A politika és a thrash találkozása az újmédiában – Hogyan épült fel a “Zsolti bácsi-rágalom”?

Az egész egy politikai aktorok által tudatosan formált és eszkalált botránysorozat volt.

Kérdéses, hogy a folyamatos veszteségek ellenére milyen forrásokból finanszírozzák tevékenységüket.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elé került Tényi István feljelentése, amelyben a korábbi ellenzéki politikus, jelenleg influenszerként tevékenykedő Juhász Péter céges tevékenységével kapcsolatban vet fel kérdéseket – értesült a Magyar Nemzet. A feljelentés alapját az Ellenpont oknyomozó portál cikke adta, amely részletesen foglalkozott Juhász vállalkozásainak pénzügyi hátterével és működésével.
Tényi István – aki rendszeresen él közérdekű bejelentésekkel – költségvetési csalás gyanújával fordult a hatóságokhoz. Beadványában kiemelte: Juhász médiás és online tevékenységei mögött két cég áll, a Macskafogó Kft. és a KözösÜgyünk Nonprofit Kft. Utóbbi, amely hivatalosan hírügynökségi profillal működik, 2021-es alapítása óta összesen 163 millió forint veszteséget termelt, miközben 284 millió forint bevételt ért el.
A beadvány szerint a KözösÜgyünk Nonprofit Kft. pénzügyei több ponton is kérdéseket vetnek fel.
A cég költségei (anyagjellegű, személyi és egyéb ráfordítások) meghaladják a bevételeket, a különbség mintegy 454 millió forint.
A cég 2022-ben 38,4 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, elsősorban a Nerpédia nevű oldal népszerűsítésére, valamint további 1,9 millió forintot Juhász saját közösségi felületeire. A 2023-as beszámoló szerint a cég 8 milliós bevétel mellett 21 milliós veszteséget könyvelt el, ebből 18 milliót bérre és járulékokra fordítottak.
Kapcsolódó vélemény
Az Szőlő utcai álhírbotrány forog tovább!
Tényi feljelentésében kitért arra is, hogy a KözösÜgyünk 2022-ben 262 millió forintnyi „egyéb bevételt” tüntetett fel, amit Juhász saját elmondása szerint nemzetközi pályázati forrásokból kapott. Ugyanakkor sem a pályázatok részleteit, sem a támogató szervezetek nevét nem hozták nyilvánosságra, és a kiegészítő melléklet sem tartalmazott erről adatokat.
A cég ugyanakkor az említett veszteségek kifizetése után is pozitív saját tőkét tudott kimutatni, miközben 159 millió forintnyi rövid lejáratú kötelezettsége 2023 végére 5 millióra csökkent.
Az Ellenpont és Tényi István szerint mindezek alapján nem átlátható Juhász Péter vállalkozásainak működése,
és kérdéses, hogy a folyamatos veszteségek ellenére milyen forrásokból finanszírozzák tevékenységüket.
Tényi beadványában azt is megjegyezte, hogy a 2024-es adománygyűjtések elszámolása sem elérhető, ami tovább erősíti a gyanút, hogy a cégek működése mögött nem nyilvános pénzügyi folyamatok húzódhatnak meg.
A Magyar Nemzet szerint a Fővárosi Főügyészséghez benyújtott feljelentést a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálhatja. A hatóság döntése alapján akár nyomozás is indulhat az ügyben, amely a volt politikus és jelenlegi influenszer vállalati hátterének pénzügyi átláthatóságát vizsgálhatja majd.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
Az alábbiakban ismertetem önökkel egy 2021 óta húzódó per anyagát, amely perben Juhász Pétert, mint rágalmazót, a balassagyarmati bíróság elítélte.
Nyitókép: képernyőfotó