Új szintre lépett az Orbán által meghirdetett „digitális honfoglalás” – erre talán még a támogatók sem számítottak

Baranya Róbert és Nagy Gábor írása a Mandiner-hetilapban

Újabb állomásához érkezett az Orbán Viktor által meghirdetett „digitális honfoglalás”: a nyáron életre hívott digitális polgári körök (DPK) első országos találkozóján az eddig csupán a virtuális térben kapcsolatot tartó tagok személyesen is találkozhattak a Papp László Budapest Sport­arénában. A szervezők állítása szerint a jelentkezők száma háromszorosan meghaladta az aréna befogadóképességét, a helyszínen tizenkétezren tudták követni az eseményeket. 

Irány a virtuális tér 

A Fidesz 2002-es választási veresége utáni években a jobboldal közösségi és politikai megerősödésének egyaránt eszköze volt a polgári körök mozgalma. A miniszterelnök a hétvégi eseményen tartott beszédében a kezdetekről is megemlékezett. 

Kétségtelen: 2025-re igencsak megváltozott a közéleti diskurzus helye és stílusa. Politikusok és médiumok mellett művészek, előadók, influenszerek megnyilvánulásai is erősítik az ellenzéki narratívát, azt a benyomást keltve, hogy ez az uralkodó hangulat. 

A kormányoldal kommunikációs reformját a Tisza Párt előretörése és a közösségi médiában való erős jelenléte is katalizálta. Ahogy Orbán Viktor korábban rámutatott, a Tisza digitális politikai mozgalom, és elképzelhető, hogy ilyen formációk fogják majd felváltani a hagyományos pártokat – amire reagálniuk kell. A miniszterelnök több alkalommal beszélt arról, hogy ha a kormányoldal tartani akarja a lépést, digitális honfoglalásba kell kezdenie. „Intellektuális kihívás mindenkinek, aki közélettel foglalkozik, hogy az összes információ és a viták is felköltöztek a digitális térbe. Tehát nem kiegészült a politika hagyományos világa egy új elemmel, hanem az egész elköltözött egy új helyszínre” – fogalmazott. Orbán Viktor egyértelművé tette: az új helyszín sajátosságai mások, legyen szó a nyelvről, az érvelés logikájáról vagy az információ­áramlás gyorsaságáról: hasítanak a lényegre törő, hatásos üzenetek, amelyek pillanatok alatt több tíz- vagy százezres interakciót váltanak ki. S bár ezek mögött sokszor robotok vagy éppen trollhadseregek állnak, a Fidesz eldöntötte: a hozzászólók aktivizmusára épít. Ebben a térben a meggyőzőerő a kulcsfogalom, anélkül nincs támogatás, és nem képzelhető el választási győzelem. 

Orbán Viktor a tavasszal életre hívott harcosok klubja után július végén Tusnádfürdőn jelentette be az egyes számú digitális polgári kör megalakítását. Mint mondta, akiknek elegük van a direkt politikai csatákból, azoknak kell egy olyan tér a digitális világban, ahol részt tudnak venni az országépítésben. „A csendes, hazaszerető többség megelégelte a baloldal ámokfutását és a tiszás álprofilok őrjöngését a közösségi médiában” – írta közösségi oldalán. Az egyes számú digitális polgári kör megalakulását követően augusztus elején bejegyeztek huszonöt egy-egy témára, területre fókuszáló DPK-t. 

Új arcok a jobboldali közösségben 

A Fidesz a múlt heti erődemonstrációján közéleti személyiségeket, zenészeket, sportolókat, influenszereket vonultatott fel. Az eddig ismert arcok – Nagy Feró, Miklósa Erika, Kudlik Júlia, Demjén Ferenc – mellett a Rákay Philippel a találkozó műsorát vezető Szabó Zsófi, valamint Kulcsár Edina, Bán János, Berki Krisztián, a kézilabdázó Görbicz Anita és Nagy László is színpadra lépett, csatlakozva a DPK-mozgalomhoz. 

A kormánypárt vezető politikusai közül Orbán Viktor előtt Kocsis Máté és Lázár János szólalt fel. A Fidesz országgyűlési frakcióvezetője az álhírgyártásra helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, a baloldali sajtó kritika nélkül beáll mindenki mögé, aki a kormányt bírálja. Lázár János felidézte, hogy politikai közösségük az utcán született, „Orbán Viktor 1990-ben hazaküldte a ruszkikat, 2010-ben a Nemzetközi Valutaalapot, 2015-ben az illegális migránsokat, 2022-ben pedig az első brüsszeli bábellenzéket”. Az aktuális helyzetre rátérve úgy vélekedett, hogy amíg a kormányfő az önrendelkezést védi, addig Magyar Péter Brüsszel érdekeit érvényesíti Magyarországon. 

 – fogalmazott. 

Új végvárrendszer 

Orbán Viktor elmondta, eddig 72 ezren csatlakoztak a digitális polgári körökhöz, és 46 ezren szálltak be a harcosok klubjába. Ezzel szerinte megtörték a „gyűlöletet építő globalista hálózat monopóliumát”, mozgalmuk 120 ezer főt számlál. A kormányfő szerint a következő voksoláson a magyar és a brüsszeli út között kell választani, utóbbi hívei pedig már berendezkedtek, elfoglalták, kisajátították és a saját képükre formálták a digitális teret, megszervezték magukat, és megfélemlítik a velük egyet nem értőket. „Ezért árad az agresszió, az erőszak, a durvaság, ezért hordanak fegyvert a gyűléseken, ezért dübörög a rágalomhadjárat a nemzeti és keresztény művészek, a nemzeti média, a nemzeti pártok és vezetőink ellen. (…) A digitális polgári kör azonban biztos védelmet nyújt az online térben tomboló baloldali őrjöngéssel szemben, és másfelől hatalmas építő energiákat szabadított fel. Ez a digitális honfoglalás” – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: a digitális térben dolgozó „nemzeti algoritmus” Magyarország 21. századi végvárrendszere. 

A miniszterelnök előretekintve a digitális közösség tagságának megduplázására buzdított, és a feladatokat is leosztotta: a csapat egyik részét képezik a harcosok, akik elöl küzdenek a csatában, az ő kezükben lesz a kard, a csapat másik részét képező DPK-tagok kezében pedig a vakolókanál. Orbán Viktor ezzel együtt továbbra is elengedhetetlennek tartja a személyes kiállást is, ezért 

***

Nyitókép: A miniszterelnök a digitális polgári körök tagságának megduplázására buzdított
Fotó: Ficsor Márton

***