Kutatás: az egykulcsos szja erősítette a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást

Az Oeconomus elemzése úgy látja, hogy az egységes személyi jövedelemadó ösztönzi a munkavállalást és a megtakarítást, visszaszorítja a szürkegazdaságot és erősíti a versenyképességet, míg a progresszív adózás gyengébb foglalkoztatást és az „agyelszívás” felerősödését hozhatja magával – írta meg a Világgazdaság.

A kutatóintézet felidézi, hogy az egykulcsos szja bevezetése 2011-ben jelentős egyszerűsítést és a munkát terhelő adók mérséklését eredményezte. Az intézet szerint ez érezhetően növelte a munkavállalási hajlandóságot, visszafogta az adóelkerülést és a feketefoglalkoztatást, valamint összességében javította a gazdaság versenyképességét.

A kedvező hatásokat a foglalkoztatási adatok is alátámasztják. A KSH kimutatása szerint

A növekvő foglalkoztatás és a folyamatos béremelkedés együtt emelte a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, élénkítette a fogyasztást, és hozzájárult a GDP dinamikus növekedéséhez.

Az elemzés emlékeztet, hogy 2016 óta 15 százalékos az szja kulcsa, amelyet különböző kedvezmények egészítenek ki. Ezek közé tartozik a 25 év alatti fiatalok és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adómentessége, amelyet a kormány októbertől fokozatosan a három, majd a kétgyermekes édesanyákra is kiterjeszt. Emellett elérhető a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye és a 30 év alatti anyák adókedvezménye is.

A munkaerőpiaci ösztönzők azonban nem csak az adórendszerből származtak. A bevezetést követő években állami programok – például a közmunkaprogram és a Munkahelyvédelmi Akcióterv – is hozzájárultak ahhoz, hogy sokan kilépjenek az inaktivitásból és munkát vállaljanak.

A költségvetési hatások szintén mérhetők. Az MNB 2019-es becslése szerint az egykulcsos rendszer indulásakor körülbelül 433 milliárd forinttal csökkent az szja bevétele, ám ez a kiesés 2017-re gyakorlatilag eltűnt a foglalkoztatás, a fogyasztás és a magasabb adóbevételek miatt. Az elemzés kitér a többkulcsos adózás tapasztalataira is. A 2010 előtti években az átlagbér szintjén és afölött különösen magas volt a marginális adókulcs, ami visszafogta a munkakínálatot és ösztönözte a kisebb összegre történő bejelentést. Ez rontotta a GDP teljesítményét is.

A tanulmány figyelmeztet az elvándorlás veszélyére is. Ha a többkulcsos rendszer túl nagy terhet rak a magasabb jövedelműekre, vonzóbbá válhatnak azok az országok, ahol alacsonyabb az adókulcs, ez pedig az „agyelszívást” erősítheti. Egy 2020-as kutatás is arra jutott, hogy a személyi jövedelemadók és a vagyonadók szintje befolyásolja a kiemelkedően magas jövedelműek és vagyonosok mobilitását, akár országon belül, akár nemzetközi szinten.

Nyitókép forrása: A KondorCars YouTube-oldala

***