A Snapchat titkai

„Az elmúlt években sorra jelennek meg azok a beszámolók, amelyek szerint a közösségi platformok — köztük a fiatalok körében különösen népszerű Snapchat — a tiltott szerek online terjesztésének kulcsfelületeivé váltak. A dán Digitalt Ansvar szeptemberben publikált elemzése ennek a gyanúnak ment utána és készített egy strukturált, módszeres vizsgálatot. Azt tesztelték, hogyan kezeli a platform a nyilvánvalóan drogeladással foglalkozó profilokat, és mennyire terjesztik tovább ezeket a platform saját ajánlórendszerei. A kutatás tétje nem kicsi: az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) szigorú elvárásokat fogalmaz meg a bejelentések kezelésére, a kiskorúak védelmére és a rendszerkockázatok csökkentésére. A kérdés tehát az, hogy a Snapchat a gyakorlatban megfelel-e ezeknek.

A módszertan egyszerű, mégis elég erős ahhoz, hogy valós élethelyzetet modellezzen. A kutatók négy, frissen létrehozott, 13 éves életkornak beállított tesztprofilt hoztak létre, és négy hónapon át — 2025 márciusától júniusig — gyűjtöttek adatot. A profilok kifejezetten olyan felhasználóneveket kerestek és jelöltek ismerősként, amelyek egyértelműen drogeladásra utaltak: volt köztük nyílt kifejezés (»coke«, »weed«, »hash«), illetve közismert szleng és eufemizmus is. A kommunikáció dokumentálásához — mivel a Snapchat jelzi a képernyőmentést — külön készülékkel fotózták a beszélgetéseket, és csak anonimizált rekonstruált példákat közöltek. A lényeg, hogy ez nem egy kémprogram volt, mielőtt bármit bejelentettek volna a platformnak, egyértelmű bizonyítékot gyűjtöttek arra, hogy az adott profil ténylegesen tiltott szert kínál, árakat ad meg, átvételi vagy szállítási módot egyeztet.

A vizsgálat két bejelentési útvonalat hasonlított össze: húsz profilt az alkalmazáson belüli »használat vagy drogeladás« menüponton keresztül jelentettek, további húszat pedig a Snapchat támogatási weboldalán elérhető, kifejezetten a DSA 16. cikkére hivatkozó űrlapon. A kettő között fontos különbség, hogy az appon belüli bejelentés legfeljebb 250 karaktert enged a leírásra, míg a webes DSA-űrlap nem korlátozza a szöveg hosszát — vagyis elvben itt részletesebb indoklás és pontosabb hivatkozások adhatók meg. A Digitalt Ansvar mind a negyven esetben azonos, jogszabályokra hivatkozó szöveget használt, és — ahol lehetett — engedélyezte, hogy a Snapchat a legutóbbi üzenetekbe betekintsen. Az eredmény lehangoló képet mutat a bejelentések tényleges kezeléséről. Az alkalmazáson belüli bejelentéseknél 20-ból 10 profilt eltávolítottak, azaz csak minden másodikat. A DSA-űrlapon tett 20 bejelentés közül viszont egyetlen profilt sem töröltek. Minden esetben azt a választ kapta a szervezet, hogy »nincs elég információ« az elbíráláshoz, további bizonyítékot pedig nem kértek be, és a fellebbezési lehetőségekről sem adtak tájékoztatást. Ez a gyakorlat a DSA szellemével és betűjével is ütközhet, amely egyrészt könnyen használható és átlátható bejelentési mechanizmust ír elő, másrészt kötelezi a szolgáltatókat a gyors, gondos elbírálásra és az indokolt válaszadásra, beleértve a fellebbezés módjának ismertetését.

A vizsgálat másik súlypontja a tartalommoderáció megelőző aspektusára irányult. A Digitalt Ansvar szerint a Snapchat jelen állás szerint még az olyan nyilvánvaló jelzőszerű kifejezéseket sem szűri következetesen a felhasználónevekben, mint a »coke«, »weed« vagy a dán »hash«. Technológiailag nem tűnik bonyolult feladatnak, hogy legalább az explicit kulcsszavakat ne engedje át a rendszer a profilnévben — ezzel eleve nehezebbé válna a kereskedők azonosítása a kiskorúak számára, és csökkenne a platform »vonzereje« a dílerek szemében. A jelentés állítja: a jelenlegi helyzetben megdöbbentően sok nyíltan kábítószerre utaló profilnév marad fenn a platformon. Kritikus pont a terjeszkedés dinamikája is. A szerzők szerint a Snapchat ismerős-/barátajánló mechanizmusa — amely normál esetben a közösségépítést szolgálná — rövid időn belül nagy számú gyanús profilhoz tereli a frissen létrehozott, 13 évesnek jelzett fiókokat is. Az ajánlás fertőző logikája egyszerű: ha egy kábítószer-kereskedő profil kapcsolatban áll valakivel, a rendszer a kapcsolati háló alapján további hasonló profilokat javasol, még akkor is, ha a felhasználó korábban nem keresett ilyen tartalmat. A Digitalt Ansvar szerint ez rendszerszintű kockázat, amely a DSA 35. cikke alapján — különösen nagy online platformként (VLOP) — a szolgáltató köteles lenne felmérni és mérsékelni.

A jelentés egy harmadik hiányosságra is rámutat: a bizonyítékok benyújtása korlátozott. Az appon belül nem lehet képernyőképeket csatolni, holott a beszélgetésrészletek gyakran perdöntők lehetnek. A kutatók úgy vélik, hogy a Snapchat rendelkezett elég információval a döntéshez (például a beszélgetések átolvasására adott kifejezett engedély), ennek ellenére sok esetben mégsem intézkedett. A szolgáltató ugyanakkor nem jelölte meg azokat a csatornákat sem, ahol a döntés ellen panasz nyújtható be — pedig ez a DSA kifejezett követelménye. Fontos kontextus, hogy a vizsgálat első része kifejezetten a profilok bejelentésére koncentrált; a szerzők már előre jelezték, hogy egy külön, második részben a profilok által küldött »snapek« (üzenetek, képek) bejelentését tesztelték, és ott a Snapchat a legtöbb esetben eltávolította az érintett profilokat. Ez arra utal, hogy a bejelentési út és a bizonyíték kezelése döntően befolyásolja a kimenetet, noha a végeredmény jogi és gyermekvédelmi szempontból mindkét esetben ugyanazt a kockázatot célozná megszüntetni.

Mit mond minderre a Snapchat? A vállalat a sajtómegkeresésekre továbbra is »zéró toleranciát« hirdet a drogeladással szemben, és azt állítja, hogy proaktív észlelési technológiákat használ a szabálysértő fiókok felderítésére, együttműködik a bűnüldöző szervekkel, és oktatási anyagokkal is próbálja csökkenteni a kockázatokat. A cég szerint a kutatásban jelzett fiókok jelentős részét már a beszámoló megismerése előtt letiltották, és végül az összeset deaktiválták. A Digitalt Ansvar tapasztalatai és a konkrét elutasítási esetek azonban azt sugallják, hogy az elvi vállalások és a gyakorlati végrehajtás között még mindig jelentős a rés. Szabályozási szempontból a jelentés különösen a DSA 16. (bejelentési mechanizmus), illetve a 34–35. cikkekre (rendszerkockázatok felmérése és mérséklése, VLOP-kötelezettségek) hivatkozik. Ezek nem csak formai előírások: ha a felhasználó közlése alapján a platform »konkrét tudomást« szerez jogellenes tartalomról vagy tevékenységről, köteles »időben és gondosan« eljárni, és döntését indokolni, fellebbezési lehetőséget biztosítva. A gyermekek védelme kiemelt rendszerkockázat; a platformoknak külön figyelmet kell szentelniük annak, hogy saját tervezési döntéseik (pl. ajánlórendszer) nem sodorják-e veszélybe a kiskorúakat. A Digitalt Ansvar állítása szerint a Snapchat jelen megvalósításában mindhárom területen elmarad az elvárt szinttől.

A kutatás erőssége, hogy nem általános benyomásokra vagy sajtóhírekre épít, hanem reprodukálható, dokumentált vizsgálatra: azonos életkornak jelölt tesztprofilok, következetes bejelentési szöveg, rögzített kommunikáció, két külön bejelentési csatorna, világos mérőszámok. Korlátja ugyanakkor, hogy a minta nagysága — bár a konklúziókhoz elég beszédes — korlátozott (40 profil), és a vizsgálat Dánia nyelvi és hálózati sajátosságaira fókuszált. Ettől még a megállapítás lényeges: a platform belső folyamatai jelen formában túl gyakran »szitaként« viselkednek, különösen a DSA-űrlapos csatornán, amelyen — elvileg — a legátláthatóbb, jogilag is »hardveresített« eljárásnak kellene futnia.

Mi lenne a minimális előrelépés, amelyet egy ilyen jelentés fényében elvárhatunk? Először is, a kulcsszavakra és nyilvánvaló szlengre épülő, profilnévre kiterjedő proaktív szűrés következetes bevezetése: ha egy profil neve »weed«, »coke« vagy közismert helyi szinonimát használ, az legalábbis azonnali manuális felülvizsgálatot kellene, hogy kiváltson. Másodszor, a bejelentési csatornák harmonizálása: a DSA-hivatkozásra épülő webes űrlap nem lehet gyengébb hatásfokú, mint az appon belüli bejelentés, és lehetővé kell tennie a bizonyítékok (képernyőfotók) biztonságos csatolását. Harmadszor, kötelező és egyértelmű fellebbezési út: ha egy bejelentést elutasítanak, a felhasználó jogszerűen várhatja el, hogy tudja, hogyan vitathatja a döntést. Végül pedig a rendszerkockázatok tesztelése és finomhangolása — ideértve az ajánlórendszerek zavarását is, mert ezek képesek kiskorú felhasználókat rövid időn belül a drogeladói hálózatok csapdájába sodorni.”

Fotó: Frederic J. BROWN / AFP