Nagyon sok ilyen eset volt már a bíróság előtt, főleg Ciprus és Törökország érintettségével. Sebestyén József ügye most azt a kérdést veti fel, hogy kiadhatják-e a gyilkosokat Magyarországnak.
Megrázta az országot lapunk exkluzív története, melyet a nyár közepén hoztunk nyilvánosságra, miszerint ukrán toborzók úgy megvertek egy kárpátaljai magyar férfit, hogy az később meghalt. Sebestyén Józsefet az ukrán katonák kényszersorozás közben bántalmazták, állítólag vasdorongokkal ütötték, hetekkel később pedig a magyar férfi életét vesztette a beregszászi kórházban. A 45 évesen meghalt férfiról egy videó is készült, amelyen az látható, hogy ukrán katonák egy táborban kinevetik és megalázzák a kiszolgáltatott helyzetben lévő Sebestyént.
Az ügy kirobbanása után két nappal berendelte a Külügyminisztérium Ukrajna budapesti nagykövetét. Orbán Viktor azt írta közösségi oldalán: Sebestyén József egy volt közülünk, a halálra vert magyar férfi a mi közösségünkhöz tartozott. Heorhij Tykhij ukrán külügyi szóvivő az üggyel kapcsolatban azt mondta, a hivatalos ukrán álláspont szerint a magyar vezetés nyilatkozatai az ukrajnai mozgósításról manipulatívak. „Teljesen eltorzítják a valós helyzetet, és Oroszország propagandáját szolgálják.” – folytatta.
Lapunk megszerezte Sebestyén József utolsó nyilatkozatát, abban azt állította, hogy sok más emberrel együtt egy erdőbe vitték, ahol verni kezdték, az ütések fejre és testre irányultak. Azt mondták, ha nem írok alá valamit, »nullára« visznek.
Nagyon fájt, nem tudtam mozogni. Néhány katona a sárba dobott, hogy aludjak ott”
– fogalmazott.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda nem indított nyomozást a kárpátaljai magyar férfi halálának ügyében, a hatóság arra hivatkozik, hogy szerintük nincs elég adat az eljáráshoz, nincs elég bizonyíték a nyomozás elindításához. A család ennek kapcsán leszögezte: nem nyugszanak bele a döntésbe, fellebbeznek.
A család előtt álló lehetőségekkel kapcsolatban megkerestük Bátki Pál ügyvédet, arról érdeklődtünk, mit mond a nemzetközi jog, ilyen helyzetben ki lehetne-e adni Sebestyén József feltételezett gyilkosait Magyarországnak. Az ügyvéd szerint a kiadatásokat nemzetközi egyezmények szabályozzák, a kiadatás ebben az esetben lehetséges, azaz lehetőségként fennáll,
mivel Magyarország és Ukrajna között van kiadatási egyezmény.
A büntetőjogász elárulta, a kiadatás jogi alapja az Európa Tanács Kiadatási Egyezménye (1957. évi európai kiadatási egyezmény) amelynek Ukrajna is a szerződő fele.
Tisztázásul szükséges tudni, hogy ez nem EU-s szerv, hanem egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg, és jelenleg 46 tagja van, köztük Magyarország és Ukrajna is”
– folytatta.
A szakember szerint fontos tudni, hogy a kiadatási eljárás során a kiadatásról végső soron az igazságügyi miniszter dönt, de ezt egy kétszintű bírósági eljárás előzi meg.
A miniszter döntése egy politikai döntés, politikai szempontokat is mérlegel. Nem köteles indokolni a döntését, és nincs helye jogorvoslatnak sem”
– tette hozzá.
Bátki Pál kiemelte, hogy a döntést megelőző bírósági eljárás szól arról, hogy van-e jogi akadálya a kiadatásnak, ha a bíróság akadályt lát, az igazságügyi miniszter köteles megtagadni a kiadatást, ha nincs akadálya, a miniszter szabadon dönthet arról, hogy teljesíti-e a kérelmet.
Az ügyvéd jelen üggyel kapcsolatban elárulta, hogy mind a magyar-ukrán viszony, mind konkrét ügy olyan mértékben van átszőve politikával, hogy meglehetősen valószínűtlenné teszi a kiadatást.
Nem is lenne szokványos egyébként a kiadatás, mert ha a két ország között nem lenne politikai feszültség, minden állam a saját területén történt bűncselekményeket saját maga szokta kivizsgálni és üldözni, a büntető igényéről ilyen esetekben semelyik állam nem szokott lemondani”
– árulta el.
Arra a kérdésre, hogyan védi a nemzetközi jog a hasonló helyzetben lévőket, Bátki Pál elárulta, hogy a hozzátartozók jogainak védelmét nem a kiadatási jog vagy a nemzetközi jog, hanem az emberi jog védi ilyen esetben.
A szakértő szerint az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB), ami a fent már említett Európa Tanács egyik szerve, és az emberi jogi egyezmény alapján foglalkozik az eltűnésekkel és a fel nem derített gyilkosságokkal kapcsolatos ügyekkel. Az ilyen esetek főként az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikkébe ütköznek, amely az élethez való jogot garantálja.
„Az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint egy tagállamnak nem csupán az élettől való szándékos megfosztást kell elkerülnie, hanem pozitív kötelezettségei is vannak az élethez való joggal kapcsolatban, azaz az államnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az élet védelme érdekében” – mondta lapunknak Bátki Pál, aki szerint ez a hatékony vizsgálat lefolytatását is magában foglalja, ami azt jelenti, hogy ha valaki meghal vagy eltűnik gyanús körülmények között, az államnak hatékony és független vizsgálatot kell indítania, ami képes feltárni az események körülményeit és azonosítani a felelősöket.
Szavai szerint, amennyiben egy állam nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek, az a 2. cikk megsértésének minősülhet, az eltűnések esetében az EJEB gyakran megállapítja, hogy az állam nemcsak az élethez való jogot sértette meg a hatékony vizsgálat elmulasztásával, hanem az Egyezmény 3. cikkében foglalt embertelen és megalázó bánásmód tilalmát is, különös tekintettel az eltűnt személy családtagjainak szenvedésére.
Fontos tudni, hogy az EJEB nem magát a gyilkosságot vagy az eltűnést vizsgálja, hanem azt, hogy az adott tagállam hatóságai megfelelő lépéseket tettek-e a bűncselekmények felderítésére és az elkövetők felelősségre vonására. Nagyon sok ilyen ügy volt már a bíróság előtt, főleg Ciprus és Törökország érintettségével”
– tette hozzá.
Nyitókép forrása: Facebook
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Más szövetségesek szerepvállalása még ennél is csekélyebb – írta a Times.
Marija Zaharova szerint a tettre készek koalíciója és Ukrajna által közösen készített terv valójában nem a konfliktus békés rendezését szolgálja.
Az európai országok egy többnemzeti „biztosító erő” létrehozását tervezik.
A háború kezdete óta már négy toborzó életét vesztette, több mint kétszáz esetben még mindig nem sikerült a hatóságoknak lezárni az ügyet.
Emelkedik az utazási támogatás és a lakhatási hozzájárulás.
Az amerikai elit egységek egy, a venezuelai elnöki rezidenciáról készült másolatban gyakoroltak, hasonlóan, mint az Oszama bin Láden elleni akció előtt.
A határ mindkét oldalán megnyilvánultak olyan politikai szereplők is, akik korábban nemigen voltak érzékenyek a magyarok sérelmeire.
Legendás napként beszéltek a civilek lemészárlásáról.
