A megmaradó nyelvek jövőjét közben kíméletlen erők formálják, köztük a mesterséges intelligencia. Jobb, ha résen vagyunk – figyelmeztet a brit nyelvész.
Philip Seargeant brit nyelvész olyan témák kutatásának szenteli az életét, mint a politikai nyelvhasználat változásai, a digitális kommunikáció hatása a nyelvhasználatra és a technológia hatása a gondolkodásunkra.
A The Future of Language (a nyelv jövője) című könyve egyszerre nyelvészeti, technológiai és társadalomfilozófiai esszé, amely az emberi nyelv sorsát kutatja egy olyan korszakban, amikor a globalizáció, az ökológiai változások és a mesterséges intelligencia egyaránt nyomást gyakorolnak rá.
Seargeant kiindulópontja minden józanul gondolkodó ember előtt ismert – a nyelv nem statikus rendszer, hanem alaptulajdonsága a változás, organikusan igazodik a mindenkori technológiai és kulturális környezethez. Ebből fakad a téma önmagán túlmutató jelentősége is: a nyelv jövőjéről szóló kérdések – valóban eltűnnek-e a kis nyelvek, uniformizál-e minket a globális média, leváltják-e a gépek az emberi kommunikációt? – nem pusztán nyelvészeti, hanem civilizációs felvetések is. A közösségi média három területen is viharos gyorsasággal alakítja át a nyelvi ökoszisztémát: lerombolja a „helyes” nyelvhasználathoz kapcsolódó tekintélyt, új, mindenekelőtt képalapú nyelvi regisztereket (gifek, képek, emodzsik) hoz létre, illetve elmossa az emberi és gépi nyelvhasználat közötti határt. Seargeant szerint a jövő nyelveinek grammatikája már nem egyöntetűen emberi, hanem részben algoritmikus lesz.
Szerzőnk részletesen elemzi a UNESCO által folyamatosan dokumentált nyelvi kihalási hullámot, amely szerint naponta két nyelv tűnik el a földről. Közben a nyelv alakulását meghatározó globális standardok egyre erősödnek: ilyen az anglicizmus, a rideg vállalati nyelvezet és az internetes platformok közös kommunikációs kódjai. A drámai trend mögött három okot azonosít: gazdaságit (megéri-e adott közösségnek saját nyelvet használnia?), kulturálist (van-e presztízse a sajátos helyi nyelvnek?) és politikait (mennyire erős a lokalista befolyás a közösség sorsának alakításában?). Jelen tendenciák szerint még a legjobb forgatókönyv is egyfajta „rétegzett multilingvizmus”: a globális kommunikáció néhány óriásnyelvre épül majd, a személyes és közösségi identitást adó nyelvek egyre több és érzékenyebb veszteséggel maradnak fenn.
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Az Egyesült Államok kormánya ezentúl tesztelni fogja az új mesterséges intelligencia eszközöket, mielőtt azok a nyilvánosság elé kerülnének.
A magát függetlennek valló szervezet külföldről tavaly is mintegy 100 millió forintnyi támogatást kapott.
Szántszándékkal nyomta le a jobboldali sajtót a Hírkereső a kormányváltás érdekében.
