Milliárdos menedzserek és megszorításpárti bankárok lepték el Magyar Péter pártját

Az elmúlt hetekben a korábban futtatott tiszás politikusok csúfos leszereplése után (Kujla András, Tarr Zoltán, Ruszin-Szendi Romulusz) kezd kirajzolódni előttünk egy újabb úgynevezett vezetői réteg. Ennek az új arcoknak van több közös jellemzője: ezer szálon kötődnek a globalista-nyugati elithez, lelkes hívei az úgynevezett európai egyesült államoknak, egyáltalán nem hívei a szuverén magyar külpolitikának, és semmilyen kritikával nem illetik a nyugati szövetségi rendszert. Fontos jelezni, hogy ezeknek az új tiszás arcoknak nincsen hivatalos címük, pozíciójuk. Mivel a párt teljesen átláthatatlanul működik, így arról sincsen információ, hogy ezeknek a személyeknek milyen érdemi befolyásuk van a párt működésére, és az egyes döntésekre. De kik is valójában ezek a szereplők, akik egyre jobban behálózzák Magyar Péter egyszemélyes alakulatát? 

Technokrata topmenedzser a csapatban

Az egyik „legnagyobb hal” ebben a csoportban Kapitány István. A menedzser 37 évig dolgozott a Schellnél, ahol végül globális alelnöki pozícióig jutott. A vállalatvezető – egyben a Menedzserszövetség elnöke – Schelltől való távozása előtt nem sokkal, 2023-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is megkapta. A topmenedzser 2024. áprilisi távozását többen úgy értékelték, hogy váratlanul érte őket, könnyen lehet, hogy ez már a baloldalra történő pozícionálását készítette elő. 

Erőteljes politikai nyilatkozatot nem tett korábban, de megszólalásai és életútja alapján egyértelműen egy, a nyugati világgal nem kritikus személyről beszélhetünk. 

Érdekes, hogy idén februárban például Kóka János, egykori SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter a közös képüket kommentálta az alábbi egyértelmű felhívással: „Érdemes volna összefogniuk Bajnai Gordonnal, Gauder Milánnal, és más globális csúcsvezető honfitársunkkal, hogy sokaknak átadhassák azt a tudást, amellyel ilyen magasságok meghódíthatók. Jó lenne több ilyen tehetséges magyart látni globális döntéshozói pozicióban.” Idén májusban a Partizánban is szóba került, hogy nem zárkózna el politikai szerepvállalástól. Ugyanitt, erre rácsatlakoztatva felvetett egy másik érdekes témát is: Kapitány elmondta, hogy ő a Shell és a magyar kormány között is lobbizott azért, hogy LNG-t, azaz cseppfolyósított gázt tudjanak eladni az országnak energiadiverzifikáció címén, „segítségképpen”. A lobbizás a jelek szerint sikeres volt: szeptemberben a kormány egy évtizedre elegendő LNG-re kötött szerződést, 2026-tól kezdődően. Ugyanakkor az üzletet nem politikai színrelépés követte, hanem egy találkozó Magyar Péterrel.

Soros György egyik erős embere is beállt Magyar Péter mögé? 

Egy másik globalista nagyhal a Tisza környékén Orbán Anita. A Forbes listáján a befolyásos üzleti szereplőként szereplő egykori Vodafone vezérigazgató-helyettes meglehetősen érdekes pályát járt be. Orbán Anita a 2010-es parlamenti választás előtt, amikor már egyértelmű volt a szocialista kormány bukása, megpróbált a Fideszhez közeledni. Bejelentkezett a párt újbudai jelöltjének, de később egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. Ekkoriban több cikk is megjelent ugyanakkor arról, hogy férje is érintett lehetett egy MSZP-s korrupciós botrányban. Az eset onnan indult ki, hogy a CEMI tanácsadó cég, ahol Orbán Krisztián ügyvezető volt, 2007-ben alig tíz hónap alatt 287 millió forintot számlázott az akkor Antal Attila vezette BKV-nak. 

Ez is azt mutatja, hogy a Tisza legújabb tanácsadójelöltjének komoly kapcsolatai voltak a 2010 előtti baloldali kormányokban, a Demszky Gábor és Hagyó Miklós uralta városházán.

Orbán Anita mindezek mellett jó pár éve igazgatósági tag az egyik legismertebb atlantista-globalista biztonságpolitikai szervezetben, a Globsecben. A Globsec elsősorban kutatásokkal segítette a Márki-Zay Péter vezette ellenzéket a 2022-es választási kampányban. A testület vezetésében foglal helyet Bajnai Gordon is.

Mint arról a Mandiner is több cikkben beszámolt, a Bajnaihoz köthető DatAdat-birodalom volt az egyik központi szereplője "a guruló dollár"-botránynak, miután kiderült, hogy a 2022-es kampányban közvetlenül 147 millió forint, a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül közvetve pedig 1,4 milliárd forintnyi támogatást kaptak a Korányi Dávid-féle, amerikai székhelyű Action for Democracytől (A4D). 

A Bajnai-féle DatAdat-hálózat a vesztes választás után átalakult, és új névvel, az Estratos Digital Gmbh-val a Tisza hátországában bukkant fel. Nem mellékes, hogy a digitális hálózatépítésben utazó Esratos éppen Magyar Péter felbukkanása előtt, 2023-ban kapott közel 500 millió forintot az A4D-től. 

