Damoklész kardjaként lóg a csődhelyzet Budapest felett – kiderült, mennyire kong a főváros kasszája

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint „a közszolgáltatások korlátozása a város leállását jelenti, és egy zsákutca”.

Budapest pénzügyi helyzete kritikus: a főváros mínusz 65 milliárd forinttal gazdálkodik, miközben a Magyar Államkincstár bármikor leemelhet 4,5 milliárdot a számláról. Karácsony Gergely ígéretei ellenére a metrófejlesztések évek óta csak papíron léteznek, a kisföldalatti korszerűsítése is látványpolitika maradt.
A baloldali pártok által támogatott Karácsony Gergely vezette Budapest hónapok óta gyakorlatilag csődben van. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója pedig 2025. szeptember 2-án arról beszélt, hogy egy döntés értelmében a pécsi bíróság másodfokon eltörölte a Fővárosi Törvényszék által még decemberben elrendelt azonnali jogvédelmet, így a Magyar Államkincstár bármikor leemelheti a számláról visszamenőlegesen a tavalyi szolidaritási hozzájárulás utolsó 4,5 milliárdos részletét.
Kiss Ambrus elmondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás májusi 10 milliárdos, júniusi, júliusi és augusztusi 6-6-6 milliárdos részletét visszamenőleg csak akkor vonhatja le az államkincstár, ha az arra vonatkozó azonnali jogvédelmet is törli másodfokon a bíróság.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint „a közszolgáltatások korlátozása a város leállását jelenti, és egy zsákutca”.
Azonban jelenleg nem tudná ezt miből levonni, mivel „kong a főváros kasszája”:
mínusz 65 milliárd forint az egyenleg.
Ezt is ajánljuk a témában
A 2010 utáni jobboldali kormányzás egyik első intézkedése az volt, hogy kihúzta Budapestet a pénzügyi csávából.
Egy ilyen gazdasági-pénzügyi helyzetben látott napvilágot pár héttel ezelőtt, hogy nyilvános előzetes piaci konzultációt indított a BKK a kisföldalatti korszerűsítésére és meghosszabbítására. A jelenlegi koncepcióban a földalatti vonalának teljes akadálymentesítése szerepel, valamint egy új megálló építése a Hungária körútnál, hogy könnyebben legyen elérhető az 1-es villamos.
A földalatti meghosszabbítási lehetőségeit, annak pontos nyomvonalát vizsgáljuk, összefüggésben a Rákosrendezőre tervezett fejlesztéssel –
közölte a BKK, hozzátéve, hogy mivel a projekt még előkészítési szakaszban jár, ezért a műszaki tartalom a beérkezett észrevételek alapján, az előzetes piaci konzultációt követően kerül majd véglegesítésre.
Mint ismert, az M1-es metróvonal Budapest első metróvonala, 1896-os megnyitásával a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala. Az 1973-as meghosszabbítása és az 1987-es felújítását követően 2014-ben készült el a fejlesztési, meghosszabbítási terve. Karácsony Gergely 2019-es megválasztása óta többször is ígéretet tett arra, hogy komoly beruházások várhatóak ezen a területen, de több mint hat éves regnálása alatt nem történt semmi.
Karácsony még 2021. május 3-án arról beszélt, hogy hamarosan elkészülnek az 1-es metróvonal, a kisföldalatti korszerűsítését célzó tervek, amelyeket a főváros a kormánnyal együtt tud majd megvalósítani.
Itt az ideje a járműcsere-program elindításának, hamarosan elkészülnek a tervek, a műszaki dokumentáció.
Fontosnak nevezte a metróvonal fejlesztését, hogy azzal könnyen elérhető legyen az 1-es és 2-es villamos. A meghosszabbítása óriási lehetőség, hogy Rákosrendező rozsdaövezetét „felfűzzék” a jó belvárosi kapcsolatokkal rendelkező közösségi közlekedésre – mondta a főpolgármester.
