Ijesztő: kétnaponta eltűnik egy nyelv a Földről

Philip Seargeant brit nyelvész olyan témák kutatásának szenteli az életét, mint a politikai nyelvhasználat változásai, a digitális kommunikáció hatása a nyelvhasználatra és a technológia hatása a gondolkodásunkra.

A The Future of Language (a nyelv jövője) című könyve egyszerre nyelvészeti, technológiai és társadalomfilozófiai esszé, amely az emberi nyelv sorsát kutatja egy olyan korszakban, amikor a globalizáció, az ökológiai változások és a mesterséges intelligencia egyaránt nyomást gyakorolnak rá. 

Seargeant kiindulópontja minden józanul gondolkodó ember előtt ismert – a nyelv nem statikus rendszer, hanem alaptulajdonsága a változás, organikusan igazodik a mindenkori technológiai és kulturális környezethez. Ebből fakad a téma önmagán túlmutató jelentősége is: a nyelv jövőjéről szóló kérdések – valóban eltűnnek-e a kis nyelvek, uniformizál-e minket a globális média, leváltják-e a gépek az emberi kommunikációt? – nem pusztán nyelvészeti, hanem civilizációs felvetések is. A közösségi média három területen is viharos gyorsasággal alakítja át a nyelvi ökoszisztémát:  lerombolja a „helyes” nyelvhasználathoz kapcsolódó tekintélyt, új, mindenekelőtt képalapú nyelvi regisztereket (gifek, képek, emodzsik) hoz létre, illetve elmossa az emberi és gépi nyelvhasználat közötti határt. Seargeant szerint a jövő nyelveinek grammatikája már nem egyöntetűen emberi, hanem részben algoritmikus lesz. 

Szerzőnk részletesen elemzi a UNESCO által folyamatosan dokumentált nyelvi kihalási hullámot, amely szerint naponta  két nyelv tűnik el a földről. Közben a nyelv alakulását meghatározó globális standardok egyre erősödnek: ilyen az anglicizmus, a rideg vállalati nyelvezet és az internetes platformok közös kommunikációs kódjai. A drámai trend mögött három okot azonosít: gazdaságit (megéri-e adott közösségnek saját nyelvet használnia?), kulturálist (van-e presztízse a sajátos helyi nyelvnek?) és politikait (mennyire erős a lokalista befolyás a közösség sorsának alakításában?). Jelen tendenciák szerint még a legjobb forgatókönyv is egyfajta „rétegzett multilingvizmus”: a globális kommunikáció néhány óriásnyelvre épül majd, a személyes és közösségi identitást adó nyelvek egyre több és érzékenyebb veszteséggel maradnak fenn.