Ezen hazánk léte múlhat – életbevágó teendőket jelölt ki Orbán Viktor a haderőfejlesztésben

„A magyar hadseregnek technológiai fölényre kell szert tennie, egyfajta precíziós hadseregre van szükségünk, hogy megvédhessük magunkat. Itt még sok a teendő” – hangoztatta a magyar miniszterelnök még tusványosi beszédében, amelyben öt pontba szedte össze a háborúból való kimaradás feltételeit.

Orbán Viktor egyik pontnak azt jelölte meg, hogy legyen erőnk megvédeni magunkat”. A kormányfő közölte, „a honvédelmi kiadások már 1.750 milliárd forintnál tartanak. Létrehoztuk a katonai védelmi iparközpontok láncolatát. Ha ránéznek a térképre, láthatják: Győr, Zalaegerszeg, Kaposvár, Várpalota, Kiskunfélegyháza, Gyula. Harci helikoptereket és szállítógépeket vásároltunk, és a szárazföldi haderőt is fejlesztjük, sőt beszálltunk nemzetközi, legmagasabb szintű haditechnológiai fejlesztésekbe is”.

Kevesen kapták fel azonban a fejüket annak idején a „precíziós hadsereg” kifejezésre, pedig a Mandinernek nyilatkozó szakértő szerint létfontosságú fejlesztéseket takar, olyanokat, melyek terén a teljes NATO lemaradásban van.

Mi az a precíziós hadsereg?

„A precíziós kifejezés ebben az esetben irányított fegyvereket jelent. Vannak az úgynevezett területre ható fegyverek, és vannak az irányított fegyverek. A modern hadviselésben egyre nagyobb szerepet kapnak az irányított, precíziós fegyverek” – mondta a Mandinernek Somkuti Bálint.

A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: 

„A precíziós fegyverek közé tartoznak az irányított légi indítású eszközök, az irányított rakéták, amelyeket a szárazföldről indítanak, de a drónok is. 

mert egészen egyszerűen nem gondolta senki, hogy ennyi és ilyen változatos feladatkörökkel rendelkező eszközre lesz szükség.”

„A miniszterelnök ezzel kapcsolatos szavai az én értelmezésemben azt jelentik, hogy a Zrínyi 2026 folytatódik, és akár drónok, akár szárazföldi indítású, akár légi indítású fegyverek területén bővülni fognak a Magyar Honvédség képességei” – vélekedett Somkuti.

Nem arra kell felkészülni, hogy távoli országokra mérünk csapást

Mivel Orbán Viktor a háborúkból való kimaradás egyik alappilléreként említette a haderőfejlesztést, ebből az is következik, hogy elsősorban hazánk védelmére kell felkészülnünk. Ez pedig fontos szempont, amikor arról kell dönteni, mekkora hatótávolsággal rendelkező eszközöket kell beszerezni.

„A Magyar Honvédség keretein belül pedig nincs értelme annak, hogy az eszközök hatótávolsága több ezer kilométer legyen, hiszen mi nem nagyhatalom vagyunk” – mutatott rá Somkuti Bálint.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, „a mi védelmünknek a saját közvetlen régiónkra kell korlátozódnia. Nem véletlen, hogy a magyar fegyveres erők fejlesztése során nem Patriotokat vásároltak, mert azoknak van ballisztikus rakétaelhárító képessége is, amely nyilvánvalóan nem tartozik Magyarország feladatai közé. A magyar légvédelem ehelyett a NASAMS-rendszeren alapszik, melynek hatótávolsága az ország területének és a közvetlen környezetének védelmére elég”.

Nyakunkon a drónforradalom és az egész NATO most kap csak észbe

Somkuti szerint a beszédet az elmúlt években lezajlott drónforradalom is inspirálhatta. A harci műveletekre alkalmazott drónok valóban a 2022-ben kitört konfliktus óta kaptak nagyobb figyemet. A szalagcímek nap mint nap dróntámadásokról szólnak, a világhálót pedig elöntötték az olyan felvételek a levegőben röpködő halálosztó eszközökről, amelyeket eddig csak tudományos fantasztikus filmekben láttunk. Legutóbb a harci drónok akkor kaptak nagy figyelmet a magyar sajtóban, amikor az ukránok ilyen eszközökkel támadták meg a hazánkba is lajat szállító Barátság vezetéket.

„Az FPV vagy kamikazedrónok által jelentett fenyegetés korábban is létezett, de korántsem volt ilyen mértékű, mint amit az orosz-ukrán háború óta látunk. Erre jelenleg egyetlen NATO-ország sincs felkészülve” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Somkuti Bálint rámutatott: 

Ezért fontos, hogy ezen a területen minden NATO-tag – köztük Magyarország – előrelépést könyvelhessen el.”

Somkuti szavaival egybecseng az a hír, amelyről a napokban mi is beszámoltunk: Jaroszlav Azsnyuk ukrán védelmi technológiai cégvezető komoly figyelmeztetést fogalmazott meg a nyugati szövetségesek számára a lvivi védelmi együttműködési fórumon.

– mondta a cégvezér.

Szerinte az ukrán áldozatok 60-70 százaléka ma FPV drónokból származik, mégis gyakorlatilag egyetlen EU-s vagy NATO-egységet sem képeznek ezzel a harctéren domináns technológiával.

Nem olyan bonyolult, mint gondolnánk

Igen ám, de milyen módon lehet felzárkózni az oroszok és az ukránok által felmutatott képességekhez?

Somkuti Bálint szerint a dolog nem annyira ördöngös, mint gondolnánk. 

– magyarázta.

Mint mondta, ilyen drónokhoz nemcsak saját fejlesztés és gyártás révén lehet hozzájutni, meg is lehet őket vásárolni.

„Hogy egy ország melyik verziót választja, az a politikai, geostratégiai szempontoktól is függ, mint a katonai eszközök beszerzésénél általában. 

– vélekedett a biztonságpolitikai szakértő.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor