Kiszivárgott Donald Trump ukrajnai béketerve: ezek a pontok határozhatják meg Ukrajna és Európa jövőjét

Amerikai, ukrán és európai tisztségviselők beszámolói szerint körvonalazódni látszik az a béketerv, amelyet Donald Trump és csapata készít elő Ukrajna háború utáni rendezésére – írta a Washington Post vonatkozó cikkében David Ignatius neves amerikai külpolitikai újságíró.

Az egyik legmeglepőbb javaslat szerint Ukrajna már 2027-ben csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Ez a gyors ütem több uniós országot aggaszt, de Washington szerint kezelhető az ellenállás, még Magyarországé is. A tagság nemcsak a gazdasági integrációt gyorsítaná fel, hanem jelentős nyomást is gyakorolna Ukrajnára a korrupció visszaszorítása érdekében.

A tervezet értelmében az Egyesült Államok NATO 5. cikkelyéhez hasonló, kötelező érvényű biztonsági garanciákat nyújtana Ukrajnának arra az esetre, ha Oroszország megsértené a békemegállapodást. Emellett több európai ország külön biztonsági szerződést írhatna alá Kijevvel.

A kiszivárgott javaslatok szerint Ukrajna szuverenitását minden külső beavatkozástól függetlenül megőrizné, ugyanakkor vita folyik a hadsereg maximális létszámáról. Amerikai részről felmerült egy 600–800 ezres haderő plafonja, amit Kijev alkotmányos szinten nem hajlandó elfogadni — miközben Oroszország épp ezt szeretné kikényszeríteni.

A béketerv része lenne egy kiterjedt demilitarizált zóna, amely a teljes tűzszüneti vonalon húzódna Donyecktől egészen Zaporizzsjáig és Herszonig. Mögötte pedig egy mélyebb övezetet hoznának létre, ahová nehézfegyvereket nem lehetne telepíteni. A rendszer a koreai határhoz hasonló, szigorúan ellenőrzött megfigyelés alatt állna.

Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna adja fel Donyeck azon 25 százalékát is, amely jelenleg ukrán kézen van. Trump tárgyalói szerint Kijev ezt a területet valószínűleg így is elveszítené a következő hónapokban, ezért érdemes lenne előre megállapodni, elkerülve további veszteségeket. Zelenszkij viszont ragaszkodik álláspontjához: szerinte Ukrajnának nincs jogi lehetősége területet átadni Oroszországnak. Lehetséges kiskapuként a koreai modell merült fel, amelyben mindkét fél fenntartja területi igényét, miközben a gyakorlatban más vonalon húzódik a kontroll.

A terv egyik legszokatlanabb eleme, hogy a zaporizzsjai atomerőművet az Egyesült Államok venné át felügyelet alá. Ez több ukrán tisztviselő számára vonzó, mert egyértelmű amerikai stratégiai jelenlétet és „elrettentő jelzést” jelentene egy újabb orosz agresszióval szemben.

Első forrásként a 200 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon szolgálna, amelyből akár 100 milliárdot reparációként kapna Ukrajna. Emellett újraélesztenék a BlackRock által tervezett Ukrajna Fejlesztési Alapot, amely 400 milliárd dollárnyi befektetést vonzhatna be az újjáépítésbe. A Világbank is kulcsszereplő lenne a folyamatban.

Emellett Oroszország is kapna befektetéseket és újjáépítési segítséget.

A kiszivárgott pontok alapján a Trump-adminisztráció oldaláról érkező javaslatok formailag egy átfogó biztonsági–gazdasági csomagot vázolnak fel: gyors uniós integrációval, amerikai jelenléttel és széles körű rekonstruálási tervekkel. A legnagyobb akadály továbbra is a területi engedmények kérdése. Ezen múlhat, hogy Ukrajna elfogadja-e a béketervet, vagy folytatja a háborút.

Nyitókép: TOM BRENNER / AFP

***