Ha Karácsony tovább erősködik, az állam inkasszálhatja az összeget, amit a főváros nem fizet be

„Mivel az efféle hozzáállás lassan mindennapossá válik Budapest baloldali városvezetése részéről, mindenekelőtt általánosságban érdemes rögzíteni, hogy 

– válaszolta megkeresésünkre ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpontjának tudományos igazgatója azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a napokban újra megerősítette, idén nem fogja kifizetni a főváros a szegényebb települések támogatására kiszabott szolidaritási hozzájárulást.

Mint ismert, a főváros közgyűlése decemberben a régi baloldal képviselőinek, a Podmaniczky Frakciónak és Magyar Péter frakciójának együttműködésével elfogadta azt a 2025-ös költségvetést, amelyben a szolidaritási hozzájárulásnak csupán egy kis része, de nem a teljes összege szerepel. 

Karácsony Gergely egy év eleji, a 24.hu Della című podcastjének adott interjújában beismerte, hogy telefonon egyeztetett Magyar Péterrel a költségvetés elfogadása előtt.

Mire hivatkozik Karácsony Gergely?

Lomnici rámutatott: Karácsony Gergely érvelésében egyrészt arra hivatkozik, hogy a – nyilvánvaló közérdeket és közcélokat szolgáló – szolidaritási hozzájárulás álláspontja szerint sérti az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdésében rögzített állami támogatásra való jogosultságot, amely alapján a helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.

– jegyezte meg az alkotmányjogász.

Karácsony – az ügyben eljáró törvényszéki bírói Alkotmánybírósághoz benyújtott, egyedi normakontroll kérő beadványa alapján – a későbbiekben arra is hivatkozott, hogy a szolidaritási hozzájárulás nemzetközi szerződésbe, nevezetesen a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába ütközik.

Ezzel kapcsolatban Lomnici kifejtette, a főpolgármester érveivel összefüggésben az Alkotmánybíróság a közelmúltban arra a megállapításra jutott, hogy 

„A taláros testület ennek kapcsán többek között kifejtette, hogy a Charta értelmében a helyi önkormányzatok saját forrásai a nemzeti gazdaságpolitikába ágyazottak, attól nem választhatók el, abból nem ragadhatók ki. Ebben az értelemben 

– állapította meg az alkotmányjogász.

Hozzátette: „Ami pedig a szolidaritási hozzájárulás alkotmányos megítélését illeti, az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy – a főpolgármester és tanácsadói állításaival ellentétben – a helyi önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem a közteherviselési kötelezettségből fakad. Ellenkezőleg, egy olyan költségvetési törvényben meghatározott fizetési kötelezettségről van szó, amelyhez számos hasonló példát ismer a központi költségvetésről szóló törvény.”

A szegényebb településektől venne el a főpolgármester

Ha csak a főpolgármester közleményeit olvasgatja az ember, olybá tűnhet, mintha egyszerű kiszúrásból akarná az állam bevasalni tőle a szolidaritási hozzájárulás összegét. Pedig valójában az állítólag a baloldalon kiemelt szereppel bíró felzárkóztatás egyik fontos eleméről van szó.

Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban felidézte, a 2017. évi költségvetési törvény új elemmel egészítette ki az önkormányzatok finanszírozási rendszerét: bevezette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, amelyet a magas egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező települések egy része teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás célja tehát az esélyegyenlőség javítása, hiszen annak összege hozzájárul az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javításához, továbbá más finanszírozási célok teljesítéséhez.

Az alkotmányjogász rámutatott, 

„A Gewerbesteuerumlage (»jutalék a helyi iparűzési adóból«) az 1969-es önkormányzati pénzügyi reform óta egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet a német helyi iparűzési adóbevételeket beszedő települési önkormányzatok fizetnek a tartományi és a szövetségi költségvetésbe” – fejtette ki.

Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal főispánja az üggyel kapcsolatban még decemberben a Hirado.hu-nak nyilatkozva úgy fogalmazott, 

A hozzájárulás mértéke nem »hasráütésszerű«, hanem törvényben rögzített. Egyedül Budapest, a leggazdagabb magyar település nem akarja befizetni”.

Mit tehet a főispán?

Lomnici tájékoztatása szerint van mozgástere Sárának, ugyanis a vonatkozó törvény értelmében a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el.

Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni” – magyarázta az alkotmányjogász.

Lomnici úgy folytatta: „a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt. Ennek során 

Ha nem marad más, jöhet az inkasszálás

Az alkotmányjogász azonban azt is megjegyezte, hogy a 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény február 1-jén hatályba lépő rendelkezési értelmében, ha települési önkormányzatot a törvény alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a szolidaritási hozzájárulás alapján levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a Kincstár havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ugyanez a helyzet áll elő, ha a települési önkormányzatnak 2025. december 16-án bármilyen elmaradása van a szolidaritási hozzájárulás szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében.

– vonta le a következtetést Lomnici Zoltán.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos