Nemzeti szuverenitás és változás: Magyarország példát mutat a világnak

Hazánk „magasabb súlycsoportban” játszik.

A Tranzit Fesztiválon Gulyás Gergely és Lánczi Tamás élesen bírálták az Európai Uniót, szerintük Brüsszel birodalomépítésre használja a válságokat, miközben egyre több jogkört vonna el a tagállamoktól. A politikusok milliárdos külföldi támogatásokról és átláthatatlan uniós pénzosztásról beszéltek.
„2010 óta Magyarországon egy nemzeti és szuverenista politika érvényesül, ezzel szemben az Európai Unióban anélkül, hogy a szabályokon változtattak volna az uniós intézmények évről évre próbálják a nemzeti kormányok hatáskörét csökkenteni” – mondta Gulyás Gergely a Tranzit Fesztiválon Tihanyban pénteken. A Miniszterelnökség vezetője közölte, ennek következménye a hagyományos konzervatív pártok vagy megszűntek, vagy kulcsfontosságú területeken adtak fel a korábbi értékből, megszűntek konzervatívok lenni. A mostani küzdelem arról szól 2010 óta, hogyan tudunk ellenállni ezen antidemokratikus és illegitim külföldi befolyással szemben – vélte Gulyás.
„Jobban állunk a szuverenitást tekintve, mint 2022-ben, de főleg 2010-hez képest” – mondta Lánczi Tamás. A beavatkozási kísérletek nem szűntek meg, és a 2022-es beavatkozi kísérlet emberei továbbra is irányítanak – tette hozzá a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Ezt is ajánljuk a témában
Hazánk „magasabb súlycsoportban” játszik.
Néven tudjuk nevezni a jelenséget, és már ez is komoly előrelépés”.
Lánczi emlékeztetett arra, hogy Donald Trump elnök is többször felhívta a figyelmet a baloldali politikai nyomásgyakorló szervezetek jelentőségére, és egyre több csatornát vág el, de még nem mindet. Lánczi felhívta a figyelmet arra, hogy egy brüsszeli birodalomépítés zajlik a mögöttünk hagyott években. Ennek a birodalomépítési folyamatnak a központi szereplői a transznacionális elit, és nem az európai nemzeti elitek – tette hozzá.
Bármi történt az elmúlt évtizedekben, az euópai elit ezeket a válságokat mindig birodalmépítésre használta. Ma Európa semmivel nem áll jobban, mint 2010-ben, ráadásul az USA-hoz és Kínához képest lemaradt. Brüsszel mindeközben még több szuverenitást szeretne elvonni a nemzetállamoktól, mert szerintük a problémákat csak így lehet megoldani – mondta Lánczi.
2005-ben az EU GDP-je az ötszöröse volt a kínainak, míg mára a kínai nagyobb lett – hívta fel a figyelmet Gulyás.
Ezt sikerült az uniónak elérnie az elmúlt 20 évben”.
Mindezzel párhuzamosan az Egyesült Államok gazdasága is elhúzott – tette hozzá. Brüsszel egyszerre nem képes európai érdeket képviselni, másrészt minél több jogkört próbál megszerezni a tagállamoktól. Gulyás közölte: a bizottság minden jogalap nélkül szól bele a magyar gyermekvédelmi törvénybe és az egyetemi autonómiába.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal minden választó figyelmét megpróbálja felhívni arra, hogy összesen 23 milliárd forintos támogatást kaptak a hazai baloldali médiumok és egyéb szervezetek az elmúlt években. Mindezeken felül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy személyi támogatások is vannak, amiket nem lehet felmérni – mondta Lánczi Tamás.
Számos európai ország hozott átláthatósági törvényt a mögöttünk hagyott években, mivel látják, hogy problémás ez az egész terület”.
35 évvel ezelőtt az Országgyűlés úgy döntött, hogy a pártok nem kaphatnak külföldi juttatást, így a külföldről támogatott hazai nyomásgyakorló szervezetek sem kaphatnak forrásokat – mutatott rá a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
A titkos külföldi finanszírozás teljesen elfogadhatatlan – mondta Gulyás. A probléma abból adódik, hogy mindenfajta uniós szabályozás van, és az EU képes ellehetetleníteni az adott törvény alkalmazhatóságát – tette hozzá. A médiafinanszírozás még nehezebb ügy, mert a Stop Soros esetében az uniós bíróság is negatív döntést hozott, pedig ott csak a külföldi finanazírozást kellett feltünteni. Jó esélyünk van megtalálni a megfelelő megoldást, mivel eddig csak mi próbáltuk – mondta Gulyás.
Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar szuverenitási lépéseket gátolja – hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás. Az EB-nek vannak olyan pénzügyi alapjai, amiket politikai alapon oszt ki. Ebből több uniós tagállamban is botrány van, mert teljesen átláthatatlan módon megy a pénzosztás – tette hozzá. Ezekre a brüsszeli közpénzekre ugyanolyan szabályok kellenek, mint a magyar, vagy éppen más tagállamok szabályai. Mi zsákbanfutunk, míg ők szabadon szaladnak előre – mondta Lánczi.
Minderre Gulyás azt mondta, hogy az EB pénzei egyértelműen csak közpénzek lehetnek, így a szabályok tekintetében is egyenlő mércére van szükség. Az, hogy Brüsszelnek korlátlan lehetősége legyen az NGO-k támogatására, az elfogadhatatlan – közölte a Miniszterelnökség vezetője.
Lánczi Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy napjaink ügynökeit nem a hidegháborús logika alapján kell elképzelni.
Posztmodern szervezeti struktúrába szerveződött ez az ügynökvilág”
– tette hozzá. Ők külföldi megbízást teljesítenek, és hiába állítják azt, hogy külföldi támogatás nélkül is hasonlóan cselekednének, de ez nem érv – mutatott rá Lánczi.
Gulyás Gergely közölte, hogy a nyílt műveletek lényege, nem az, hogy ki van a főhatalomnál, hanem az, hogy ne legyen ilyen, és mindenki ugyanazt gondolja. Az európai NGO-knak pontosan ez a célja, hogy az LMBTQ, a migráns és az ukrajnai háború ügyében mindenki ugyanazt gondolja. Mivel ezt Magyarországon nem sikerült elérni, ezért kerültünk mi a célkeresztjükbe – ismertette a miniszter.
Ha valahol az EU-s szabályoknak van helye, az az uniós versenyjog”
– mondta Gulyás egy kérdésre. A közös piac és a schengeni zóna a leghasznosabb Magyarország számára, és az uniós tagságnak ez a legelőnyösebb része számunka. A miniszter rámutatott arra, hogy mára a magyar közélet odajutott, hogy a korrupciós vádak esetében semmilyen bizonyítékot nem kell bemutatni, hergelés megy – tette hozzá.
A közbeszerezések lefolytatásának jogi megítélésről mára viták sincsenek, pedig itt minden esetben az uniós versenyjog szerint jár el Magyarország”.
Ez is szuverenitási kérdés, mert nemzeti nagytőke nélkül nincsen szuverenitás – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség vezetője.
Nyitókép: Földházi Árpád