Kell-e aggódnia a Fidesznek a pártot szidalmazó fiatalok miatt? – szakértőket kérdeztünk

Többek között az idei fesztiválokon hallható „mocskos fideszezés” miatt is a nyár egyik slágertémájává vált a Fidesz és a fiatalok kapcsolata. Az ellenzéki média előszeretettel számol be minden egyes esetről, a jelenségről ugyanakkor az is kiderült, hogy messze nem általános. Sőt vannak olyan fesztiválok, ahol egészen más szlogeneket skandáltak a fiatalok egy-egy koncerten. 

Ezzel együtt valós jelenségről van szó, ezért politológust és szociológust is kérdeztünk az okokról, a hatásokról és a téma jelentőségéről.

Nehezített pálya

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a téma kapcsán elöljáróban azt mondta: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok a választási aktivitás alacsonyabb, mint az idősebb korosztálynál. Ennél a fogva a fiatal szavazók súlya kevésbé esik latba a választásokon, mint az idősebb generációké. 

Másodszor természetes szociológiai jelenség, hogy a harminc év alatti generációban nagyon erős a proteszt, a fiatalkori lázadás, a mindenféle autoritással szembeni ellenszenv. Minden bizonnyal ennek vagyunk most is tanúi – magyarázta Boros Bánk.

Az elemző szerint ugyanakkor – látva az ellenzéki megnyilvánulásokat az elmúlt 15 évből – érdemes leszögezni: 

Akár a fiatalok körében, akár általános értelemben. 

Mindig azt történt, hogy a kormányellenes tábor hangosnak tűnt, de végül mindig vereséget szenvedett – emlékeztetett az elemző. „Tehát messzemenő következtetéseket levinni abból, hogy az ellenzéki sajtóban folyamatosan azt mutatják, hogy koncerteken a Fideszt szidják, ez nem egy reprezentatív minta” – tette hozzá. 

Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a mindenkori kormánypártnak nehezített pálya a fiatalok megszólítása és meggyőzése. 

A kormány hozzáállása ugyanakkor világos, ahogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn egy kérdésre válaszolta: a kormánynak az a dolga, hogy a lehetőséget megteremtse a fiataloknak. Menjenek világot látni, de itthon biztosítsuk számukra a feltételeket és lehetőségeket, hogy legyen hova hazajönni. Boros Bánk ennek kapcsán emlékeztetett az eddig meghozott intézkedésekre, a gyermekvállaláshoz, otthonteremtéshez kapcsolódó kedvezményektől kezdve, a munkáshitelen és a 25 év alattiak szja-mentességét keresztül a most bejelentett kedvezményes lakáshitelig.

Szó sincs lemondásról

„Ameddig nincsenek olyan kutatási eredmények, amelyek kifejezetten, azaz önállóan a szavazókorú, 18-29 év közötti a fiatalokat vizsgálva ezt bizonyítja, addig ezt kategorikusan nem lehet kijelenteni” – mondta lapunknak Szabó Andrea szociológus arra a mostanában hangoztatott tételre, hogy a Fidesz elvesztette a fiatalokat.

Ugyanakkor az utóbbi időszakban kétségtelenül voltak olyan, országos lakossági kutatások, amelyek azt mutatták, hogy jelentős problémákkal küzd a Fidesz a fiatalok körében – tette hozzá, kitérve arra, hogy nekik is volt olyan vizsgálataik, amely azt mutatták, hogy 

De a fiatalokról tudni kell, hogy ők nagyon impulzív szavazók, a közeli benyomásoknak hatalmas befolyása van a választásukra. Az MCC Ifjúságkutató elemzése pedig azt mutatta, hogy minden előzetes várakozással szemben 2022-ben az első választók körében nem szerepelt rosszul a kormánypárt, sőt, a társadalmi átlagnak megfelelő eredmények születtek – mutatott rá a szociológus.

Tehát az az állítás sem igaz, hogy a Fidesz már 2022 előtt biztosan elvesztette a fiatalokat.

Hogy mekkora problémát jelenthet egy párt számára, ha a fiatalok nem hozzájuk húznak, a szociológus azt válaszolta: rövid távon ennek nincs súlyosabb következménye, mert a választási részvételi szándék az idősebb korcsoportoknál, negyven év felett kezd el jelentősen növekedni, és 55-65 év között válik a legmagasabbá. Középtávon azonban ez már képes kritikus problémát okozni, hiszen a másféle attitűddel a választásba belépő generációk miatt elkezdhet egy párt szavazótábora öregedni.

Erre példa az MSZP, amelyre már kilencvenes éveken elején többen azt mondták, hogy öregszik a szavazótábora. Ahogy pedig teltek az évek, nem jöttek olyan generációk, amelyek támogatták volna a szocialistákat.

Szabó Andrea szerint az a tétel sem igaz, hogy a Fidesz elengedte volna a fiatal generáció kezét, lemondott a fiatalokról. 

Ez a szavazatmaximalizálás alapelvével menne szembe – húzta alá. Itt most körülbelül másfél millió szavazóról beszélünk a 18-29 éves korosztályban, tehát ez egy mérhető szavazói réteg  – hívta fel a figyelmet a szociológus.

Egy olyan nagy párt, mint a Fidesz, amely minden társadalmi rétegben megpróbál szavazókat gyűjteni, nem engedheti meg magának, hogy elengedjen egy szavazó réteget.

A Fidesz és Orbán Viktor politikájából sem következik, és nincs is rá oka, hogy így tegyen, hiszen az, hogy tényleg küszködnek az ifjúsági szavazótáborral, még nem jelenti, hogy nincsenek ebben a korosztályban szavazói. Legfeljebb kisebb arányban.

Hogy mit tehet ilyen helyzetben egy párt, arra a szociológus kifejtette: nem is az számít, hogy egy pártnak milyen idős vezetője vagy vezetői vannak, hiszen például a 83 éves amerikai szenátor Bernie Sanders rendkívül népszerű a fiatalok körében, de említhetjük Donald Trumpot is, akinek magas volt a támogatottsága a fiatalok körében a legutóbbi elnökválasztáson.

A kulcskérdés, hogy mennyire találja meg a hangot a fiatalokkal az adott politikus. Szabó Andrea szerint például Sulyok Tamás államfő fiataloknak szóló üzenete a példa arra, hogy valaki ezt nem találja meg. A Facebook ma már nem népszerű a fiatalok körében, és különösen nem olvassák politikusok ott megjelenő posztjait. Így ha el is jut hozzájuk ez az üzenet, már csak mások interpretálásán keresztül valósul meg, aminek pedig már biztosan lesz egy politikai olvasata – fejtette ki a szociológus.

– hangsúlyozta. Ami pedig talán ennél is fontosabb, hogy felnőttként kell kezelni ezeket  a fiatalokat, és a lenézésnél jobban semmit sem utálnak. Ez minden ifjúsági generáció számára mindig is vörös posztót jelentett és jelent – tette hozzá.

A megszólalók véleményeit érdemes számokat is megnézni, így Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet … egy tanulmányát, az első szavazók választási magatartásáról. 

Politikai érdektelenség

A megszólalók véleményei alapján érdemes megnézni a számokat is. Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatójának az első szavazók választási magatartásáról szóló tanulmányában többek között idézi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2019-es jelentését, amely amellett, hogy megállapítja, hogy a fiatalabb választók kisebb valószínűséggel mennek el szavazni, mint az idősebbek, konkrét adatokat is közöl: eszerint a 18–24 évesek körében a választási részvétel átlagosan 17 százalékkal alacsonyabb, mint a 25–50 év közötti felnőttek körében.

Az ezredfordulón indult hazai nagymintás ifjúságkutatás eredményei azt mutatják, hogy az ifjúságot a politika iránt tartós érdektelenség jellemzi. A fiatalok egyik legfontosabb nemzedéki jellemzőjeként jelenik meg, hogy 

Ezzel együtt az első szavazók gondolkodhatnak másképpen is, hiszen a választáson való részvétel lehetősége először adatik meg számukra, amely hordozhat magával izgalmat – jegyzi meg a tanulmány. 

Az intézet 2022. május–júniusban készített közvélemény-kutatása során is vizsgálta a politikai érdeklődés mértékét. A nagymintás ifjúságkutatás során is alkalmazott ötfokú skála átlaga 2,6 volt, ami a közéleti érdeklődés fokozódására utal, a választás és a választási kampány hatását mutatja. Ezt igazolja vissza, hogy az első választók többsége (70 százalék) állítása szerint részt vett az országgyűlési választáson, ami szinte megegyezik a 70,2 százalékos hivatalos belföldi részvétellel.

A választási preferenciákat nézve a kutatás eredményei pedig valóban azt mutatják, amiről Szabó Andrea beszélt: 

míg csupán valamennyivel több, mint egyötödük (22 százalék) voksolt az ellenzéki pártszövetség közös listájára. Ez azt mutatja, hogy az egyesült ellenzéknek nem sikerült megszólítania a fiatal szavazókat, hiszen körükben az ellenzéki pártszövetség támogatottsága jócskán elmaradt a 36,1 százalékos tényleges végeredményhez képest – írja Székely Levente.

A kormánypártok tényleges eredménye az első szavazók körében is hasonló volt, a Fidesz−KDNP belföldi listás végeredményéhez képest az első szavazók körében néhány százalékpontnyi különbség látszik (52,4 százalék vs. 49 százalék).

Nyitókép forrása: Facebook