Valóban folyamatos az elszegényedés? – Konok Péter kijelentése és a tények

Konok Péternek a magyarországi szegénység terjedéséről tett kijelentését vette górcső alá elemzésében a Faktum.

Ahogy emlékeztetnek, a történész az ATV Öt című műsorában évtizedes távlatban beszélt a magyar társadalom helyzetéről. Szavai szerint: „Bármilyen kommunikáció ráépülhet arra, hogy rossz alapvetően a helyzet: gazdasági, megélhetési, egzisztenciális problémák vannak, méghozzá komolyak, országos méretűek. Nem csak az elmúlt 5-6 évben, nemcsak amióta a Fidesz van, van egy folyamatos elszegényedés, ne csináljunk úgy, mintha nem lenne.” Konok úgy vélte, a politika másodlagos ehhez képest, és a statisztikák sem tükrözik a valóságot.

A Faktum elemzése szerint azonban 

Kifejtették: az elmúlt másfél évtizedben a foglalkoztatottság folyamatosan bővült. Míg 2010-ben a munkanélküliségi ráta meghaladta a 10 százalékot, 2024-re tartósan 4 százalék körülire csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig közel 4,7 millió főre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a bérek jelentősen nőttek. A bruttó átlagkereset a 2010-es 202 ezer forintról 2024-re 646 ezer forint fölé emelkedett, a nettó átlagkereset pedig 445 ezer forintra. Bár 2022–23-ban az infláció átmenetileg visszavetette a reáljövedelmeket, 2024-ben fordulat következett. 

A hosszabb távú trend tehát nem az általános elszegényedés, hanem a magasabb jövedelmek és a fokozatos felzárkózás irányába mutat – szögezi le a cikk.

Ahogy a Faktum rámutat, az elmúlt másfél évtized gazdasági folyamatait nem lehet megérteni a kormányzati intézkedések figyelembevétele nélkül. A minimálbér 2010 óta több mint a duplájára emelkedett, ami közvetlenül javította a legalacsonyabb keresetűek helyzetét. Széles körű családtámogatási programok indultak, mint a CSOK, a babaváró hitel, a rezsicsökkentés vagy a személyi jövedelemadó-kedvezmények, amelyek érezhető könnyebbséget jelentettek a fiataloknak és a családos háztartásoknak. A nyugdíjasokat a 13. havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjprémium segítette, míg a legnehezebb helyzetben élő rétegek számára a közmunkaprogram és különböző szociális juttatások biztosítottak megélhetést.

Az inflációs időszakban pedig célzott védelmi intézkedések – árstopok, rezsivédelem, élelmiszerár-csökkentő programok – enyhítették a háztartások terheit. Mindez azt mutatja, hogy 

A bérek és a különféle támogatások emelkedése az emberek mindennapjaiban is érzékelhető: egyre többen engedhetik meg maguknak a külföldi utazást és a fogyasztási szokások is átalakultak. Nemcsak a mindennapi szükségletekre költenek többen, hanem szolgáltatásokra, élményekre és tartósabb javakra is. A Faktum példaként említi az autópiacot: míg a 2010-es válság után alig 43 ezer új autót értékesítettek, addig 2019-re már 157 ezer fölé emelkedett ez a szám.

A kiskereskedelmi szektorban is erős bővülés látszik. Az úgynevezett FMCG-piac (fast moving consumer goods – gyorsan forgó fogyasztási cikkek, például élelmiszerek, italok, háztartási termékek) 15 legnagyobb szereplőjének összforgalma 2014-ben még 5600 milliárd forint körül alakult, 2024-re pedig elérte a 8400 milliárd forintot, vagyis tíz év alatt közel 50 százalékos bővülést mutatott.

Konok Péter kijelentésével szemben nem egy állandó elszegényedés képe rajzolódik ki, hanem inkább egy hullámzó gazdasági környezeté, amelyet a külső válságok időszakosan megnehezítettek. Erre a kormány rendre konkrét válaszokat adott.

– állapítják meg. Az elmúlt másfél évtized adatai és tapasztalatai inkább a felzárkózás, a tudatos támogatási politika és az emelkedő életszínvonal irányába mutatnak, semmint egy általános, országos elszegényedés felé.

Fotó: FERENC ISZA / AFP

***