Robbanásszerű változásra lehet számítani: néhány éven belül már mindenki Magyarország mögött fog kullogni

Magyarország szakképzése 2030-ra a világ legjobb modellje lesz, amely képes választ adni a munkaerőpiac kihívásaira – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn, Százhalombattán.

Pálmai Gergely a Mol Dunai Finomító új Gépészeti Tanműhelyének több mint 1700 négyzetméteres, korszerűen felszerelt oktatási központjának átadóünnepségén arról beszélt, hogy a Dunai Finomító az ország egyik legnagyobb ipari központja, a fiatal szakemberek itt közvetlenül a mindennapi ipari működés közelében sajátíthatják el a legmodernebb gépészeti ismereteket,

Hozzátette: öt év telt el a szakképzés 4.0 elindítása óta, és öt év alatt visszaadták a szakmák becsületét, ma már mindenki tudja, hogy a jó szakember aranyat ér. „Mára a szakképzés Magyarország egyik legnagyobb ereje lett, amely nemcsak munkát, hanem méltóságot, biztonságot és jövőt ad” – hangoztatta a helyettes államtitkár.

Kifejtette, hogy a szakképzés ma már a felsőoktatás előszobája is, a technikumokból a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem adott esetben kreditpontokkal is, melyekkel könnyebben juthatnak be a kiválasztott egyetemre. Szólt arról is, hogy a szakképzés megújításával a szakképzési ösztöndíjrendszer is átalakult. Az ágazati alapoktatás ideje alatt minden tanuló általános havi ösztöndíjban részesül. A nappali képzésben tanulók később a tanulmányi eredmények alapján akár havi 59 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak, amit tanulmányaik előrehaladtával a duális képzésbe bekapcsolódva munkabér válthat fel.

Óriási előrelépés

A színvonalas képzés egyik fontos feltétele az oktatók nagyobb megbecsülése, ezért a kormány 5 év alatt a szakképzésben oktatók bérét közel 2,5-szeresére emelte, így ma már a legkisebb oktatói bér is eléri a havi 705 ezer forintot – tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy 2015-től kezdődően összesen 400 milliárd forintból újultak és újulnak meg a szakképző iskolák, jelenleg is országszerte zajlanak felújítások csaknem 96 milliárd forint értékben. Hozzátette, hogy a szakképzésben az országos infrastrukturális fejlesztések mellett folyamatosak a digitális fejlesztések. „Minden ágazatban elérhetők már a digitális tananyagok, elektronikussá váltak a korábbi papíralapú vizsgák, a mesterséges intelligenciát pedig egy 12 pontból álló cselekvési terv mentén vezetjük be” – ismertette.

a világon pedig a szakmai versenyen a 10. legjobbak lettünk. Hozzátette, hogy ilyen eredményekkel kijelenthetjük, hogy Magyarország szakképzési erőcentrummá vált. Szavai szerint a kormány mindezért fejleszti tovább 100 milliárd forinttal az iskolákat, ezért emeli tovább az oktatói béreket, ezért fordít több tízmilliárd forintot tehetséggondozásra és a hátrányos helyzetű diákok felemelésére.

„Célunk a duális képzés további fejlesztése, népszerűsítése, szélesítése, a duális képzéssel összefüggő céljaink eléréséhez pedig ilyen vállalati partnerségekre, együttműködésekre és tanműhelyekre van szükség” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

(MTI)

Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán