, a digitalizációt és az innovációt a Magyar Honvédség sem kerülheti ki.
Tudjuk, a jövőt nem várni kell, hanem építeni – nekünk ebben helyünk és szerepünk kell legyen. Ennek szellemében fejlesztjük hightech eszközökkel a haderőnket” – fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség is olyan, még a múlt századból származó szervezetek, amelyek hardverközpontú, vasalapú logikában működnek. „Így is tervezik, és e módon is tekintünk ezekre a szervezetekre, de az előbb említett radikális változásban el kell jutnunk oda, hogy – sok más nagy szervezethez, így az önök vállalataihoz hasonlóan – mi is adatközpontú, digitalizált rendszerként tekintsünk ezekre a szervezetekre” – jelentette ki a tárcavezető.
Ennek számtalan fizikai megvalósulása van. A digitális katona megjelenése például azt jelenti, a katona egyéni felszerelése olyan digitális adatgenerátorokat tartalmaz, amivel maga is adatszolgáltatóvá válik, és mindez csatlakozik járműve, valamint a parancsnokság többi más eszközéhez. Ezek az adatok piramisszerűen épülnek egymásra – magyarázta a miniszter –, rámutatva arra is, hogy ez olyan hatalmas adatmennyiség, amelyet egyben nehéz kezelni, másfelől pedig a döntés-előkészítésnek egy hihetetlen forrásává válik, ha ráillesztjük a mesterséges intelligenciát, és így válik ez az egész egy hatalmas egységgé.
A miniszter később kitért arra, milyen területen jelent már meg a digitalizáció:
Ezt is ajánljuk a témában
Ez a gyakorlat – fogalmazott a négycsillagos tábornok, Böröndi Gábor – azt is üzeni, hogy a Magyar Honvédség a szövetségi kötelezettségeit mindig magas szinten teljesíti.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kulcsfontosságúnak titulálta – mivel nagy védettségű nemzeti és NATO-adatok garmadáját kezelik –, hogy az adatbiztonságról úgyszintén gondoskodni kell. Ehhez pedig az államigazgatásnak is csatlakoznia kell, amelynek próbája az Adaptive Hussars 2025 is. „Ha a honvédség határainál megáll a digitalizáció, akkor nagy bajban vagyunk.”
Ide tartozik a kiberbiztonság is, amelyről szólva a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: az adatainkról való gondoskodás kiemelt jelentőségű biztonsági körülmény. „A szárazföld, a légierő és a víz után, amelyek a hagyományos hadszínterek, a kibertér már a mindennapos hadviselés része – fogalmazott. – Abban különbözik nagyon lényegesen a fent említett egyéb terek közül, hogy még azokban a Jóisten segítségével létezik a béke fogalma, addig a kibertérben már nem nagyon létezik a béke fogalma, legfeljebb a harccselekmények intenzitása. Változik mindenki, akár személyek is és szervezetek mindenképpen folyamatos támadás alatt állnak, amely ellen való védekezés, folyamatos felelősség és egyben költséges kötelesség is.”
Ennél a pontnál a tárcavezető egyébként kitért a Tisza Párt ügyére: „Napjaink közismert botránya, a Tisza nevű politikai projekt adatszivárgási kérdése, ami rávilágít arra, milyen hihetetlenül veszélyes és kockázatos a magyar állampolgárok adatainak gyűjtése, majd egy idegen és nem minden tekintetben ellenérdekelt állam számára is akár hozzáférhetővé való tétele.
Ez egy komoly kockázat a nemzetbiztonság szempontjából is. Ezt az incidenst semmiképpen nem becsülném alá a mai beszélgetésünk tárgyát illetően sem” – fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf végezetül elmondta, a haderőnek is ki kell lépnie az űrbe, ha nem is feltétlenül még űrhajók formájában, de a műholdakról származó információk becsatornázása ma már napi feladat – például az orosz–ukrán háborúban is.
Képek forrása: Facebook
A hangzatos ígérgetés dacára az Európából érkező katonai segélyek 57 százalékkal csökkentek.
Moszkva tagad, a britek pedig leszögezték: nem tűrik az orosz provokációt.
Martin Jäger szerint ugrásra készen áll Oroszország.
Azonnal riadót fújt a francia haditengerészet egyik fregattja.
A „Szeretem, megvédem!” kampány új lendületet adott a tartalékos szolgálatnak: bő egy év alatt több mint hétezren kötöttek tartalékos jogviszonyról szóló szerződést a honvédséggel.
A zöldmozgalmak ellenállása és a kitermelési technológia bizonytalansága veszélyezteti a német Altmark régióban felfedezett óriási mennyiségű lítium kitermelését.
David Coote beismerte, hogy bűnös gyermekpornográf anyag készítésének ügyében.
A 20. Lázárinfón a miniszter arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy milyen hatással lenne a rezsicsökkentésre egy kormányváltás.
