Ütött az igazság órája Sebestyén József ügyében: kiadhatják a gyilkos ukrán toborzókat Magyarországnak?

Megrázta az országot lapunk exkluzív története, melyet a nyár közepén hoztunk nyilvánosságra, miszerint ukrán toborzók úgy megvertek egy kárpátaljai magyar férfit, hogy az később meghalt. Sebestyén Józsefet az ukrán katonák kényszersorozás közben bántalmazták, állítólag vasdorongokkal ütötték, hetekkel később pedig a magyar férfi életét vesztette a beregszászi kórházban. A 45 évesen meghalt férfiról egy videó is készült, amelyen az látható, hogy ukrán katonák egy táborban kinevetik és megalázzák a kiszolgáltatott helyzetben lévő Sebestyént. 

Az ügy kirobbanása után két nappal berendelte a Külügyminisztérium Ukrajna budapesti nagykövetét. Orbán Viktor azt írta közösségi oldalán: Sebestyén József egy volt közülünk, a halálra vert magyar férfi a mi közösségünkhöz tartozott. Heorhij Tykhij ukrán külügyi szóvivő az üggyel kapcsolatban azt mondta, a hivatalos ukrán álláspont szerint a magyar vezetés nyilatkozatai az ukrajnai mozgósításról manipulatívak. „Teljesen eltorzítják a valós helyzetet, és Oroszország propagandáját szolgálják.”  – folytatta.

Lapunk megszerezte Sebestyén József utolsó nyilatkozatát, abban azt állította, hogy sok más emberrel együtt egy erdőbe vitték, ahol verni kezdték, az ütések fejre és testre irányultak. Azt mondták, ha nem írok alá valamit, »nullára« visznek. 

– fogalmazott.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda nem indított nyomozást a kárpátaljai magyar férfi halálának ügyében, a hatóság arra hivatkozik, hogy szerintük nincs elég adat az eljáráshoz, nincs elég bizonyíték a nyomozás elindításához. A család ennek kapcsán leszögezte: nem nyugszanak bele a döntésbe, fellebbeznek.

A család előtt álló lehetőségekkel kapcsolatban megkerestük Bátki Pál ügyvédet, arról érdeklődtünk, mit mond a nemzetközi jog, ilyen helyzetben ki lehetne-e adni Sebestyén József feltételezett gyilkosait Magyarországnak. Az ügyvéd szerint a kiadatásokat nemzetközi egyezmények szabályozzák, a kiadatás ebben az esetben lehetséges, azaz lehetőségként fennáll,

A büntetőjogász elárulta, a kiadatás jogi alapja az Európa Tanács Kiadatási Egyezménye (1957. évi európai kiadatási egyezmény) amelynek Ukrajna is a szerződő fele. 

– folytatta.

A szakember szerint fontos tudni, hogy a kiadatási eljárás során a kiadatásról végső soron az igazságügyi miniszter dönt, de ezt egy kétszintű bírósági eljárás előzi meg. 

– tette hozzá.

Bátki Pál kiemelte, hogy a döntést megelőző bírósági eljárás szól arról, hogy van-e jogi akadálya a kiadatásnak, ha a bíróság akadályt lát, az igazságügyi miniszter köteles megtagadni a kiadatást, ha nincs akadálya, a miniszter szabadon dönthet arról, hogy teljesíti-e a kérelmet.

Az ügyvéd jelen üggyel kapcsolatban elárulta, hogy mind a magyar-ukrán viszony, mind konkrét ügy olyan mértékben van átszőve politikával, hogy meglehetősen valószínűtlenné teszi a kiadatást. 

– árulta el.

Arra a kérdésre, hogyan védi a nemzetközi jog a hasonló helyzetben lévőket, Bátki Pál elárulta, hogy a hozzátartozók jogainak védelmét nem a kiadatási jog vagy a nemzetközi jog, hanem az emberi jog védi ilyen esetben.  

A szakértő szerint az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB), ami a fent már említett Európa Tanács egyik szerve, és az emberi jogi egyezmény alapján foglalkozik az eltűnésekkel és a fel nem derített gyilkosságokkal kapcsolatos ügyekkel. Az ilyen esetek főként az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikkébe ütköznek, amely az élethez való jogot garantálja. 

Szavai szerint, amennyiben egy állam nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek, az a 2. cikk megsértésének minősülhet, az eltűnések esetében az EJEB gyakran megállapítja, hogy az állam nemcsak az élethez való jogot sértette meg a hatékony vizsgálat elmulasztásával, hanem az Egyezmény 3. cikkében foglalt embertelen és megalázó bánásmód tilalmát is, különös tekintettel az eltűnt személy családtagjainak szenvedésére. 

– tette hozzá.

Nyitókép forrása: Facebook