Ha a kormány megint segít, Karácsonyéknak nem maradhat több dobása

„Az fog történni ezután, hogy a kormányhoz fognak menni és a kormánynál fognak kopogtatni, hogy húzza ki őket a bajból” – felelte Szentkirályi Alexandra, a kormánypártok fővárosi frakcióvezetője a múlt heti közgyűlés szünetében az ATV  azon kérdésére, hogy mire számít a csődhelyzet kapcsán.

Egyrészt azt állítják, hogy a kormány politikai alapon fojtogatja a fővárost, másrészt készek zsaroláshoz is folyamodni. Karácsony Gergely május végén megjelent posztjában azt hangoztatta, „Aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja!”. Nem sokkal később 

Június 4-i posztjában pedig már azt írta, „Budapest kész tárgyalni a kormányzattal. Az idő azonban vészesen fogy”.

A kormány már többször kihúzta a bajból Budapestet

Nagyon úgy tűnik tehát, Karácsony Gergely arra játszik, hogy a kormány végül kihúzza a bajból a fővárost. Nem ok nélkül, hiszen bármit is állít a főpolgármester a kabinet „sarcpolitikájáról”, a valóság az, hogy 

„2010-ben nemcsak Budapest, hanem a teljes önkormányzati szféra csődközeli állapotban volt. A 2010 előtti kormányzatok ugyanis – akkor a valóságban – kiszárították a jellemzően ellenzéki vezetésű városokat. Az önkormányzatok a kötelező feladataikat is hitelből látták el, ezt a komplett hitelállományt konszolidálta 2010-től fokozatosan, majd 2013-ban a kormány” – idézte fel megkeresésünkre Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója.

Kőrösi szerint, 

Karácsony is élvezte az adósságrendezés előnyeit

Ehelyett

– mutatott rá a szakértő, aki felidézte, amikor 2010-ben Tarlós István átvette Budapest vezetését, épp a határán volt a város a csődnek. Kettőszázmilliárd forintos – a költségvetési főösszeget meghaladó – mínuszban volt, épp bedőlt a 4-es metró projektje, és ezért várható volt, hogy az Európai Unió által biztosított támogatást is vissza kell majd fizetni.

Azzal folytatta, hogy „a város közműcégeinek jelentős része már külföldi tulajdonban volt, ami nem – például BKV – szintén a csőd közelében, a vezetők egy része már vád alatt. A buszok, villamosok, és általában a város közművei erősen leromlott állapotban, és sorolhatnám hosszasan.”

„Tarlós István vezetése alatt a főváros költségvetési helyzete nemcsak hogy stabilizálódott, de jelentős tartalékokat is sikerült felhalmozni. A város szinte teljes egészében lecserélte az elöregedett buszflottáját, majd’ 30 százalékát a villamosállománynak, befejeződött a 4-es metró építése – amihez szintén jelentős kormányzati támogatásra volt szükség –, létrejött a BKK, visszavásároltuk a közműveinket” – sorolta a Budapest Műhely kutatási és elemzési igazgatója, mi minden történhetett többek között a kormány adósságkonszolidációjának köszönhetően.

Szigorúbb szabályokra lehet szükség

Kőrösi Koppány aláhúzta: adósságrendezés nélkül, az akkori „csődtömeg egészen biztosan maga alá temeti a várost – bár ilyen, ugye technikailag nem lehetséges, hiszen ha egy önkormányzat csődbe megy, akkor az államnak helyt kell állnia. Az nem opció, hogy egy tanár, egy orvos, egy köztisztviselő nem kap fizetést, vagy hogy nem indul el a busz.”

Ezt minden bizonnyal Karácsony Gergely is tudja, ezért mer zsarolni a közösségi közlekedés leállításával. 

A Budapest Műhely alapítója ugyanis rámutatott: „európai városok csődjéből láthatjuk – Birmingham, Glasgow 2023-ban, Reykjavik 2008-ban, Valencia 2014-ben, Madrid 2011-ben ment csődbe –, hogy 

A szakértő éppen ezért úgy vélekedett, 

Orbán Viktor: A segítség kiindulópontja, hogy ez a helyzet nem állhat elő még egyszer

A helyzetre a miniszterelnök is reagált pénteki rádióinterjújában. Mint mondta, a fővárosban „olyan költségvetést fogadtak el, amiről minden jogász megmondta, hogy törvénytelen. Arra nem lehet költségvetést építeni, hogy nem fizetjük be az adót.”

Azzal folytatta:

Meg kell érteni a helyzetet, pontosan föl kell tárni és ahol a bajok vannak, ott kell beavatkozni”.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád