Karácsony Gergely pénteken leállítja a tömegközlekedést

„Ez nem sztrájk, hanem egy tulajdonosi döntés” – mondta a Partizánban.

A 2010 utáni jobboldali kormányzás egyik első intézkedése az volt, hogy kihúzta Budapestet a pénzügyi csávából – mutatott rá a Mandinernek nyilatkozó szakértő, aki szerint szigorúbb szabályokra lehet szükség annak érdekében, hogy az önkormányzatok ne gazdálkodhassanak felelőtlenül abban bízva, hogy a kormány a végén majd úgyis segít.
„Az fog történni ezután, hogy a kormányhoz fognak menni és a kormánynál fognak kopogtatni, hogy húzza ki őket a bajból” – felelte Szentkirályi Alexandra, a kormánypártok fővárosi frakcióvezetője a múlt heti közgyűlés szünetében az ATV azon kérdésére, hogy mire számít a csődhelyzet kapcsán.
A főpolgármester és csapata láthatóan valóban mindent megtesznek, hogy ne kelljen elvinniük a balhét Budapest siralmas anyagi helyzete miatt.
Egyrészt azt állítják, hogy a kormány politikai alapon fojtogatja a fővárost, másrészt készek zsaroláshoz is folyamodni. Karácsony Gergely május végén megjelent posztjában azt hangoztatta, „Aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja!”. Nem sokkal később
azt is bejelentette, hogy június 6-án, pénteken rövid időre leállíttatja a főváros közösségi közlekedését figyelmeztetés céljából.
Június 4-i posztjában pedig már azt írta, „Budapest kész tárgyalni a kormányzattal. Az idő azonban vészesen fogy”.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ez nem sztrájk, hanem egy tulajdonosi döntés” – mondta a Partizánban.
Nagyon úgy tűnik tehát, Karácsony Gergely arra játszik, hogy a kormány végül kihúzza a bajból a fővárost. Nem ok nélkül, hiszen bármit is állít a főpolgármester a kabinet „sarcpolitikájáról”, a valóság az, hogy
2019-ben egy olyan várost vett át, amit azelőtt a kormány már megmentett pénzügyileg.
„2010-ben nemcsak Budapest, hanem a teljes önkormányzati szféra csődközeli állapotban volt. A 2010 előtti kormányzatok ugyanis – akkor a valóságban – kiszárították a jellemzően ellenzéki vezetésű városokat. Az önkormányzatok a kötelező feladataikat is hitelből látták el, ezt a komplett hitelállományt konszolidálta 2010-től fokozatosan, majd 2013-ban a kormány” – idézte fel megkeresésünkre Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója.
Ezt is ajánljuk a témában
A Budapest Műhellyel egy olyan szakmai tudásközpont jön létre, amely a főváros fejlesztésére koncentrál.
Kőrösi szerint,
ha a kormány annak idején ezt nem lépi meg, Budapest és más városok is a saját vagyonukkal – épületekkel, közművekkel, illetve a mai napig tartó részletfizetéssel – fizettek volna a csődhelyzet megoldásáért.
Ehelyett
2019-ben a működését tekintve konszolidált, pénzügyileg stabil várost vehetett át Karácsony Gergely
– mutatott rá a szakértő, aki felidézte, amikor 2010-ben Tarlós István átvette Budapest vezetését, épp a határán volt a város a csődnek. Kettőszázmilliárd forintos – a költségvetési főösszeget meghaladó – mínuszban volt, épp bedőlt a 4-es metró projektje, és ezért várható volt, hogy az Európai Unió által biztosított támogatást is vissza kell majd fizetni.
Azzal folytatta, hogy „a város közműcégeinek jelentős része már külföldi tulajdonban volt, ami nem – például BKV – szintén a csőd közelében, a vezetők egy része már vád alatt. A buszok, villamosok, és általában a város közművei erősen leromlott állapotban, és sorolhatnám hosszasan.”
„Tarlós István vezetése alatt a főváros költségvetési helyzete nemcsak hogy stabilizálódott, de jelentős tartalékokat is sikerült felhalmozni. A város szinte teljes egészében lecserélte az elöregedett buszflottáját, majd’ 30 százalékát a villamosállománynak, befejeződött a 4-es metró építése – amihez szintén jelentős kormányzati támogatásra volt szükség –, létrejött a BKK, visszavásároltuk a közműveinket” – sorolta a Budapest Műhely kutatási és elemzési igazgatója, mi minden történhetett többek között a kormány adósságkonszolidációjának köszönhetően.
Kőrösi Koppány aláhúzta: adósságrendezés nélkül, az akkori „csődtömeg egészen biztosan maga alá temeti a várost – bár ilyen, ugye technikailag nem lehetséges, hiszen ha egy önkormányzat csődbe megy, akkor az államnak helyt kell állnia. Az nem opció, hogy egy tanár, egy orvos, egy köztisztviselő nem kap fizetést, vagy hogy nem indul el a busz.”
Ezt minden bizonnyal Karácsony Gergely is tudja, ezért mer zsarolni a közösségi közlekedés leállításával.
Az viszont nem magától értetődő, hogy a budapestiek jól járnak azzal, ha a városvezetés – arra számítva, hogy a kormány úgyis mindig kimenti őket – felelőtlen gazdálkodással rendre a csőd szélére juttatja a várost.
A Budapest Műhely alapítója ugyanis rámutatott: „európai városok csődjéből láthatjuk – Birmingham, Glasgow 2023-ban, Reykjavik 2008-ban, Valencia 2014-ben, Madrid 2011-ben ment csődbe –, hogy
a csődhelyzet konszolidálása minden egyes alkalommal nagyon komoly szolgáltatáscsökkenéssel és vagyonvesztéssel jár”.
A szakértő éppen ezért úgy vélekedett,
az ellenőrzés, az önkormányzatoktól elvárt transzparencia területén – erre mutat most rá Budapest példája is – sokkal komolyabb, és – merjük kimondani – szigorúbb szabályokra lenne szükség.”
A helyzetre a miniszterelnök is reagált pénteki rádióinterjújában. Mint mondta, a fővárosban „olyan költségvetést fogadtak el, amiről minden jogász megmondta, hogy törvénytelen. Arra nem lehet költségvetést építeni, hogy nem fizetjük be az adót.”
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner által megkérdezett alkotmányjogász szerint jogszabályt sért, hogy a főváros költségvetési rendelete az előírt, további 50 milliárddal nem, csak 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésével számol. A főispán előrebocsájtotta: következmények lesznek.
Orbán Viktor a csődközeli helyzet egyik legfőbb okát abban jelölte meg, hogy Budapesten nincs vezetés, miközben az egész város vezetésért kiált. Ehhez hozzáfűzte: „Csak azt tudom mondani, ha nem megy, segítünk.”
Azzal folytatta:
Minden segítségnek a kiindulópontja az, hogy ne engedjük, hogy ez a helyzet még egyszer előálljon.
Meg kell érteni a helyzetet, pontosan föl kell tárni és ahol a bajok vannak, ott kell beavatkozni”.
Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában kitért Karácsony Gergely konkrét zsarolási akciójára is.
Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök példátlannak nevezte, hogy pénteken délben, a főpolgármester utasítására, a kormánynak szóló figyelmeztetésként leáll a budapesti tömegközlekedés. Hangsúlyozta: a politika kiindulópontja, hogy egy közösség vezetőinek jogi és erkölcsi kötelessége biztosítani az emberek számára a közszolgáltatásokat, ezért „váratlan fejlemény a magyar politikában” az, hogy a tulajdonosi jogokkal élve, valaki úgy dönt, hogy nem nyújt közszolgáltatást.
Megjegyezte: a jogászok már vitatkoznak azon, hogy lehet-e ilyet tenni egyáltalán, vagy sem. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt semmiképpen nem látja észszerűnek – mondván –, miért kellene büntetni az embereket bármiért is.
Megjegyezte, már hosszú hónapok óta szomorú látni azt a „vergődést”, ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a főváros mindennapi életének kihívásaival.
Úgy értékelt: minden ilyen zűrzavar oka alapvetően vezetői hibákban keresendő. A fővárosban nincs helyettese a főpolgármesternek, olyan költségvetést fogadtak el, amiről minden jogász megmondta, hogy törvénytelen, a cégvezetők fogyóeszközök, nyakig ér a korrupció, a közgyűlés olyan, mint egy zsibvásár – sorolta a kormányfő, aki úgy összegzett: az egész város „vezetésért kiált”.
„Ki van tömve pénzzel ez a város, ez a leggazdagabb városa Magyarországnak, csak nincs vezetve” – állapította meg, hozzátéve, hogy ha forintokat számolnak, akkor Budapest többet kap az országtól, mint amit ad neki. Felidézte, hogy a kormány legutóbb két hete adott 40 milliárd forintot villamosvásárlásra Budapestnek, és emellett sok száz milliárd forintot tesz bele a budapesti gazdaság fejlesztésébe is, többet mint maga a főváros, amely „talán nem is tesz bele semmit”, vagy csak elhanyagolható összeget a kabinethez képest. Példaként hozta a BYD kínai autógyárat, amely a fejlesztési központját Hollandiából Budapestre hozza, ehhez pedig kormányzati támogatást kellett adni.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel és Ukrajna közösen épít bábkormányt – szögezte le a miniszterelnök. A volt vezérkari főnök ügyéről, Ukrajna gyorsított csatlakozásáról és a drogellenes küzdelemről is beszélt a kormányfő a Kossuth Rádióban. Összefoglalónk!
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád