Kijevig még eljutott a helyes értelmezés, de Berlinben már elakadt az üzenet
A Kyiv Post is méltatta Krasznahorkai munkásságát. A cikk szerzője Győrffy Ákos Mandineren megjelent írását idézve kiemelte, „Krasznahorkait említve kivételes egyéni művészi teljesítményről beszélünk – és ez számít. Még akkor is, ha az a személy, akinek a teljesítménye, olyan kijelentéseket tesz, vagy olyan gondolatokat fogalmaz meg, amelyek nem tetszenek nekünk.”
A német sajtóban a világos gondolatok ellenére nem sikerült megfelelően értelmezni a magyar Nobel-díjat. A Süddeutsche Zeitung írása inkább Orbán Viktor és a magyar kormány újabb bírálatáról szól, mintsem a rangos elismerésről, amelyre az egész nemzet büszke lehet. Rámutatnak, hogy Krasznahorkai munkásságának jelentős részét a „tekintélyuralmi rendszerek” és a „propaganda mérge” határozza meg. A szerző szerint a Nobel-díjas magyar író műveiben rendszeresen Orbán Viktorra utal és a magyar miniszterelnök miatt már régen elfordult Magyarországtól.
A német lap is idézi Győrffy Ákos véleménycikkét, ám értelmezésükben úgy fogalmaznak, hogy „Krasznahorkait magát sokan »liberális okoskodónak« vagy »hazaárulónak« bélyegzik – ahogyan azt Győrffy Ákos magyar író a kormányközeli Mandiner hetilapban megjegyezte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hivatalos Magyarország ne tehetne meg mindent annak érdekében, hogy a friss irodalmi Nobel-díjast valamilyen módon a saját oldalára állítsa.”
„Kertész művei sem tartoznak szorosan a magyar irodalmi kánonhoz. A Sorstalanság című regénye, amely a Soá idején való túlélését dolgozza fel, 2020-ban kikerült a magyar iskolai kötelező olvasmányok közül. A magyar diákoknak ehelyett többek között nacionalista szerzők, például Herczeg Ferenc, Nyírő József vagy Wass Albert műveit kell olvasniuk”