Az ellenfél beemelte a verbális és fizikai erőszak kultúráját

Ahol elfogynak az érvek, ott marad a kiabálás, az agresszió és a trükközés.

Bod Péter Ákos szerint a Fidesz a szavazók „kritikus méretű részét korrumpálja” a könnyebbséget jelentő intézkedésekkel.
A Szeretlek Magyarországnak adott interjújában Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke arról értekezett, hogy szívesen látna adóemeléseket, és szerinte a Fidesz a szavazók „kritikus méretű részét korrumpálja” a könnyebbséget jelentő intézkedésekkel.
Sikeres lehet-e jól láthatóan fedezetlen ígéretekkel választást nyerni? – tette fel a kérdést a portál, mire Bod Péter Ákos közölte, hogy nehéz előre jósolni.
„Eddig a magyar polgárok örömmel elfogadták, amit kaptak; bár volt gyanújuk, hogy végül ők fizetik meg, de a szavazók egy részénél – kritikus méretű szavazó körben – a pénzosztással és ígéretekkel való korrumpálás működött” – jegyezte meg.
A Tisza adótervei kapcsán Bod Péter Ákos úgy fogalmazott, hogy szerinte, ha valaki kimondja, amit szakmailag gondol, „rögtön ráugrik a kormánypropaganda, és azt harsogja, hogy lám az ellenzék gonosz, és adót akar emelni”. Majd hozzátette:
Láttuk: ha valaki megemlít egy adóreform-elemet, rögtön támadják.”
Bod Péter Ákos úgy véli: az adózás egyes elemeit önmagukban nehéz tárgyalni.
„Ha például valaki csökkentené az SZJA jelentőségét, ami most a Fidesz álláspontja, akkor szeretném hallani a miniszterelnöktől, hogy milyen más adótételeket fog kompenzálásként emelni, vagy honnan pótolja a kieső ezermilliárdokat. Tárja elénk, hogy melyik kiadási tételt húzza ki? Ismerje be, hogy nem 35 ezermilliárdot költ különféle célokra, hanem éppenséggel spórolni fog. Hol, kin és mennyivel?” – mondta a volt MNB-elnök.
Véleménye szerint azonban „eddig csak Európa legnagyobb adócsökkentése hangzott el, azaz sok adót nem szednek be, viszont rengeteget költenek”.
„A valóság aztán bekopog. Romániában, ahol szintén évek óta nagy volt a hiány, most voltak kénytelenek áfát emelni. Ez egy darabig megdrágítja a fogyasztást, felviszi az inflációt, de kell az állami bevétel. Szlovákiában is stabilizálási intézkedéseket tárgyalnak.
Nálunk is szükség lesz komoly kiigazításra.
De óvnám az ellenzéki szakértőket, hogy megtegyék azt a szívességet, hogy a hivatalban levő, általunk fizetett miniszteri helyett ők mondják meg, mit kellene most tenni a stabilizáláshoz, ráadásul olyan helyzetben, amikor a gazdaság 2022 nyarától nem húz” – fogalmazott.
Bod Péter Ákos arról is beszélt az interjúban, hogy ha kell, vissza lehet venni a kedvezményeket. Sőt, egy törvénymódosítással akár a 3 százalékos Otthon startos kedvezményt is meg lehet szüntetni.
Ezt ma nehéz elképzelni egy fiatalembernek, pedig a demokráciában így van”
– tette hozzá érzéketlenül.
„A rendszerváltáskor is volt 3 százalékos OTP-lakáshitel, én is vettem fel. Aztán, amikor két számjegyű, sőt 30% körüli lett az infláció, nem volt mit tenni, meg kellett változtatni a törvényt, mert az állami támogatást nem bírta ki a költségvetés, és nem is volt tisztességes, hogy a kiskeresetűekre terhelt adóból aránytalanul sok szubvenció jusson a jobb módúakra” – mondta ennek kapcsán, hozzátéve, hogy „nem az egyeduralkodó írja fel a konyhaasztal szélén egy cetlire, hogy mi lesz az adóval és az alkotmánnyal, hanem vitában, érvekkel dől el”.
Néhány nappal korábban Bod Péter Ákos a Progress Alapítvány rendezvényén
bírálta, hogy a kormány 2010-ben szakított a Gyurcsány-Bajnai éra megszorításokra épülő gazdaságpolitikájával.
A bukott ex-jegybankelnök szerint a növekedésre épülő gazdaságpolitika nem hozott sikert, hiszen nem jók a növekedési adatok.
„2010-ben – még nem volt olyan régen, emlékszünk – az volt a koncepció, hogy nem kell megszorítás, hanem kinőjük a bajokat, tehát ugye ezt közgazdász nyelven, hogy az egyensúlyi változókkal nem kell annyit foglalkozni, lehet lazábbra venni az egyensúlyt. Lehet egyensúlytalansági pályán is lenni. Még akár lehet elméletet is rakni emögé. De majd kinőjük és ha megnézzük a növekedési adatokat, akkor eltelt most már 15 év és a magyar növekedési mutatók nem jók” – fogalmazott.
Mindez elég durva csúsztatás, hiszen 2013 után éveken keresztül növekedett a magyar gazdaság. A koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború ugyanakkor – Európa többi országához hasonlóan – a magyar gazdaságnak is komoly csapást jelentett.
Nyitókép: Ficsor Márton / Mandiner