Hetvenöt éve oszlatták fel a kommunisták a szerzetesrendeket

„A szerzetesi intézmények és hivatás ellen a történelem során többször indult támadás. A XVI. században jelentkező protestáns felekezetek éppúgy elvetették azokat, mint ahogy a XVIII. század végén II. József, a kalapos király többségüket rendelettel oszlatta föl. S így tettek nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1950-ben a magyarországi kommunisták is” – emlékezett meg a Magyar Nemzet a magyarországi szerzetesrendek hetvenöt évvel ezelőtti feloszlatásáról.

A szerző, Miklós Péter szerint a kommunistáknak az volt a bajuk  szerzetesekkel, „hogy Marx, Engels és Lenin nyomdokain ateisták és materialisták voltak, vagyis tagadták Isten létét és az emberek tudatának transzcendens szellemi gyökereit. Másrészt pragmatikus és operatív okaik is voltak. A történelmi egyházak elleni támadás jegyében 1945 után nem sokkal szétosztották vagy állami kezelésbe vették a katolikus egyházi – így a szerzetesi – birtokokat és ingatlanokat (amelyek jövedelmét a hitélet mellett oktatási, szociális, egészségügyi intézmények fönntartására fordította a legnagyobb hazai felekezet).”

Így 

Egy héttel később a magyar állam és a szerzetesi közösségek megállapodtak abban, hogy négy rend (bencések, piaristák, ferencesek és a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek) két-két iskolája működhet tovább.

A kommunisták kifejezett célja volt Miklós Péter szerint, hogy a templomok falai közé szorítsa a vallási életet, vagyis elérni azt, hogy a társadalmi diskurzustól és a közéleti folyamatoktól a felekezetek távol maradjanak.

„Mivel 

veszélyesnek számítottak, hiszen kapcsolatrendszerük révén a kereszténység kétezer éves tanítását és Jézus Krisztus evangéliumát hirdették, ami pedig a kommunista diktatúra ateista és materialista szellemi alapjaival ellentétes és üldözendő volt” – fogalmazott.

A szerző a kommunisták tettét úgy értékelte: „A szerzetesrendek 1950-es föloszlatásával nemcsak a közösségeket szüntették meg a kommunista diktatúra emberei, de távolságtartása kényszerítették az egyénektől és a családoktól is a szerzetesi spiritualitást. 

Nyitókép: Szerzetes elsőáldozókkal a budai Országúti (Margit körút) ferences plébánia udvarában egy 1946-os felvételen (Forrás: Fortepan /Lissák Tivadar)