2024. január 9-én látott napvilágot az a hír, miszerint minden nap átvizsgálják az M1-es földalatti szerelvényeit, mielőtt kiengednék a járműveket a forgalomba. Töréseket, repedéseket keresnek az ötven éve gyártott kocsikon.
2021 végén mintegy kétmilliárd forintot kapott a kisföldalatti vonalának felújítása, meghosszabbítása, illetve a kocsik cseréjének projektére a BKV, rendelkezésre is áll az új jármű elvi előzetes típusengedélye, elkészült a tenderdokumentáció is, de fedezethiány miatt a közbeszerzést már nem írták ki.
A projekt 2024 elején ismét előkerült a kormány által Rákosrendezőre tervezett új városközpont miatt, mert a Fővárosi Közgyűlés 2023 decemberi határozatában kikötötte, hogy a Rákosrendező területén megvalósítandó ingatlanfejlesztés támogatásához többek között források biztosítását kéri „a Millenniumi Földalatti Vasút felújításához és meghosszabbításához, valamint a szerelvények cseréjéhez”.
Még 2024 februárjának elején szintén a kisföldalattival kapcsolatban látott napvilágot, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) keretében a BKK a Budapesti Mobilitási Tervben (BMT) szereplő projektek tervezésére nyújtott be támogatási kérelmet, és ebben többek között szerepelt a kisföldalatti meghosszabbításának és a meglévő vonal felújításának előkészítése.
2025. február 26-án többek között arról döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy támogatják, hogy a BKV a fejlesztései finanszírozásához hitelkeret-megállapodást előkészítő egyeztetéseket folytasson, hivatalos tárgyalások kezdődhetnek a Magyar Fejlesztési Bankkal és az Európai Beruházási Bankkal. A tervek szerint ebből a forrásból valósulhat meg – egyebek mellett – a 2-es metróvonal teljes akadálymentesítése és az 1-es metró tovább nem halasztható, több mint ötvenéves szerelvényeinek cseréje.
Látjuk, a közgyűlés ezen döntését a mai napig nem hajtották végre, miközben a BKK augusztusban már piaci konzultációt indított a kisföldalatti meghosszabbításáról. A fenti folyamatokat nézve egyértelmű, hogy ez az egész kisföldalatti história csupán a Karácsony-féle látványpékségnek a része. Ahogyan rengeteg mindenről, Karácsony csak beszél és ígérget az M1 felújításáról, és bővítéséről. Pedig ha a Rákosrendezőre volt 50 milliárd forintja a fővárosnak, akkor a kisföldalatti felújítására, és bővítésére is jutott volna bőven forrás.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tényi István által tett feljelentésben ugyanis több bűncselekmény gyanúja mellett a költségvetési csalás is szerepel, amelynek vizsgálatára a NAV jogosult.
A kisföldalatti bővítési saga kapcsán érdemes felidézni, hogyan is áll Karácsony Gergely Budapest metróhálózatásának esetleges fejlesztéséhez, bővítéséhez. Elsőként érdemes felidézni, bár ez nem a metróhálózat bővítéséhez kapcsolódik, de a mai napig nem sikerült teljesítenie azt az ígéretét, miszerint klimatizálják a 3-as metró szerelvényeit. „Nem utazhatnak a budapestiek nyáron szaunában!” – mondta a főpolgármester még hat évvel ezelőtt. Az eredmény: nincs klíma, az utasok továbbra is izzadnak a 3-as metrón.
Támogatjuk a városi vasúthálózaton alapuló, gyors és hatékony gyorsvasúti (német mintára, S-Bahn) rendszer fejlesztését, a metróvonalak ebbe a rendszerbe illeszkedő fejlesztését, meg- hosszabbítását (az M3-as és az M4-es metró meghosszabbítása, az M2-es metró HÉV-vel történő összekötése). Pazarló gigaberuházások helyett a valódi hiányosságokra fókuszáló be- ruházásokra (új megállók létesítése, vonal-összekötések), egységes hálózatra van szükség –
mindezt Karácsony Gergely 2019-es választási programjában olvashattuk. Bizony akárhogyan is nézzük ebből nem lett semmi. Pedig a 3-as metró bővítésére már 2013-ban is javaslatot tettek. Akkor azt írták a tervezők, hogy
a vonal északi meghosszabbítását is vizsgálják: ha a megvalósíthatósági tanulmány alátámasztja, akkor később megépülhet a régóta tervezett új szakasz a Káposztásmegyeri lakótelepig négy új közbenső megállóval, Megyeri úti végállomással.
A 4-es metró meghosszabbításáról 2020. február 14-én beszélt Karácsony. Akkor azt mondta, hogy a tömött 7-es buszok miatt lenne megoldás a 4-es metró bővítése. Szerinte csak fél metró a 4-es, és nem csak Zugló, illetve a XV. kerület irányába kellene továbbépíteni, hanem Budaörs felé is. A 4-es metró meghosszabbítása a koronavírus-járvány kitörése után lekerült a napirendről. Azóta Karácsony sem forszírozta ezt a kérdést.
Éppen ezért nagyon érdekes, hogy a Józsefváros Újság még a 2024 májusában rákérdezett Karácsonynál, hogyan áll a 3-as és a 4-es metró meghosszabbítása, de a főpolgármester minderre nem adott semmilyen választ, magára a kérdésre sem reagált.
Térjünk most ki az M2 és a HÉV összekapcsolására. Persze ebből sem lett semmi a mögöttünk hagyott években, de Karácsony esetében itt is van egy érdekes momentum. „Zugló érdekeit sérti a felső vezetésű M2–HÉV-összeköttetés” – olvasható abban a levélben, amit Karácsony Gergelynek, a XIV. kerület polgármesterének aláírásával küldtek el a BKK-nak. A 2019. januári dokumentum szerint az Örs vezér téri, új, pilléreken álló állomás rombolná a városképet, a Szentmihályi út–Kerepesi út csomópontjának átépítése és a közúti forgalom felüljárón való átvezetése a környező területeket elzárná, azok „elszlömösödnének”. Zugló polgármesterének levele szerint a két kötöttpályás közlekedési mód felszín feletti összeköttetése zajos lenne, rezgéseket okozna és rombolná a városképet, ezért „a bírálati engedélyezési tervdokumentációban bemutatott műszaki kialakításokat összességében nem tartja elfogadhatónak”. A BKK a válaszlevelében felhívta Karácsony Gergely figyelmét arra, hogy a XIV. kerülettel a projekt tervezésének kezdete óta folynak az egyeztetések. Zugló véleményezte a korábbi munkarészeket, a részleges megvalósíthatósági tanulmányt, valamint a vonalkapcsolat tanulmánytervét is.
A 2019-es kampányban pedig Karácsony azt mondta: a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötésének tervezését fel kell gyorsítani, és azt kéregvasútként kell megépíteni. A liberális politikus arról nem szólt, hogy tudja, hol tart a projekt tervezési és részleges engedélyezési folyamata. Sőt arról sem, hogy az általa vázolt elképzelésnek nincs pénzügyi háttere.
Persze a történetnek ezzel nincsen vége. Az óriásberuházás tervezett előkészítéséről számos hír jelent meg az elmúlt években: 2021-ben arról szóltak a hírek, hogy a fejlesztés a metró és a HÉV összekötése mellett az Örs vezér terének felújítását, az érintett HÉV-vonalak teljes rekonstrukcióját, új szerelvények beszerzését, valamint a HÉV-pálya bizonyos fővárosi szakaszainak föld alá helyezését is tartalmazza majd. Az akkori bejelentés arról is szólt, hogy az első szakaszt Cinkotáig kivitelezik majd.
2025. augusztus 26-án pedig bejelentették, hogy Megjelent a Gödöllő-Budapest (H8) és Csömör-Budapest (H9) HÉV-vonalak fejlesztésének, valamint egy új járműtelep kialakításának tervezésére vonatkozó közbeszerzési hirdetmény. Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a projekt célja, hogy modern, letisztult városi-elővárosi vasúthálózat jöjjön létre, a jövőben a metró Cinkotáig közlekedhessen, P+R parkolók épülhessenek a vonal mentén, valamint megszűnjenek a szintbeli kereszteződések, biztosítva ezzel a belvárosba történő gyorsabb és kényelmesebb eljutást. Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő elmondta, a projekt, és a 2-es metró Cinkotáig közlekedtetése a kerület számára óriási változás lesz.
A kiviteli tervek és a források rendelkezésre állása esetén a beruházás 2030-ig megindulhat.
Kovács Péter XVI. kerületi polgármester kiemelte, már a tervezés során lehetősége lesz az önkormányzatnak a véleményét, javaslatait, észrevételeit elmondani. Hozzátette, a kerület legnagyobb közösségi közlekedési beruházása lesz majd a projekt megvalósítása európai uniós támogatással. A tájékoztatón Karácsony Gergely nem volt jelen, amit azt mutatja, hogy a fővárost mára nem igazán érdekli ez a beruházás.
Bár Karácsony 2019-es tervei között nem szerepelt az úgynevezett 5-ös metró megépítése, de ezen a téren is történtek bejelentések a ciklusa alatt. Elsőként tisztázzuk, miről is van szó. Az 1990-es években az elővárosok lakosságának növekvését nem követte az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése. Az elővárosi lakosság növekedése érintette az észak-budai és a csepel-szigeti régiót is, ám az elővárosokat a belvárosokhoz kötő tömegközlekedési fejlesztések nem követték az igényeket. Az innen érkező HÉV-vonalak a belváros peremén értek véget, felesleges átszállásokra kényszerítve a városközpontba igyekvőket. Kézenfekvőnek tűnt a HÉV-vonalak belváros alatti összekötése.
Demszky Gábor 2002-ben beszélt először a fejlesztés tervéről a sajtónak. Az ötös metrónak elkeresztelt projekt tervezésére Budapest önkormányzata 2005-ben 100 millió forintot különített el. A városvezetés 2007-es kezdéssel EU-források bevonásával szerette volna 2010-re a projektet megvalósítani, ez azonban meghiúsult. 2007-ben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes ismét beszámolt arról, hogy a városvezetés szeretné elkezdeni az úgynevezett ötös metró tervezését. 2008 februárjában a VEKE készített négy nyomvonalváltozatot tartalmazó tervet a metró kivitelezésére.
2020 február végén a Budapest Fejlesztési Központ kiírta az ötös metró első ütemének tervezésére szóló tendert.
A következő évtized legjelentősebb, közel egymillió budapesti és agglomerációs lakos közlekedését segítő hév-fejlesztéseinek tervezőjét nyílt európai uniós közbeszerzési eljáráson választják ki, mely jelenleg is folyamatban van. A Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével működő, a Fővárosi Önkormányzat és a kormány közötti legmagasabb szintű egyeztető fórum kimondta: kiemelt jelentőségű fejlesztésről van szó, melynek a 2021 és 2027 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban történő megvalósításában a Főváros és a kormány is egyetért.
Az 5-ös metró ügy ezt követően a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának a kapcsán jött elő. Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője még 2023 decemberében beszélt arról, hogy az árnyékkormány akkori ülésén részt vett Karácsony Gergely is. Molnár akkor többek között azt jelentette be, hogy olyan programot készítenek, amelyben elkezdenék az M5-ös metró építését, amivel a csepeli és a szentendrei HÉV vonalát kötnék össze. Azóta sem Karácsony, sem a DK nem beszélt az 5-ös metróról.
Összességében teljesen egyértelmű, hogy Budapest a metrófejlesztések terén csak helyben jár 2019 óta. Karácsony Gergely egyetlen ígéretét sem teljesítette ezen a téren. Persze egy-két nagyon szép terv van, de főváros anyagi helyzetét figyelembe véve ezekből a következő években szinte biztosan nem lesz semmi, mivel a teljes csőd elkerülése most a legfontosabb feladat.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád