„Sok más emberrel együtt egy erdőbe vittek, ott verni kezdtek. Az ütések főként a fejre és testre irányultak. Azt mondták, ha nem írok alá valamit, »nullára« visznek. Nagyon fájt, nem tudtam mozogni. Néhány katona a sárba dobott, hogy aludjak ott. Másnak reggel a kapuhoz vittek, azt mondták: »tűnj haza«. Gyalog hazamentem Beregszászra. Nem tudom, miért, de pszichiátriára kerültem, ahol kihívták a rendőrséget.”
„A rendőrök lefotózták a sérüléseimet, hogy jegyzőkönyvet vegyenek fel”, majd a munkácsi RTCK és SZT emberei elvették a telefonját, amit a nyilatkozat írásáig nem kapott vissza.
„Az éjszakai verés sötétben történt, nem láttam, ki mit viselt” – tette hozzá S. József. Megjegyezte, csütörtök este két beregszászi RTCK és SZT dolgozó jött hozzá, elmesélte nekik a történteket.