Orbán Anita benne van egy másik kiemelt globalista társaságban, a Soros családhoz erősen kötődő European Council on Foreign Relationsben is. Orbán Anita az ECFR tanácsában olyan személyekkel került egy társaságba, mint Soros György, Alex Soros, Bajnai Gordon, Korányi Dávid, és Dobrev Klára.

A személyesen Soros által alapított szervezet szerepel az Európai Unió nyilvántartásában. Jól jelzi a súlyukat, hogy 2023-ban több mint 10 millió eurónyi dollárból szervezhettek találkozókat, amelyből 2 milliót Soros György alapítványa állt.

Kármán Andrást zavarta az IMF hazaküldése

A Tisza csapatának másik emblematikus technokrata tagja Kármán András. Ő már nemcsak a háttérben van, hanem a párt szakértője is. Magyar Péterhez hasonlóan Kármán is magát a jobboldal holdudvarából érkezőnek mondja, azonban a Tisza elnökével ellentétben Kármán valóban viselt kormányzati pozíciót is, igaz elég rövid ideig. 2010-től 2011-ig volt a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A kormányzati pozícióba az akkor Simor András vezette Nemzeti Bankból érkezett, ahol 13 évig töltött be vezető beosztást. Államtitkári pozíciójáról 2011 októberében mondott le, mert nem értett egyet azzal, hogy az Orbán-kormány szakított a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).  

Lemondását követően 2011 decemberétől az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot töltötte be. Később az Erste Banknál töltött be vezető pozíciókat.

Kármán bár EBRD-vezető volt, politikai értelemben parkolópályára került, amit csak epizódszerűen szakított meg olyan kiszólásokkal, mint mikor 2013-ban az MNB előző és akkori vezetése közti vitában Simor András mellé állt, és úgy vélekedett, hogy a vállalkozásokat segítő Növekedési Hitelprogram fenyegeti a jegybankot. Simor melletti állásfoglalása arra is rávilágítot, hogy Kármán életében nem az ellenzéki-liberális irányvonal jelenti a kitérőt, hanem épp fordítva: államtitkári kinevezése volt egy furcsa közjáték karrierjében. Kármán mandátuma az EBRD élén 2014-ben járt le, de nem került messzire a szervezettől: pályafutását az Erste Banknál folytatta. A bankcsoport magyarországi ágának pedig 2023-ig egyik tulajdonosa éppen az EBRD volt.

Surányi a megszorítási nagyágyú

Surányi György már több hónapja a Tisza hátországban repül. Surányiról érdemes tudni, hogy 1977 és 1986 között a Pénzügykutató Intézet kutatója, illetve tudományos osztályvezetője volt. Olyan kollégákkal dolgozott itt együtt, mint Bokros Lajos, Lengyel László, Csillag István. Ezután 1987-ig a Világbank konzulense volt Washingtonban. 1988-ban és 1989-ben a kommunista párti kormány gazdaságpolitikai főtanácsosa volt, majd kinevezték az Országos Tervhivatal államtitkárává és ezt a posztot 1990-ig töltötte be. 1995-ben immár másodszor az MNB elnökévé nevezték ki, Horn Gyula szocialista miniszterelnök jelölésére. Bokros Lajossal, a szintén újonnan kinevezett pénzügyminiszterrel együtt vezették be a brutális megszorító intézkedéseket. Később a Soros György által alapított CEU-n lett egyetemi tanár. 

Surányi tehát 100 százalékban a technokrata elitet képviseli a Tiszában. 

Surányinak az elmúlt hónapokban rengeteg gazdaságpolitikai ötlete látott napvilágot. Ezek egyirányba mutatnak: rengeteg mostani jóléti intézkedés felszámolása. Legutóbb arról beszélt, hogy szerinte semmilyen alapja nincs a 13. havi nyugdíjnak, hiszen ő mindig 12 havi járulékot fizetett. A gondolatmenet sántít ugyan, de egybevág az Európai Bizottság ajánlásaival, amely évek óta támadja a Fidesz által bevezetett intézkedést.

• Rezsicsökkentés eltörlése: Az Ellenpont számolt be elsőként arról, hogy Surányi György a rákosmenti Tisza-fórumon elmondta, hogy „lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést”.
• Anyák adómentességének eltörlése: Surányi György és Petschnig Mária Zita által szorgalmazott lépés az édesanyák adómentességének eltörlése is.

A közgazdász Petschnig, aki rendszeresen járja férjével, Kéri Lászlóval a Tisza Szigeteket, hogy előadást tartsanak az Orbán-kormány általuk vélt rossz intézkedéseiről, többször is a kedvezmény ellen beszélt az ilyen rendezvényeken. 

A Gyurcsány-korszak köszön vissza?

A fent bemutatott személyek egyértelműen azt a folyamatot mutatják, hogy a korábban háttérben meghúzódó nemzetközi technokrata szereplők azt látva, hogy az egyik ellenzéki pártnak van esélye megnyerni az országgyűlési választást, így ők is elkezdtek beállni a Tisza mögé. Magyarországon a technokrata szereplők politikába belépése eddig nem sok jót jelentett a közemberek számára. Itt most egyetlen példát hoznék fel. 

A bankadó és a multiadó ötlete természetesen 2010 előtt még szóba sem kerülhetett. Most pedig azt látjuk, hogy a korábbi baloldali kormányok technokrata hátországa szivárog vissza a Tiszába. Éppen ezért joggal feltételezhetjük, hogy egy újabb technokrata kormányzás esetén milyen intézkedésekre számíthatunk egy esetleges Tisza-kormánytól. 

Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP